2017. március 25., szombat, Irén, Málna napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
14:13 Hiába szűnik meg a tagság, London még évtizedekig fizethet az Európai Uniónak13:55 Magukat ünneplik az EU-s vezetők a szellemvárosban - Nagy-Britannia már nem vett részt a csúcstalálkozón13:43 Az eurócsoport elnökének és egy uniós biztosnak címeztek levélbombát a görögországi anarchisták13:08 Miért gyűlöli olyannyira Magyarország az idegeneket? - szeretné tudni egy vezető izraeli napilap bősz holokausztozások közepette12:53 Alkohollal elkerülhető a legtöbb szívprobléma - mértékkel fogyasztva az agyvérzés is megakadályozható11:37 Az MTI szerint nem hír, azért mi közzétesszük: életvédők találkoztak az Országgyűlés alelnökével11:31 Az Emmi által megkérdezettek többsége éjszakára megállítaná az iskolabuszokat 10:56 A bolgár hazafiaknak nem tetszik a török választói turizmus10:31 Üres szellemvárosra emlékeztet az olasz főváros - így ünneplik a Római Szerződés 60. évfordulóját10:20 Fegyveres támadás egy Las Vegas-i luxushotelben - malac próbálta kirabolni a Rolex-üzletet10:11 Növelik a bankok a bakkártyaterminálok számát - hát persze hogy ezt is a kormány fizeti ki nekik09:46 Drámai gyógyszerhiány Venezuelában: az elnök az ENSZ segítségét kéri09:29 Volner mondja: videoblogot indít a Jobbik alelnök-frakcióvezetője09:14 Hazánkban csupán minden ötödik lakás működik energiahatékonyan08:43 Virágzik a marihuánakereskedelem Amerikában
24 óra legolvasottabbjai

Lapszemle ::

Imrédy a zsidótörvényről - lapszemle 1939-ből

Reklám

/Eredetiben - a Felbomlott a kommunistafront Spanyolországban című cikkel együtt - itt olvasható./
Zsidótörvény
Győri Nemzeti Hírlap, 1939. február 7.

Hetek óta foglalkoztatja az ország közvéleményét a zsidójavaslat. Különböző beállításokban tárgyalták ezt a nagyfontosságú kérdést sokszor olyan beállásokban, amelyek nem szolgálták az ország nyugalmát. Mindenki kíváncsian várta, mi a kormány végleges álláspontja a zsidókérdésben? A pénteki nap folyamán választ kaptunk. Imrédy Béla miniszterelnök nagy beszédben indokolta meg a zsidójavaslat szükségességét s egyben válaszolt bizonyos aggodalmakra, amelyek a gazdasági élet zavartalanságát féltették a javaslattól.
Nem akarunk részletesen kitérni arra a néhány módosításra, amelyeket az igazságügy-miniszter terjesztett elő, inkább azzal az elvi jelentőségű megokolással foglalkozunk, amelyet a miniszterelnök adott.
Nyíltan és egyenesen megmondotta, hogy a javaslat a leszármazási elvhez ragaszkodik s a kormánynak nem volt módjában a kereszténypárt egyébként tiszteletreméltó álláspontját honorálni, amely a kereszténység tényének érvényesítését szerette volna megvalósítva látni. A kormánynak nyomós okai voltak, hogy a zsidókérdés rendezésénél ragaszkodjék eredeti elgondolásához. A zsidókérdést három okból kell feltétlenül rendezni: gazdasági, szellemi és politikai okból. Hogy azonban egyáltalán a rendezés kérdéséhez hozzá lehessen fogni, természetesen szükséges a zsidó faj félreérthetetlen meghatározása. A módosított javaslat ebben a kérdésben kétséget nem hagyó módon mondja meg, hogy kit kell zsidónak tekinteni. Ennek az alapvető ténynek a tisztázása után a javaslat intézkedik az előbb említett három szféra rendezése iránt. Szükségtelen az ország népe előtt újból vázolni, hogy a gazdasági, szellemi és politikai élet terén, különösen azoknak egyes vonatkozásaiban számarányát mennyire meghaladó módon érvényesül a zsidóság befolyása. A miniszterelnök nyíltan megmondotta, hogy mindhárom területen a javaslat a zsidóság szerepét országos számarányával akarja egyensúlyba hozni. Egyáltalán nem titkolta, hogy a zsidókérdés revízióját igen súlyos tapasztalatok tették szükségessé. Az első: védekezés újabb zsidótömegek Magyarországra tódulása ellen. Itt azért kellett preventíve fellépni, mert Európának ma már számos országa van, ahol többé-kevésbé megnehezítették a zsidóság életkörülményeit. Attól lehetett tartani, hogy ha Magyarország idejében nem gondol védekezésre, újabb zsidótömegek idetódulása következtében a jelenlegi hallatlanul magas arányszám, amelyet a Felvidék visszatérése még csak rosszabbított, még kedvezőtlenebb lesz. A második ok, a közelmúlt bizonyos szomorú tapasztalataiban rejlik. Mikor a csehszlovák váltsággal kapcsolatban az általános európai háborús feszültség kisugárzását természetesen Magyarország is megérezte, az itteni zsidóság viselkedése egyáltalán nem felelt meg a komoly helyzet követelményeinek. Imrédy Béla miniszterelnök őszintén megmondotta, hogy ezek a tapasztalatok bebizonyították, hogy a zsidóság idegalkatánál, egész lelki és testi konstitúciójánál fogva bizonyos kérdésekre másként reagál, mint a lakosság nem zsidó része. A harmadik ok, amely a kérdés rendezését sürgette: a Felvidék visszatérése, amellyel nemcsak nagyszámú, de bizony politikailag is meglehetősen megbízhatatlan zsidó tömeget kaptunk vissza.

A "népbíróság" előtt

Részletesen foglakozott a miniszterelnök azokkal a bizonyos körökben hangoztatott aggodalmakkal, hogy a zsidótörvény végrehajtását az ország gazdasági állapota fogja megsínyleni. Amit ezen a vonalon Imrédy Béla mondott, az a legnagyobb mértékben megnyugtathatja az országot. Anélkül, hogy lekicsinyelte volna az esetleges kihatások mérvét, az összes lehetséges aggodalmakra a tapasztalt közgazdász s pénzügyi politikus nyugalmával válaszolt. Rámutatott arra, hogy elég tartalék áll az állam rendelkezésére, hogy esetleges megrázkódtatások hullámvölgyén keresztülvágjuk magunkat.

Péter Gábor börtönében

A zsidótörvény végrehajtása szerves része annak a reformpolitikának, amelyről a miniszterelnök nyíltan megmondotta, hogy az egyedül járható helyes útnak tartja. A nemzet lelkét meg kellett gyógyítani s ennek a gyógyítási folyamatnak az első állomása: a magyarországi zsidóság helyzetének kielégítő rendezése. Ezután következnek a többi állomások, amelyek gazdasági, politikai és szellemi erődövet vonnak az új Magyarország köré. Ennek a reformpolitikának a megvalósítása annál könnyebb, eredménye annál nagyobb lesz, minél józanabbul, minél nagyobb alkalmazkodással fogadják az érdekeltek.
Beszédét a keresztény, dolgozó Magyarországra való utalással fejezte be Imrédy Béla miniszterelnök, amelyért élünk, s amelynek kiépítéséért mindannyian dolgozunk.
A végére egy kis érdekesség: Imrédy Béla miniszterelnök beszéde a Magyar Élet Mozgalom gyűlésén, 1939. január:

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready