Bezár!
2020. augusztus 9., vasárnap, Emőd napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
23:01 Fehéroroszország: a választásra jogosultak harmada már előzetesen voksolt, "véletlenül" őrizetbe vettek két ellenzéki kampánystábtagot22:48 Napi devianciapropaganda: Józsefváros a legújabb Zugló22:33 "Akasszátok fel őket!" - ez a tüntető tömeg kedvenc jelszava az "ítélet napján" Bejrútban22:19 Jeruzsálemben tömegtüntetésen követelik Binjámin Netanjáhu és kormánya távozását21:57 Momentum-DK-viszály: manipulált hangfelvétellel, fizetett hirdetésben sározással folytatódott a gödi történet21:25 Ronaldinhóék újabb 200 ezer dollár kifizetése után szabadulhattak a paraguayi luxushotelből21:01 Tizenegyen meghaltak egy lakástűzben a csehországi Bohumínban - állítólag egy lakó felgyújtotta a saját ajtaját20:46 A magyarországi négerek is rájöttek, milyen nehéz a sorsuk20:10 MACS-vezető: a vértranszfúzió a legnagyobb doppingmumus19:33 Megnőtt az illegálisan Csehországban tartózkodók száma - ukránok, moldovaiak, vietnámiak19:09 Újabb gyilkosság történt Érden18:45 Halálos baleset történt a sajóivánkai vasúti átjáróban18:22 Törökországból egészen Lengyelországig jutott kamionnal egy 34 egyedes sáskarakomány17:40 "Sikeres vértanúműveletet" hajtottak végre Mogadishuban17:21 Berlinben vaddisznó orozta el egy nudista férfi számítógépét (16+)
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Antimagyarizmus ::

A dákoromán kontinuitás legendája, avagy miért nem voltak a románok Erdély őslakói

Reklám

Alaposan felkavarta Romániában a kedélyeket egy csíkszeredai sportesemény. Történt ugyanis, hogy a „Románia-Magyarország” jégkorongmérkőzés előtt az egy kivétellel székelyekből álló „román” válogatott hokisai – teljesen érthető módon és nagyon helyesen – a magyar nemzeti himnuszt énekelték, a mérkőzés után pedig a székely himnuszt szólaltatták meg.

Román önkéntesek iskolákban "szemléltetik", hogyan alakult ki a "dákoromán nép"
Már csak azért sem várható el magyar emberektől, hogy a román himnuszt énekeljék, hiszen az hemzseg a történeti hazugságoktól. A román Mátyás királyról, továbbá a fantasztikus római-latin eredetről ekképpen:
„És hogy szívünkben még őrzünk büszkén egy nevet
Csaták győztesét, egy nevet: Traianus”.
A hivatalos román történetírás kanonizált alaptétele tehát az ún. dákoromán elmélet. Miként az közismert, Traianus (98-117) római császár két hadjáratot vezetett a gazdag aranybányái miatt stratégiai jelentőségű Erdély elfoglalására. Az elsőt 101-102-ben, a másodikat 105-106 folyamán. Ennek során sikerült elfoglalnia Erdély nagy részét, a legyőzött dákok nagy része a harcok során, illetve az azokat követő vérengzések alatt elpusztult, maga Decebal király és a dák elit tömegesen követett el öngyilkosságot. Traianus a sikeres háború után a meghódított területen Dacia néven provinciát szervezett. Aurelianus császár azonban 271-ben kiürítette a tartományt. A hivatalos román történetírás szerint a római telepesek összeolvadtak a leigázott dákokkal. A belőlük létrejött dákoromán nép az ide bevándorolt délszlávokat a 6-10. század folyamán magába olvasztotta, ennek folytán született meg a román nép. A probléma ezzel a származtatási koncepcióval az, hogy semmiféle történeti, nyelvészeti, régészeti, néprajzi és egyéb bizonyíték nincs rá. Az ellenkezőjére annál több. A kontinuitáselmélet hívei a folyamatot a következőképpen magyarázzák.
Dacia provincia életét az odavezényelt római hadseregre támaszkodó római közigazgatás irányította. A lakosság különböző eredetű, de latinul beszélő telepesekből, leszerelt katonákból, veteránokból, valamint a legyőzött dákokból állott. A telepeseket, a hivatalnokokat és a légiók katonáit a római életforma, illetve a közéletben és magánérintkezésben használt latin nyelv tartotta össze. A legyőzött dákok nehezen törődtek bele a római uralomba. Ismételt lázadásaikat a limestől északra élő ún. szabad dákok is támogatták. Mivel a felkelések végül is sikertelenek maradtak, a leigázott dákoknak meg kellett békülniük a helyzettel. Lassanként elsajátították a telepesek latin nyelvét, szokásait és összeházasodtak velük. Így jött létre történelmileg igen rövid idő alatt a dákoromán nép, amely már latinul beszélő, romanizált etnikum volt.
