Csodával határos módon, de kiengedik a börtönből Janusz Walus lengyel származású dél-afrikai antikommunista aktivistát, akit még 1994-ben ítéltek a hatóságok életfogytiglani börtönbüntetésre. Mivel efféle – nem rehabilitáció, inkább – meglepő fordulat az igazságszolgáltatásban nem túl gyakori, Walus viszont elvhű emberként végig az apartheid aktivistája és támogatója maradt, megérdemli, hogy szenteljünk neki pár sort, és köszöntsük őt a szabad emberek között.
Zoom
Janusz Walus 1997-ben az Igazság- és Megbékélési Bizottság előtt. Kitartott elvei mellett, 2018-ban is apartheid-barát kijelentéseket tett (fotó: Cobus Bodenstein/AP)
Janusz Jakub Walus 1953. január 14-én született a dél-lengyelországi Zakopane városában, antikommunista család sarjaként. Walus fiatal korában autósportot űzött, még a lengyel bajnokságot is megnyerte. A fojtogató kommunista légkör miatt azonban apja és testvére Dél-Afrikába emigrált a 70-es években, őket követte fiuk, Janusz is 1981-ben. Dél-Afrikában egy kisebb üveggyárat alapítottak, majd miután az csődbe ment, az apa elhagyta Dél-Afrikát, Walus és testvére maradtak, előbbi teherautó-sofőrként kezdett dolgozni. 1986-ban dél-afrikai állampolgár lett, öntudatos honpolgárként pedig a nacionalista fehérek oldalára állt a kommunista néger rendbontókkal szemben. Csatlakozott a nacionalista Nemzeti Párthoz (National Party), majd az afrikáner fehér ellenállási mozgalomhoz, az AWB-hez (Afrikaner Weerstandsbeweging).
Hiába minden ellenállás, Mandela szabadon bocsájtása után a kommunista néger terroristák támogatottsága egyre csak nőtt, itt mutatkozott meg először, mit is jelent országon belül a létszámfölény. (Ez intő jel Magyarország számára a cigánykérdés kezelésében is.) Az apartheid végóráiban Janusz végül más eszközökhöz nyúlt: 1993. április 10-én agyonlőtte Chris Hani-t, a Dél-afrikai Kommunista Párt vezetőjét, valamint a jelenleg regnáló Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) fegyveres szárnyának vezérkari főnökét. Az ANC, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, illetve a fegyveres szárny az elmúlt évtizedekben megszámlálhatatlanul sok dél-afrikai fehér lakos halálért felelős, akiket ők, vagy az általuk feltüzelt fekete szabadcsapatok a legkíméletlenebb, legállatiasabb eszközökkel végeztek ki bestiális módon.
Zoom
Chris Hani kommunista jelképekkel a háttérben 1991. december 7-én, a Dél-afrikai Kommunista Párt frissen megválasztott főtitkáraként (fotó: AFP)
Miután Janusz merénylete sikeres volt, egy korrupt rendőrnek „köszönhetően” lelepleződött, amiért eredetileg társával halálra ítélték, majd a halálbüntetés hivatalos, állami eltörlése után az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1997-ben amnesztiát kért az Igazság- és Megbékélési Bizottságnál, ám azt elutasították. Ügye legközelebb 2016. március 10-én került elő, amikor is a Pretoriai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Walus-t szabadon kell engedni. 2017 májusában azonban az igazságügyi miniszter, Michael Masutha kérelme és a család nyilatkozata nyomán a Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság a szabadlábra bocsájtást hatályon kívül helyezte a bosszúálló négerek, Hani családja és a Dél-afrikai Kommunista Párt (SACP) legnagyobb örömére. 2020. március 16-án Ronald Lamola néger igazságügyi miniszter ismét megtagadta Walus szabadon engedését, a kitartó harc azonban meghozta gyümölcsét. Walus jogi képviselői idén februárban új „rohamot indítottak”, az alkotmánybíróság pedig az ő javukra döntött, mivel fellebbezhettek a korábbi döntések ellen.
Zoom
Tisztelgés egy lengyel focimeccsen Janusz Jacub Walus előtt
A bírósági ítélet szerint Janusz Walus-t 10 napon belül szabadon kell engedni, ennek híre pedig nagy port kavart a szebb napokat látott Dél-Afrikában. Hani családja, csakúgy, mint a Dél-afrikai Kommunista Párt, tiltakozik. Utóbbi főtitkára szerint „az ítélet kiábrándító, és sok következetlenségen alapul” (Walus jogi képviselői is következetlenséget és észszerűtlenséget emlegettek a fellebbezés során), Chris Hani özvegye, Limpho Hani pedig „felháborodott az eredmény miatt”. Ezzel párhuzamosan a bíróságot a kormány és a fehérellenes sajtó is próbálta nyomás alá helyezni, ezúttal sikertelenül. A bíróság szerint, noha „Walus súlyos bűncselekményt követett el, a törvény előtti egyenlőség elvét nem csak azoknak írták, akik harcoltak az apartheid ellen, hanem azoknak is, akik aktívan támogatták azt”. Ilyen főbírói szavakat nem sokszor hallhattunk eddig az apartheid utáni Dél-Afrikában.
Janusz Walus tehát csodával határos módon – remélhetőleg – hamarosan friss levegőt szívhat, majdnem 30 év raboskodás után, amiért lelőtte egy fehérirtó néger milícia kommunista vezetőjét. A lengyelt 2017 elején megfosztották dél-afrikai állampolgárságától, mivel szabadulása után kitoloncolás várt volna rá. Az országot korábban munkával gyarapító, fehér Walus állampolgárságát nem kapta vissza, szabadon engedni azonban „elfelejtették”.
Zoom
Maradj erős, testvér! - Walus-t támogató banner egy Slask Wroclaw–Lech Poznan első osztályú mérkőzésen 2018 augusztusában 
A fehér ellenállás szemében – kiváltképp a lengyel nacionalisták körében – Janusz Walus hősnek számít, akit az évek során rendszeresen támogatásukról is biztosítottak. Elveihez mindvégig hű maradt a börtönben is, 2018-ban egy lengyel újságírónak, Cezary Lazarewicz-nek úgy nyilatkozott, hogy
1993-ban háború volt Dél-Afrikában, és katonának éreztem magamat. (…) Továbbra is hiszek a faji szegregáció rendszerében és abban, hogy a fehéreknek és a feketéknek külön kell élniük.
Zoom
Két fehérgyűlölő kommunista egymás között. Nelson Mandela és Chris Hani 1990-ben (fotó: Getty Images)
Ezúttal, ha későn is, de győzött az igazság. Dél-Afrika azonban tovább halad a züllés útján, mióta az apartheid helyébe kommunista, korrupt fekete vezetőket ültettek. Nelson Mandeláék ámokfutása során a fehér lakosság jelentős részét lemészárolták, rengetegen önként hagyták el a valaha remekül működő, jómódú államot, ahol egykor Janusz Walus is élt. A fehér Dél-Afrika védelmében fegyvert fogó lengyel úgy harcolt az országért, hogy nem is ott született, sőt, élete túlnyomó részét nem is ott töltötte. Valahol itt kezdődik a fehér patriotizmus.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info