Egy bizonyos Ioan Holdis, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt parlamenti képviselője szerint azok az őslakos erdélyi magyarok, akik felvették – helyesen visszavették – a magyar állampolgárságot, menjenek máshová szavazni, s azt tervezi, hogy jövőre benyújt a romániai törvényhozásnak egy olyan előterjesztést, amely megtiltaná a kettős állampolgárságú magyaroknak, hogy részt vegyenek a romániai választásokon (interjú vele itt).
 A megfilmesített trilógia első részének borítója (rendező: Mihályfy Sándor, a képen a főszereplő Ilyés Levente) |
Nos, akkor mindenféle kommentár nélkül álljon itt egy rövid, parabolikus jellegű idézet Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényéből, amelyben a címszereplő székely legény a hozzá bekvártélyozott, s őt kényelmes fekhelyéről kitúró román csendőr őrmesterrel folytat nyugovóra térésük után párbeszédet:
– Aluszik-e, vitéz úr? – kérdeztem.– Nem, mi baj? – dörmögte Sugyélán.– Semmi baj, csak azt akarom megkérdezni, hogy a kakukkmadarat ismeri-e.– Hogy a fenét ne!– De jól ismeri-e?– Biztos légy, hogy jól!– No, ha olyan jól ismeri – folytattam –, akkor mondja meg, hogy milyen madár!– Neki a tollazat, vagy mi?– Nem a tollazata, hanem a természete.Surgyélán nem felelt mindjárt, hanem nyilván gondolkozott; de aztán hirtelen megunta a gondolkozást, mert felém fordulva így szólt:– Természet olyan van neki is, mint a más madárnak.– Mert biza nem olyan van! – ellenkeztem.– Hát milyen?– Olyan, hogy a más jámbor madarak fészkibe úgy belémegy, mintha az övé volna. Ezt maga nem tudta?– Hogy a fenét ne!– Hát akkor! Rendes madár az?!Surgyélán mérgesen visszafordult, és így szólt:– Most én aluszni akarok, és nem pedig madarászni!
A regény keletkezésének körülményeiről mindössze annyit szükséges ez alkalommal elmondanunk, hogy Ábel önvallomása szerint „abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik évben, vagyis egy esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, székelyeket, az én életemben még külön is igen nagy fordulat állott bé”.
Nos, Szabad Nép jogutód népszabadságos újságírók, RMDSZ-es ideológiájú „magyar” és román parlamenti képviselők, mindössze ennyit epilógusként az elhíresült csíkszeredai magyar-székely jégkorongmérkőzésen történt, bennünk katartikus érzéseket keltő közös himnuszénekléshez…
Lipusz Zsolt – Kuruc.info
