Pesti Hírlap, 1944. május 21., eredetiben itt

Az eddigi rendelkezések csak az olyan zsidó kereskedők üzletének bezárását rendelték el, akik árut közvetlen fogyasztásra vagy továbbadásra árusítanak vagy közvetítenek. A most kiadott rendelet a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ügykörébe tartozó olyan zsidó iparosok (kereskedők) üzletének és üzemének a bezárását rendeli el, amelyeket az eddigi rendelkezések szerint nem kellett bezárni. Ezzel a rendelettel tehát most már minden zsidó kereskedő és zsidó iparos, akiknek a tevékenysége a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium ügykörébe tartozik, üzletét köteles bezárni és tevékenységét abbahagyni. Az üzletbezárással természetesen az üzleti és üzemi berendezés és felszerelés zár alá vétetik. Kivétel csupán a bérkocsi ipar és teherfuvarozás, valamint a szállítmányozó ipar, amelynek tekintetében külön rendelkezések fognak történni, végül a könyvkiadó ipar, amelyre nézve már egy korábbi rendelet rendelkezik.

A rendelet a most bezárandó üzleteket és üzemeket három csoportba sorozza. Az első csoportba tartoznak azok az üzletek (üzemek), amelyeknek a fenntartása vállalati vezető kirendelésével közérdekből biztosítandó. Ilyenek a garázs, fogadó (szálló, panzió), zálogház, közraktár. A második csoportba tartoznak azok az üzletek és üzemek, amelyeknek a fenntartása csak a helyi viszonyok figyelembevételével látszik biztosítandónak. Ezeknél a közigazgatási hatóság a szükséghez képest rendelhet ki vállalati vezetőt. Ilyenek a fürdő, vendéglő, kifőzés stb. Végül a harmadik csoportba tartoznak azok az üzletek és üzemek, amelyek a rendelet megjelenésének a napjával bezárandók és amelyeknek a fenntartására vállalati vezető útján nincs lehetőség. Ilyenek a kávémérés, espresso, fodrász, kozmetikus, manikűripar stb. Egyebekben ezekre az üzletekre és üzemekre is alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az eddig bezárt zsidó üzletekre is vonatkoznak.

A Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelenik meg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelete a zsidó kereskedőknél foglalkoztatott nem zsidó alkalmazottak szolgálati viszonya megszűnésének bejelentése tárgyában. A rendelet bejelentési kötelezettséget ír elő a zsidó kereskedőknél alkalmazásban volt nemzsidó alkalmazottakra nézve. A rendelet felsorolja azokat az adatokat, amelyeket a m. kir. állami munkaközvetítő hivatalhoz (Budapest, VIII., József-utca 33.) be kell jelenteni. A bejelentésre elsősorban a munkaadó, ha pedig az akadályozva van, a rangban legidősebb nemzsidó alkalmazott van kötelezve.

Az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosa a zsidók értelmiségi munkakörben való foglalkoztatásának megszüntetése miatt előálló munkaerőhiányok pótlásának megkönnyítésére rendeletet adott ki. A rendelet értelmében a munkaadók kötelesek bejelenteni, hogy az elbocsátott vagy elbocsátandó zsidó alkalmazottak munkakörének ellátásáról szabad munkaerők felvétele útján maguk gondoskodnak-e vagy pedig értelmiségi munkaerők igénylése útján kivánják a kilépő zsidó munkavállalók helyét betölteni. A bejelentéseket általában az előírt elbocsátási időpontot legalább harminc nappal megelőzően kell az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosához (Budapest, V. Klotild-u. 19-c.) benyújtani. Az elbocsátás körülményeit ismertető bejelentésben kell előterjeszteni az esetleges igényléseket. A rendeletet a hivatalos lap szombati száma közli.

(Kuruc.info)