Engedje meg, hogy kételyeimet fejezzem azt illetően, hogy az auschwitzi szemüveg- és hajhegyek önmagukban bármiféle előre megtervezett genocídium, népirtás bizonyítékai volnának. Az megint történelmi tény, hogy a krematóriumok „fojtogató füstje”, a korom nem boríthatta el Auschwitz környékét, mert az erfurti Topf és fiai által tervezett akkor legmodernebbnek számító égető berendezések nem bocsátottak ki lángokat, füstöt és bûzt.


Válasz Kopka János holokamu-jegyzetére

(Mely jegyzet a Nyíregyházi Naplóban jelent meg, az érintett reagálásának azonban - terjedelmi okokra hivatkozva - nem adtak helyet. Ahhoz, hogy ezen lapban ki válaszolhat az őt ért sértegetésekre, és ki nem, nyilván semmi köze nincs annak, hogy a főszerkesztője a Néphazugságban is publikáló, a helybéli főiskola egykori kommunista főigazgatójának lánya, Cservenyák Katalin - a szerk.)

A Nyíregyházi Napló 2008. június 12-ei számában Kopka János nevem említése nélkül, „ifjú értelmiségi”-ként megnevezve – ami azért jólesik, bár már 44. életévembe léptem (s Dante Isteni színjátéka óta tudjuk, hogy ez már túl van az ember életútjának felén) – felrója nekem, hogy az ún. holokausztot „internetes honlapokról internetes honlapokra utazva” holokamuként emlegetem.

Kedves Kopka János! Én ezt a megnevezést ilyen formában, bizonyíthatóan és dokumentálhatóan nem írtam le. A Kuruc.info szerkesztőségi megjegyzéseként szerepelhetett az Ön által kifogásolt, jegyzete címeként feltüntetett szó. Magam az említett, Ön által „szélsőjobbos médiumnak” tekintett honlap szellemiségével egyébként teljes mértékben egyetértek, s nincsen szükségem arra, hogy utazzam internetes honlapok között, ráadásul megállapodásunk alapján jó ideje már csak a Kuruc.infónak írok, más internetes honlapok pedig onnan egyszerûen átveszik az írásaimat. Nyilván sokan szeretik őket olvasni. Mások pedig nem. Ettől sokszínû és szép az élet Egyébként nagyon sok szélsőbalos sajtóorgánum létezik hazánkban, melyek mérgezik a hazai közgondolkodást, ám ezeket ez úton sem kívánom reklámozni.

Tájékoztatásképpen megjegyzem, hogy a közokirat-hamisítás vétsége miatt csupán elévülés miatt nem büntethető Gyurcsány Ferenc, ez idő szerinti miniszterelnök, minden erőfeszítése ellenére sem fogják tudni az amerikai szerverről mûködő Kuruc.infót ellehetetleníteni. Az Egyesült Államokban – bár vannak bőségesen fenntartásaim az ottani életformával és a hivatalos, a fél világot ezen állam ellenségévé tevő, George Bush nevével fémjelezhető neokon politikával szemben – egy dolog szent: a sajtó, a lelkiismeret és a szólás szabadsága. (Nem úgy, mint az elmúlt 18 esztendő alatt tervszerûen tönkretett szép magyar hazánkban, ahol még ma is a marxizmus ordas eszméiben gyökerező gondolatokkal mérgezik némely „írástudók” a közélet iránt fogékony magyar polgárt.).

Holokauszt-ügyben pedig annyit szeretnék leszögezni: magam minden emberi szenvedés előtt fejet hajtok, s elítélem azt, ha valakit ártatlanul, származása vagy vallása okán bántanak, meghurcolnak, és erőszakkal elveszik tőle az Isten által nekünk adományozott legdrágább kincsünket: az életet. A racionalitásnak, a logika törvényeinek ellentmondó kinyilatkoztatásokkal azonban nem tudok mit kezdeni.

Nem vonom kétségbe, hogy zsidó származású embereket – sok tízmillió némettel, orosszal, ukránnal, olasszal, japánnal, magyarral és más nemzetiségû emberrel egyetemben – iszonyatos szenvedések és megpróbáltatások értek a második világháború gyötrelmes éveiben. Tudom, hogy a háború utolsó szakaszában a tífuszjárvány és más betegségek miatt százezrek elpusztultak a németországi koncentrációs táborokban. Ezért is tûntek el szomszédaink, mint például az Ön által is említett Weinberger bácsi vagy a hentes Schwartz bácsi, Hegyi néni, és Lazarovits Andriska, az Ön – vélhetően gyermekkori barátja –, akiket sok más áldozathoz hasonlóan őszintén sajnálok.

