A lap beszámolója szerint a két és fél éve tartó polgárháború alatt Szíria jelentős részén kusza, rendezetlen és nehezen átlátható viszonyok alakultak ki: a kormány ellenőrzése alól kikerült országrészekben gerillák és bűnözők - útonállók, emberrablók, gyilkosok - garázdálkodnak, akik "legalább olyan kegyetlenek, mint a kormányerők". A helyzetet bonyolítja, hogy "felkelőcsoportok" egy része radikális iszlamista nézeteket vall, egy-két szervezet pedig nyílt szövetségre lépett az al-Kaidával is. Emiatt felmerült annak veszélye, hogy az esetleges amerikai katonai akció, ha szándékolatlanul is, de pont az iszlamista szélsőségeseket és a bűnözőket erősítené.

A téma szerdán a beavatkozással kapcsolatos kongresszusi meghallgatáson is felmerült. John Kerry külügyminiszter azzal érvelt: Szíriában van egy valódi, mérsékelt ellenzék, a "rossz fiúk", azaz a radikális fegyveresek pedig csupán a 70-100 ezer felkelő 15-20 százalékát teszik ki. Michael McCaul texasi képviselő ezzel szemben azt állította: a hozzá eljutott jelentések szerint a felkelők fele vallási radikális.

A szíriai "ellenzék" nagyobb része egy laza, de egyesült irányítási rendszert alakított ki az általa ellenőrzött területeken, amelyet több arab ország, és kisebb mértékben a Nyugat is támogat. Ugyanakkor számos terület az iszlamisták - elsősorban az al-Kaidával is kapcsolatban álló an-Nuszra Front és az Iraki és Szíriai Iszlám Állam - felügyelete alá került. Ezen dzsihádista szervezetek jelen vannak Aleppó és Idlib tartományokban, valamint az észak-szíriai Rakkában és a keleti, iraki határhoz közeli Deir ez-Zórban.

Az iszlamisták egyre gyakrabban csapnak össze a szekuláris ellenzékkel és a kurdokkal, és egyes elemzők, diplomaták úgy vélik, hogy céljuk nem Bassár el-Aszad elnök megdöntése, hanem az, hogy iszlamista igazgatást alakítsanak ki az iraki Anbár tartomány és Szíria keleti része között húzódó területen.

Azt szerdán Barack Obama elnök is elismerte, hogy az Egyesült Államok aggódik a radikális felkelői csoportok jelenléte és Szíria területi integritása miatt, de ennek ellenére is kiállt a beavatkozás mellett.

Az amerikai vezetés azt hangoztatja, arra törekszik, hogy megerősítse a szekuláris, mérsékelt ellenzéket, és elszigetelje a radikálisokat. Ugyanakkor a helyszínen kirajzolódó kép jóval összetettebb annál, minthogy egyértelmű választóvonalat lehessen húzni a szekuláris és iszlamista csoportok között. Ennek egyik példája a Nagybácsi néven emlegetett, viszonylag ismeretlen felkelővezér, Abdul Szamad Issza, aki 300 fegyverest vezet az ország északi részén - írta a lap. Apját állítása szerint 1982-ben ölte meg a Bassár el-Aszad apja, Háfez Asszad vezette rezsim ellenzéki tevékenysége miatt, őt pedig később két alkalommal börtönözték be hasonló vádakkal. Amikor két és fél évvel ezelőtt megindult a felkelés Aszad ellen, a kereskedőként dolgozó Issza úgy vélte, eljött a bosszú ideje, és határon túli kapcsolatait kihasználva fegyvereket szerzett és harcosokat toborzott.

A személyes bosszú vágya ugyanakkor vallási elemekkel és brutalitással párosult: azt ígéri katonáinak, hogy kiirtják az alavitákat, a siíta szekta tagjait, amelyhez Aszad és családja tartozik. Egy volt segítője szerint Issza saját maga által felállított, rögtönzött "forradalmi" bíróságon ítélkezik a fogságába esett katonák felett, és brutális kivégzésnek veti alá őket. (Pl. ide kattintva tekinthető meg egy a lap birtokába került felvétel katonák "lázadók" általi kivégzéséről. A konkrét agyonlövést nem mutatják, de gyengébb idegzetűeknek így sem javallott - a szerk.)

(MTI nyomán)