Bezár!
2020. február 28., péntek, Elemér napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:23 Már megint15:55 "Beni Ganz nem meri megtámadni Iránt" - mondja egy kiszivárogtatott hangfölvételen a saját főtanácsadója15:38 A Volánbusz soron kívüli higiéniai intézkedésekkel védi utasait és munkavállalóit15:20 Súlyos veszteség érte a török haderőt Szírában15:08 Ketten hazamehettek a budapesti kórházi karanténból14:44 Késsel rabolt ki egy férfi egy ékszerboltot Nagykanizsán14:18 Nem azt kérdezi a NATO, mit keres Törökország Szíriában, inkább felszólítják Aszadot, hogy tegye le a fegyvert14:05 Hétfőn megkezdik a kerti zöldhulladék elszállítását Budapesten13:23 Erdogan megnyitotta a határt az Európába irányuló migránsáradat előtt - íme az első sáskák13:01 Dr. Ilkei Csaba: az első 3 év a 32-ből: 1988-1990 - Lakitelek, Magyar Televízió, MDF12:55 Történelmi mélyponton a forint12:32 A facebookos zsidók is félnek a koronavírustól11:57 Toroczkai a Horthy-megemlékezésről az ATV-ben - 3 percet kellett várni, amíg előkerültek a "halálvonatok"11:41 Kalapáccsal és gumibottal verte meg "riválisa" autóját egy féltékeny mosonmagyaróvári asszony10:51 Árad a Felső-Tisza, egyre több hulladék érkezik Ukrajnából
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika ::

Néhány gondolat a bolsevik vészkorszak 1917. november 7-ei kezdete kapcsán

Reklám


A bolsevik zsidó letartóztatási képe (Wikipédia)
91 esztendővel ezelőtt kezdődött Európa történetének legtragikusabb fejezete a gyászos bolsevik puccsal, amikor egy terrorista különítmény Vlagyimir Iljics Uljanov Lenin és Trockij vezetésével erőszakkal magához ragadta Oroszországban a hatalmat.
Későbbi vicc szerint az volt a 20. század legnagyobb tengeri katasztrófája, hogy a Titanic süllyedt el és nem az Auróra. (E tényt feltétlenül pontosítanunk kell, hiszen a tengerhajózás történetének legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófája a német menekültekkel, asszonyokkal, gyermekekkel és idősekkel tele zsúfolt Gustloff  szovjetek általi elsüllyesztése volt 1945 januárjában, amely háborús bűntettnek csaknem 10 ezer ártatlan ember esett áldozatául.)

Richard Pipes kiváló művében, Az orosz forradalom története című történelmi monográfiájában teljesen hitelesen rajzolja meg a korabeli eseményeket. (1917. november 7-ének eseményei a régi orosz, pravoszláv időszámítás szerint október 25-ére estek.), komédiába illő eseménysornak tüntetve fel azokat. Az ötezer kronstadti tengerésznek, akiket a bolsevikok hoztak Petrográdba, hogy bevegyék a kormány utolsó erődjét, nem volt bátorsága az ostromhoz. (Ennyit a bolsevikok hősiességéről.)

Kilenckor az Auróra cirkáló tüzet nyitott. Mivel a fedélzeten nem volt éleslőszer, csak egyetlen díszlövést adott le vaktöltéssel, majd elhallgatott - s ennyi elég is volt, hogy előkelő helyet vívjon ki magának október mitológiájában. Két óra múlva a Péter-Pál erőd tüzet nyitott, immár éleslövedékekkel, ám olyan pontatlanul céloztak, hogy a harminc-harmincöt lövedék közül mindössze kettő találta el a palotát, és okozott kisebb kárt. A Kerenszkij vezette ideiglenes kormány gyakorlatilag már megbukott, tényleges hatalom nem volt a kezében, tehát a vörös terroristáknak egyszerűen csak be kellett sétálniuk a Téli Palotába, és mindenféle harc nélkül kezükbe került a hatalom. Jellemző, hogy a bolsevik puccs 10. évfordulójának alkalmából Eizenstein által forgatott Október című film forgatásán többen megsérültek, mint tíz esztendővel korábban, a „dicsőséges forradalom” időszakában.