Ám ezeknek az embereknek sem kellett volna meghalniuk, ha Churchill és Roosevelt nem teszi 1943 elején az esztelen casablancai nyilatkozatot, s az angolszászok nem bombázzák szét 1944-45 folyamán az egész németországi közlekedési infrastruktúrát! Az angolszászok mindent lőttek és bombáztak, ami a német Autobahnokon, illetve vasútvonalakon mozdult. Ennek következtében ugyanis a táborok élelmezése, ellátása lehetetlenné vált. Készséggel elismerem, hogy embertelen dolog volt felnőtteket, gyermekeket és öreg embereket koncentrációs táborok területén összezsúfolni. Azonban ebben az embertelen, ám sok tekintetben heroikus korban mindenki szenvedett, és például az Amerikai Egyesült Államok területén is koncentrációs táborokba zárták az ott élő japánokat, vagy Európa területén 1945 májusa után a németeket.

S valóban, Németországra, s egész Európára az Apokalipszis szörnyû időszaka köszöntött a front megérkezésével. Azonban engedje meg, hogy kételyeimet fejezzem ki abban a tekintetben, hogy az auschwitzi szemüveg- és hajhegyek önmagukban bármiféle előre megtervezett genocídium, népirtás bizonyítékai volnának. Az megint történelmi tény, hogy a krematóriumok „fojtogató füstje”, a korom nem boríthatta el Auschwitz környékét, mert az erfurti Topf és fiai által tervezett akkor legmodernebbnek számító égető berendezések nem bocsátottak ki lángokat, füstöt és bûzt. Ráadásul a szövetséges légierő 1944 nyarán kristálytiszta légköri viszonyok közepette készített több légi felvételt is az auschwitzi táborról, s e fényképek tanúsága szerint e táborban emberek tömeges megsemmisítésének – szerencsére – semmilyen jele nem fedezhető fel. Az pedig David Cole zsidó származású fiatalember 1992-es, az auschwitzi Állami Múzeum igazgatójával készített interjúja óta nyilvánvaló tény, hogy a központi tábor területén – ahol természetesen magam is jártam – gázkamraként a látogatóknak az idegenvezetők által bemutatott épület valójában sohasem volt az. Ezt az amerikai gázkamra-szakértő, Fred Leuchter 1988-ban végzett vizsgálatai is megcáfolhatatlanul bizonyítják. Miért kell az odalátogató embereket félrevezetni és manipulálni?

Azt is tudom, Kedves Kopka János, hogy Németországban, Ausztriában, s még jó néhány nyugat-európai országban kemény börtönbüntetéseket szabnak ki ún. holokauszttagadásért. Ez szerintem sajnálatos és méltatlan európai hagyományainkhoz. Egy történelmi igazságnak ugyanis nincsen szüksége büntetőjogi védelemre! S engedje meg, eretnek nézetem szerint az igazságszolgáltatásnak, a büntetőjognak történelmi kérdések eldöntésében nincsen illetékessége! Az csak a történészekre tartozik! Ügyészeknek, bíráknak hivatalos eljárásban a világon semmi közük hozzá!

S tudja, ebben a hazában még nem is olyan régen börtönbe zárták az embert, ha például 1956-ról vagy a kommunisták gaztetteiről a történelmi igazságnak megfelelően merészelt írni vagy nyilatkozni. Azon állításával teljes mértékben egyetértek, miszerint „a félrevezetés mennyire hatékony méreg.”, továbbá azzal is, hogy „mindig így kezdődtek nemzetünk tragédiái”. A világon 100 millió ártatlan ember halálát követelő, aljas kommunista ideológián kívül gyilkosabb, félrevezetőbb eszmerendszer a történelem során még soha nem pusztította világunkat!

Bármit elfogadok, ami egzakt, tudományos módszerekkel bizonyítható, ami azonban nem, még ha politikailag nem is korrekt, s szellemi közéletünkből való azonnali kiátkozást és fenyegetőzéseket is von maga után, abban kételkednem kell, s kérdéseket kell vele szemben megfogalmaznom. Az emberi tisztesség, a racionalitás, s a történelmi igazság megismerésének vágya egyaránt erre ösztönöznek.