Egy költségvetés nem csak számok összessége, ahogy mondani szokás, és valóban. Adott esetben kirajzolódik belőle egy kép, egy irány arról, hogy a kormány merre kívánja vinni az országot. Nincs ez másként a 2023-as költségvetéssel sem, ugyanis abból egyértelműen kiderül, merre tovább. Nos, semmi esetre sem a rend és közbiztonság felé.
Zoom
Pedig amikor például Kerepesen (és sok más helyütt) fegyveres cigánybűnözők lövöldöznek keresztül-kasul, abban az országban, ahol a kormányzati propaganda ellenére igenis léteznek no-go zónák, igencsak létfontosságú volna egy jól működő rendőrség. De nem csupán a rendőrségről van szó, a teljes rendvédelem van már hosszú ideje katasztrofális helyzetben. Tehát a börtönőrök, a tűzoltók és a rendőrök.
Ehhez képest a mai magyar valóság az, hogy egy rendőr, egy tűzoltó és egy börtönőr alapfizetése nettóban gyakorlatilag el sem éri a 200 ezer forintot. (A börtönőrök azért tudnak többet hazavinni, mert éjjel-nappal túlóráznak, de abban alighanem egyetértünk, ez nem egy normális állapot.)
Vagy amikor azt látjuk, ha ég egy tarló, s riasztani kell a tűzoltókat, gyakran előfordul, hogy egy autót küldenek ki, pedig tudják, az nem lesz elegendő. De nem is ez a fontos, hanem az, a statisztikába az kerül bele, hogy elegendő az állomány a feladataik ellátásához. Aztán ha már megérkeztek a helyszínre, "szabad erősítést kérni", de ez már nem rontja a "szép számokat". Ugyanez a helyzet a rendőrség feltöltöttségét illetően is, ahogyan a bűncselekmények számával is.
Néhány hónapja Pintér Sándor dicsekedett el egy konferencián azzal, hogy nagy mértékben csökkentek a bűncselekmények. Azt már elfelejtette hozzáfűzni, hogy ennek két oka van:
  • a szabálysértési értékhatárt feljebb tolták,
  • a felderítési hatékonyság is romlik, sokszor egész egyszerűen nem is éri meg feljelentést tenni, tehát az nincs is.
– Mint az ismert, a rendőrség hivatásos személyi állományának a létszáma nem éri el a szükséges mennyiséget. A rendőrségen vannak státuszok, tehát beosztások (főbb csoportok: tiszti vagy tiszthelyettesi, hivatásos vagy közalkalmazotti), amit vagy betölt valaki, vagy nem. Természetesen a vezetői beosztások mind be vannak töltve, illetve a kiemelt beosztások is, leginkább a végrehajtó állomány szenved súlyos hiányokat (járőr, balesethelyszínelő, nyomozó, bűnügyi helyszínelő, bűnügyi technikus stb.) – így látja Szabó Sándor rendőrségi szakértő, a Mi Hazánk rendvédelmi kabinetjének szakpolitikusa.
A Covid ideje alatt, tehát az elmúlt 3 évben megközelítőleg az állomány 15%-a gondolkodott azon, hogy elhagyja a rendőrséget és polgári foglalkozás után néz. Ez magasnak mondható, tekintve, hogy 2008 óta folyamatosan csökken az állomány létszáma, és jelenleg nagyjából 70-80%-os a rendőrség feltöltöttsége. Tehát a 15%-os távozási szándék már eleve nem egy 100%-os feltöltöttségű rendőrség esetében értendő.
Ráadásul most már le is lehet szerelni... Június 1-gyel ért véget hazánkban a járványügyi veszélyhelyzet, ami az egyészségügyi dolgozók felmondási és a rendvédelmi dolgozók leszerelési tilalmának is a végét jelentette. Elképzelhető, mi várható! A leszerelési hullám javarészt a végrehajtó állományt fogja érinteni, de a közelmúltban az alparancsnokok (alosztályvezetők) körében is egyre jobban megfogalmazódik az igény a rendőrség elhagyására, hiszen ők azok, akik közvetlenül irányítják a végrehajtó állományt, így ők testközelből tapasztalják az állmony létszámhiányának sokszor ellehetetlenítő mivoltát. A kormány szembesült azzal is, hogy nincsen megfelelő utánpótlás, hiszen egyre kevesebben választják hivatásuknak a rendőri szakmát, így megoldást kellett találniuk, ami nem más, mint, hogy fegyveres biztonsági őröket delegálnak a rendőri szervekhez.
– Sajnos joggal számíthatunk leszerelési hullámra, az elmúlt időszakban sok kolléga jelezte távozási szándékát. Azt, hogy ténylegesen hány rendőr fog a váltás mellett dönteni, néhány hét múlva fogjuk látni, természetesen abban bízunk, hogy minél többen a pályán maradnak
– nyilatkozta Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) főtitkára az Indexnek.
Egy ilyen helyzet után mi volna a költségvetés kialakításánál a fő prioritás? Nyilván az, hogy rendbe kell tenni, de nem ez történik. Írd és mondd, konkrétan 4,8 milliárddal kevesebbet kap a rendvédelem 2023-ban, ezzel gyakorlatilag tovább lökik a szakadék felé. A számok nyelvén alább látható:
Zoom
Forrás: Népszabadság
No, de van ám hely, ahová folyhat még a pénz... Nem verték nagy dobra, de például 18,5 milliárdot szánnak az úgynevezett Nemzeti Oltóanyaggyárra.
Sokak nevében mondhatjuk, hogy ez nem tűnik túl biztatónak, hiszen – mint mondják – a koronavírus már “megszelídült”, egyáltalán semmi nem indokolja az ilyen irányú és ekkora mértékű beruházást. Persze, az az üzlet az üzlet. Azonban nincs információja a nyilvánosságnak arról sem, hogy pontosan milyen oltóanyagot kívánnak ott gyártani, egész biztos, hogy csak Covid-oltásokat? Hiszen nagyon úgy tűnik, kezdik már “érzékenyíteni” a világot a majomhimlőre.
Először azt mondták, akik korábban kaptak himlő elleni védőoltást, az megfelelő, de “szakemberek” most már azt vallják, mégis szükség lehet majomhimlő elleni oltásra is. Miközben az egész rendkívül enyhe tünetekkel jár, és egy átlagos életet élő ember gyakorlatilag 0 százalék eséllyel kapja el, hiszen nem valószínű, hogy például buzibárokba látogat. Sehogy sem áll össze tehát a kép logikusan, de az elmúlt években pont abból volt a legkevesebb a világban…
Zoom
Röviden összegezzük tehát a kormány terveit, melyek a prioritások. Rend és közbiztonság helyett oltóanyaggyár!
Lantos János - Kuruc.info