A hatalom megragadása után a géppuska vált a bolsevikokok számára a politikai meggyőzés legfőbb eszközévé, s ez meg is maradt 1991-es bukásukig. A Lenin vezette bolsevikok hatalomra jutásuk után azonnal nekifogtak a totalitárius államrend kiépítéséhez. (Lenin anyai nagyapja evangélikus vallásra áttért zsidó volt. - a szerk.) Megkezdődött a cári és a polgári demokratikus rendszertől örökölt intézmények, önigazgatási szervezetek, pártok, sajtó, fegyveres erők és a bírói rendszer likvidálása és a magántulajdonon alapuló rendszer államosítása.

A demokratikus kibontakozás államhatalmi szervét - az alkotmányozó nemzetgyűlést - jó kommunista metódus szerint elvtársaink már megalakulásának napján, 1918.január 6-ám szétverték, minthogy kisebbségben voltak ebben a parlamentben. Aztán egymást követték az új hatalom részéről a terrorisztikus intézkedések: a polgárság tagjaiból már 1918. február 21-22-én kényszermunka-zászlóaljakat szerveztek, az intézkedéssel szemben ellenállást tanúsítókra főbelövés várt. Az ellenséges ügynökökre, az ún. spekulánsokra és rendzavarókra szintúgy halálbüntetést szabtak ki.

Aztán 1918-1921 között bevezették a hadikommunizmus rendszerét, így az orosz-szovjet társadalom már ekkor némi ízelítőt kaphatott a sztálini korszakban rá váró gyötrelmekből és kínszenvedésekből. A gazdaság minden szektorát államosították, megszüntették a pénzforgalmat, megszervezték a kényszermunkán alapuló koncentrációs táborokat, jórészt az Északi-sarkkörön túl és Szibériában, így az ottani településhálózatot és klímát tekintve onnan megszökni egyet jelentett az öngyilkossággal, hasonlóképpen ott maradni is.

A hadikommunizmus elnevezésű gazdasági őrület kiagyalói és építőmesterei köszönőviszonyban sem voltak a közgazdaság-tudománnyal, a gyakorlati gazdasági ismeretekkel pedig semmilyenben sem. A pénz eltörlésével és az ún. „színes papír” bevezetésével hiperinflációt szabadítottak az országra, a vállalatok kollektív, analfabéta pártfunkcionáriusok általi irányításával pedig rekord idő alatt padlóra küldték az orosz gazdaságot. Az ipari termelés 1913-hoz képest 82 százalékkal csökkent, a széntermelés 73 százalékkal, a munkáslétszám 51 százalékkal.

A bolsevikok hadat üzentek a parasztságnak, fegyveres bandák járták a falvakat, és a parasztoktól minden élelmet elraboltak. Példátlan parasztfelkelésekre került sor, ily módon a bolsevikok és a parasztok háborúja felülmúlta méreteivel a fehérek és a vörösök polgárháborúját.

Lenin „humanizmusát” kiválóan érzékelteti az alábbi kis történet. Bertrand Russel angol filozófus, aki 1920-ban találkozott az ateista vallásalapítóval, Leninnel, ezt jegyezte fel beszélgetésükről: „Amikor feltettem neki a kérdést, hogy mi a helyzet a szocializmussal a mezőgazdaságban, kedélyesen magyarázta, hogyan uszította a szegényebb parasztokat a gazdagabbak ellen, és nemsokára felakasztották őket a legközelebbi fára, hahaha”. A szovjet rendszer „legzseniálisabb” intézkedése kétség kívül az volt, hogy megszüntette a bíróságokat és az ügyvédi szakmát, majd létrehozta a népbíróságokat. A bíróknak nem kellett jogi diploma, csupán írni-olvasni (!) kellett tudniuk. Komoly igazságszolgáltatás vette kezdetét a világ első kommunista államában...

Ez a politikai őrület, amely 91 esztendeje kezdődött, a leggyászosabb fejezete a történelemnek, és hazánk sorsát is tragikus módon határozta meg. Emlékeznünk kell rá azért, hogy többé soha ne ismétlődhessék meg!

Lipusz Zsolt - Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready