Az elmúlt hétnek egy igencsak fontosnak tűnő történése volt, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2023-as gazdasági évnyitóján megszólaltak a hazai gazdaságpolitika irányítói. De nem csak ők, maga Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet tartott, ennek egy-két gondolatára reagálunk az alábbiakban.
 Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság |
Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt. Itt csak remélni tudjuk, hogy "belső tartalékok" alatt nem a kedvenc "rejtett erőforrásaikra" gondolt, mert akkor már régen rossz. De ez csak amolyan zárójeles közbevetés volt.
Azt is mondta, a közmunkások nem képeznek tartalékot, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani.
De szerinte van azonban földrajzi tartalék is. Nem véletlen, hogy "a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak."
Majd úgy folytatta, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő "európai uniós politikai hangulatot", amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat.
Ezután tért rá a kétségkívül legérdekesebb részre, úgy fogalmazott, "ezek után jöhetnek a vendégmunkások", de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be.
"Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi", és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, "csak utána jöhet mindenki más" - nyomatékosította. Itt jótékonyan elcsente a Mi Hazánk jelszavát, de nem is ezzel van önmagában a gond, hanem azzal, már megint csak kommunikáció az egész. Mert bár ezek a sorok leírva gyönyörűen hangzanak, csakhogy ennek ellentmond az elmúlt 13 év, de ellentmond a kormány saját bevallása szerinti gazdaságpolitikája is.
Az ugyanis nem más, mint a multik feltétel nélküli kiszolgálása. Parragh László szavaival élve, "az olcsó munkaerőben rejlik a mi erősségünk", ezt maga a miniszterelnök is megerősítette tavaly ősszel, "az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája jó, és azt folytatni kell". De ilyen elvek szerint megvalósított gazdaságpolitika nem vezethet máshoz, mint amihez vezetett, százezrek távoznak külföldre, és jönnek az olcsó vendégmunkások. Mindezek tükrében olcsó szövegelés sajnos Orbán Viktor mostani beszéde.
De ha be is látjuk, egy ilyen gazdasági átállás nem megy egyik napról a másikra, még akkor sem, ha volna rá szándék (mint ahogy nincs), de mégis látunk olyan tennivalót is, amit egy tollvonással megszüntethetnének. Ahogy egyébként ugyanígy hozták létre.
Ez pedig az a kormányrendelet, amelyet tavaly nyáron hozott meg a kormány. Az, hogy minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül harmadik világbéli migránsok jöhetnek munkavállalási engedély nélkül Magyarországra. És jönnek is tömegével, Esztergomban például csapatostól járnak-kelnek az indiaiak a városban, a gödi Samsung-gyár fele nem magyar, a debreceni akkumulátorgyárat még csak nem is magyarok építik, és valóban, szemmel láthatóan, rohamléptékkel érkeznek. Hangsúlyozom, ezt a kormány gyorsította így fel. Nem akaratuk ellenére történik!
Az elmúlt héten pedig azt olvastuk, hogy Indiából toboroznak kamionsofőrnőket, akik Magyarországon is munkát vállalnának. De lesznek is még ilyen hírek, mégpedig nem kevés, akárhányszor mondja el Orbán Viktor, hogy a magyar munkaerő a fontos, ha a tetteik mást mutatnak...
Lantos János - Kuruc.info
