Nemrégiben írtam arról, milyen mögöttes üzenete van annak, hogy (megint) Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb magyar. Rámutattam, hogy a jogos felháborodás nem állhat meg önmagában, hanem rá kell mutatni, mi van mögötte. Most egy újabb hasonló eset jött az utamba. Ez is meglehetősen „NER-tipikus”.
– Aki dolgozni akar, az meg tud keresni 500 ezret Magyarországon – mondja a tendereken taroló milliárdos – ezzel a címmel szemlézte a Forbes.hu a Telex interjúját, melyet Balázs Attilával készítettek.
 Kép forrása: YouTube |
De ki is ez a Balázs Attila?
Ő egy milliárdos nagyvállalkozó, aki úgy gondolja, „az állami pályázatokon az nyer, aki beleteszi a munkát és mer pályázni, az állam pedig azért vesz tőle irodákat, mert ő adja a legjobb árat.”
Nyilván ő mer pályázni, ezért „a Balázs Attila tulajdonában álló Bayer a nagy állami építőipari beruházások nyertese volt az elmúlt években, számos helyen alvállalkozóként vettek részt. Referenciái között ott van a Puskás Aréna és több vasúti és útépítési projekt, például a Kerepesi úti sportpark.”
A mai Magyarországon ebben semmi meglepő nincs, ahol Bencsik András, kormánypárti véleményformáló röhögés nélkül el tudja mondani Mészáros Lőrincről, hogy „egy bűbájos, kedves, rokonszenves és eszes ember”, és „nem lop, csak nyer”, továbbá „tényleg egy tehetséges ember”, ott nem nagyon lehet már fokozni.
De azért Balázs Attila NER-közeli nagyvállalkozó úgy érezte, rúg egyet az átlag magyarba, a dolgozó emberekbe. Ebben az interjúban ugyanis azt találta mondani, hogy:
Ma aki dolgozni akar, az az 500 ezer forintot meg tudja keresni Magyarországon. Az nem tudja megkeresni, aki nem akar dolgozni. Ha ketten dolgoznak, és az egymillió forintot hazaviszik, akkor abból 300 ezret lehet lakástörlesztésre fordítani.
Felhozhatnám itt a statisztikákat, hogy még a valóságot igencsak elferdítő KSH adatai sem mutatnak ekkora nettó átlagbért, a valósághoz pedig jobban közelítő mediánbér is legfeljebb a 300 ezer forintos határt lépi át, nem is ez a lényeg.
Hanem ez a mérhetetlen provokáció. Két oka lehet, egyik sem jobb, mint a másik. Vagy pontosan tudja, vagy legalábbis sejti, hogy nem visz haza ennyit egy átlag magyar, mégis akart valami nagyot mondani. De az is lehet, hogy az ő léptékében a 300 ezer és az 500 ezer teljesen egyre megy, és nézőpontjából ez egy igazán apró tévedés, talán nem is értheti, miért háborodnak fel ennyien.
Mindkettő arról árulkodik, Balázs Attila személyén át rámutatva, hogy a NER-elit és a hozzá közel álló kiemelt pénzemberek nem a magyar valósággal élnek együtt, nincs kapcsolatuk a magyar emberekkel, nem érzik, de nem is ismerik a dolgozó magyar nép mindennapi gondjait. De nem is nyitottak arra, hogy ezeket megismerjék, mert teljesen közönyösek, sőt, gőgösen lenézőek feléjük.
Persze március 15-én ott lehet hatalmas kokárdával parolázni a békemeneteken, lehet szép szalonokban szervilisen bólogatni Orbán Viktor beszédeire, melyeknek az a lényege, hogy „ne azt nézzék, amit mond, hanem azt, amit tesz”, de mindezen nemzetinek tűnő vállalások csak meggyalázásai nemzeti értékeinknek, és olyan az egész rendszer, amely azzal jellemezhető, ahogyan Jézus Krisztus beszélt a farizeusokhoz.
„Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle undoksággal. Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.” (Máté evangéliuma 23. fejezet)
Lantos János – Kuruc.info