A 3. században a barbár népek támadása egyre erősödött a birodalom északi-északkeleti határain, ezért 271-ben Aurelianus császár visszavonta a római hadsereget Daciából, s a katonákat és római tisztviselőket a Dunától délre fekvő Moesia provincia – a mai Bulgária – területére telepítette át. A földműves, iparos és kereskedő romanizált lakosság azonban Daciában maradt, s itt vészelte át a népvándorlás első rohamait, majd a 6. századtól betelepülő szlávokkal békés együttélésben folytatta tovább életét. A 6-10. század folyamán aztán asszimilálta, magába olvasztotta a dákoromán nép a szlávokat, így született meg a történelmi román nép és nyelv.
Román történészek a régészeti ásatások alapján hivatkoznak a Dacia kiürítése utáni korszakból származó római pénzforgalomra, a temetőkből előkerült archeológiai leletekre és bizonyos antropológiai kutatások eredményeire. Erdély több helységében találtak olyan római pénzleleteket, amelyek a 3-5. században kerültek ki a pénzverdéből. A 4. századból 50, az 5. századból 10 ilyen régészeti lelet ismeretes, közel 60 erdélyi helység területén. Ugyancsak a dákoromán etnikum jelenlétére következtetnek az anyagi és szellemi kultúra azon maradványaiból is, amelyek az egykori Dacia területén folytatott ásatások alkalmával kerültek elő. A kontinuitás-elmélet hívei úgy magyarázzák, illetve értelmezik a kerámialeleteket, miszerint néhány új formai és technikai eljárás ellenére is a korszak közös keramikája az egykori római és dák kerámia formai és stílusbeli hagyományaihoz kapcsolódik, tehát ez a kerámiai műveltség csak a helyi dákoromán nép létezésére vezethető vissza. Az elmélet hirdetői szerint ugyancsak a dákoromán őslakosság folytonosságát bizonyítják azok a 4-10. századi koponyák és csontvázak, amelyeket erdélyi temetőkben találtak. Vizsgálatuk eredményeképpen a lakosságban a mediterrán típus jelenlétét állapították meg. Márpedig véleményük szerint ez az emberi típus csak a dákoromán őslakosságra lehet jellemző.
Végül a románok latinoktól való eredeztetésére a hivatalos román történetírás képviselői nyelvészeti érveket is megpróbálnak felsorakoztatni. Hivatkoznak mindenekelőtt a nagy erdélyi folyók elnevezésére. Véleményük szerint az Olt, Maros és Szamos folyók román neve: Olt, Mures, Somes a római időkben használt Alutus, Maris, Samus nevekből származik. A román nyelvészek úgy vélik, hogy e folyók román nevei szláv közvetítéssel kerültek a román nyelvbe. A szlávok az említett folyók neveit valamilyen más néptől vették át. Nyelvészeti kutatásaik szerint azonban a közvetítő nép nem lehetett semmiféle germán népcsoport. A dákoromán hívek állítása szerint csak latinul beszélő nép közvetítéséről lehet szó. Ez a nép a mai Erdélyben maradt dákoromán lakosság lehetett csak.
Miként láthatjuk, az ún. kontinuitás-elmélet már első megközelítésben is meglehetősen ingatag alapokon nyugszik, hiszen a 271-et követő csaknem ezer esztendőről semmiféle írott forrás nem áll rendelkezésünkre az állítólagos dákoromán nép, illetve állam létezéséről. Az első hiteles oklevél 1210-ben említi az erdélyi románokat, vlachokat. Mindazonáltal már itt szögezzük le azt is, hogy az a 170 esztendő, amit a rómaiak Daciában töltöttek, történelmi léptékkel valószínűtlenül rövid idő volt egy új nép kialakulásához. Az egyetemes történet nem ismer egyetlen olyan példát sem, hogy egy vitéz ellenállás után legyőzött, majd szabadsága visszaszerzéséért még évtizedekig a gyűlölt rómaiak ellen hősiesen harcoló nép ilyen rövid idő alatt összeolvad az őt leigázó idegen hódítókkal. A dáciai hadjárat eseményeit megörökítő, a neves építész és szobrász Apollodórosz által készített és Rómában a fórumon elhelyezett Traianus-oszlop domborműszalagjai is – egyfajta ókori híradóként – arról tanúskodnak, hogy a dákok keményen és elszántan küzdöttek, az elit tagjai közül – beleértve a királyt, Decebalt is – nagyon sokan az öngyilkosságot választották, de nem hódoltak meg a rómaiak előtt. Ilyen körülmények között a hódító rómaiak és a leigázott dákok között semmiképpen sem alakulhatott ki az a békés – ráadásul évszázadokig tartó – együttélés, amely minden etnikai összeolvadás legalapvetőbb feltétele.
A dákoromán nép kialakulásához rendelkezésre álló 170 esztendő elégtelensége a többi neolatin etnikum létrejöttének lényegesen hosszabb folyamatából is kiderül. A francia, olasz, spanyol és portugál nép kialakulása minden egyes esetben több évszázadig tartott. A galliai, itáliai és hispaniai romanizáció legalább 3-400 éves békés együttélés után történt meg. Nagyjából ennyi esztendőnek kellett eltelnie továbbá ahhoz is, hogy a betelepült germán népek (gótok, longobárdok, vandálok, burgundok, frankok) és a romanizált helybéli lakosság összeolvadása nyomán kialakuljanak a neolatin népek és nyelvek. A dáciai romanizált lakosság létezéséről ráadásul 271 után egyetlen írott forrás vagy krónika sem beszél. Ezzel szemben a balkáni románok blach néven a 10. század végén már feltűnnek a bizánci Kedrenosz-féle krónikában.
Ami a nyelvészeti érveket illeti, perdöntő bizonyíték a románság 13. századi beköltözésére és jövevény voltára, miszerint a 13. század végéig az oklevelekben említett, ma is meglévő 511 erdélyi helység román neve közül 428 magyar és csupán 3 román eredetű. 1301 és 1350 között az oklevelek 820 helység nevét említik meg. Ezek közül 641 magyar elnevezésből keletkezett, 36 pedig eredeti román név (alig több mint 5%). Az 1400-ig említett helységek román neveinek összes száma 1757, ebből 1355 a magyar elnevezés alapján került a román nyelvbe, 76 román, a többi szláv, német vagy ismeretlen eredetű. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a román Ardeal elnevezés is a magyar Erdély név fordítása. Ugyanez vonatkozik a folyónevek túlnyomó többségére is. Összegezve: e helységnevek túlnyomó többségének magyar eredete azt bizonyítja, hogy a románok a magyaroktól vették át a neveket, tehát nyilván a magyar honfoglalások, illetve honvisszaszerzések után vándoroltak be Erdélybe.
Ugyancsak a román nyelv és nép balkáni eredetére mutat az a tény, hogy nyelvükben semmiféle ógermán eredetű szó nincsen. Márpedig, ha a román nép Erdély őslakosa volna, akkor az ott huzamosabb ideig megtelepedett germán népek (gótok, gepidák stb.) nyelvéből inkább több, mint kevesebb szó biztosan átkerült volna a románba. Ezzel szemben a többi neolatin nyelvben bőségesen akad ógermán eredetű szóalak.
Végezetül a régészeti leletekről ejtsünk néhány szót. Az egykori Dacia területén talált 271 utáni évekből származó római pénzek semmiképpen sem az itt lakó dákoromán nép létezését bizonyítják, hanem a még megmaradt római tartományokkal folytatott kereskedelem tényét. Ugyanebből a korból származó pénzleletek szerte Európa és Ázsia a limesen kívül eső területeiről is előkerültek, vagyis olyan régiókból, amelyek soha sem tartoztak a Római Birodalomhoz. A régészettudomány amúgy sem tud felvilágosítással szolgálni arról, hogy egy adott tárgyi emléket, illetve pénzt milyen nyelvű nép használt, egyáltalán pontosan honnan is kerülhetett az a későbbi lelőhelyre.
A dákoromán elmélet valójában politikai célok szolgálatában született, s ezeket szolgálja ma is. Történeti-ideológiai alapot kíván szolgáltatni a román állam számára ahhoz, hogy Erdély ősrégi román föld, s tulajdonképpen 1920-ban történelmi igazságszolgáltatás tétetett Trianonban, amikor 1000 éves magyar elnyomás után Románia visszakapta az ősi dák földet. A történeti igazsághoz persze ennek annyi köze van, mint az állítólagos, néhány vármegyényi területű Nagymorva Birodalom létezéséhez a Felvidéken, hiszen a Magna Moravia itt egyébként is „ősi Moraviát” jelent. A tragikus az egész történetben az, hogy magyarországi kiadványokban is „birodalomként” említik ezt a jelentéktelen, s nagy valószínűséggel a mai Szerbia területén létezett államot, illetve hogy „magyar”politikusok együtt pezsgőznek és örvendenek román kollégáikkal Erdély elszakításának évfordulóján.
Lipusz Zsolt – Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready