Pesti Hírlap, 1944. május 27., eredetiben itt

A házkutatást végző detektívek a pincében friss ásás nyomait fedezték fel. Nekiláttak a munkának és a szerszámok csakhamar kemény tárgyba ütköztek. A jelenlévő Lunzer Pál ekkor megszólalt:

– Ne kutassanak tovább, megmutatom, hol van az a láda ezüst, amelyet a bombázás elől elástam.

A föld alól nagy láda került elő. Felnyitották és súlyos ezüsttálakat, gyertyatartókat, dísztárgyakat és evőeszközöket találtak. Az ezüst holmik értéke mintegy 60–80 ezer pengő. A detektívek azonban nem hagyták abba a kutatást és a pince másik részében felhalmozott szén alatt egy nagy vaskazettát találtak. Ebben sok érték és pénz volt elrejtve. Egy harmadik – szintén a földből kiásott – ládában nagymennyiségű ezüstöt leltek.

Lunzer Pált és feleségét előállították a politikai rendőrségre. Megindult ellenük az eljárás vagyontárgyak be nem jelentése miatt. A házaspárt pénteken részletesen kihallgatták, mert a politikai rendőrségnek az a gyanúja, hogy nemcsak a Pasaréti-úti villában, hanem másutt is rejtettek értéktárgyakat.

A hivatalos lap pénteki száma közli a belügyminiszter rendeletét, amely a lakások igénybevételére vonatkozó jogszabályok hatályát újabb 178 községre terjesztette ki.

A hivatalos lapnak ugyanez a száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a zsidók hasznot hajtó hatósági jogosítványainak megszüntetése tárgyában kiadott kormányrendeletnek a dohánytermelési engedélyekre vonatkozó végrehajtásáról. Az említett kormányrendelet hatálybalépésének napja, 1944. május 4. előtt zsidónak kiadott dohánytermelési engedélyt legkésőbb július 4-ig meg kell vonni. A dohánytermelési engedéllyel rendelkező zsidó nyolc napon belül köteles az illetékes dohánybeváltó hivatalnál írásban bejelenteni a kormányrendeletben feltüntetett és a dohánytermelés gyakorlásával kapcsolatos adatait. A dohánybeváltó hivatal a bejelentések beérkeztétől számított tíz nap alatt köteles a zsidónak minősülők engedélyét az Országos Földhitelintézet nevére átírni. A végrehajtási utasítás tüzetesen körülírja a bejelentések felülbírálása körül követendő eljárást, valamint azt, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából ki tekintendő zsidónak és ki kivétel.

A Baross Szövetség tájékoztatásul közli a keresztény magyar kereskedőkkel, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelete értelmében nincs akadálya a zsidók által bérelt üzlethelyiségek igénybevételének akkor, ha a szóban forgó üzlethelyiségben árukészlet nincs és az üzlet zárva van. Ennek a rendeletnek értelmében tehát az áru nélkül álló zsidó üzlethelyiségek a közigazgatási hatóságok útján soron kívül kiigényelhetők.

A honvédelmi minisztérium, illetékes osztálya közli, hogy a kisegítő előképzős ifjak (zsidófajú leventeköteles korban levő ifjak) foglalkoztatás alatt nemcsak az előirt 6 cm széles citromsárga, illetve, ha keresztény vallásúak, fehér megkülönböztető karszalagot kötelesek viselni, hanem a zsidó faji jellegüket feltüntető, előírásos sárga csillagot is. Levente-egyenruhát, leventesapkát és leventejelvényt kisegítő előképzős ifjú egyáltalán nem viselhet.

A főváros polgármestere felhívja azokat a zsidó vendéglátóipar-űzőket, akik a minisztérium rendelete alapján iparuk gyakorlását kötelesek megszüntetni, ezt a körülményt a további intézkedések megtétele végett az iparuk gyakorlása megszűnésének napját követő három napon belül a hivatalos órák alatt (9-től 5-ig, szombaton 9–½2-ig) személyesen vagy írásban jelentsék be az Élelmiszer Központ vendéglátóipari osztályának (VI., Izabella-u. 61. sz.).

Zsidó zenekar Magyarországon 1911-ben

Nyomatékosan felhívja a polgármester az érdekeltek figyelmét arra, hogy a bejelentési kötelezettség azokra a vendéglátóipari üzemekre is kiterjed, amelyek élére a rendelet értelmében hivatali vezetőt kell kirendelni. Végül közli a polgármester, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyos büntetőjogi következményeket von maga után.

A belügyminiszter elrendelte a zsidó vagy félzsidó cégeknek a közszállításból való kizárását. A belügyminiszter rendelete értelmében a polgármester felhívta azokat a fővárosi ügyosztályokat, hivatalokat, üzemeket, intézményeket és részvénytársaságokat, amelyek közszállítások vállalatba adásával, illetve lebonyolításával foglalkoznak, vagy bármilyen áru, anyagbeszerzéseket eszközölnek, hogy – addig is, amíg az ajánlattevő cégek, személyek zsidó vagy félzsidó minősítése a belügyminiszteri rendelet szerint megfelelő szabályozást nyer – az ajánlattétel alkalmával, illetve a megrendelések kiadása előtt minden esetben követeljék az ajánlattevőknek azt a nyilatkozatát, amely szerint kijelentik büntetőjogi felelősségük tudatában, hogy a fennálló törvényes rendelkezések értelmében nem zsidók vagy félzsidók. A polgármester elrendelte, hogy abban az esetben, ha a tisztviselők valamelyike ezt a rendelkezését nem tartaná be, ellene a fegyelmi eljárást azonnal el kell rendelni.

A szegedi rendőrség büntetőbírája Bloch Mór kereskedőt és feleségét, valamint Bloch Zsigmondot, akik keresztény alkalmazottaiknál nagymennyiségű arany- és ezüstékszert, ruhaneműt, perzsabundát, szőnyegeket rejtettek el, fejenként kéthavi elzárásra ítélte. – Az ügyben szereplő Pataki Sándorné egyhavi, Győrfi István kétheti elzárást, egy másik keresztény 200 pengő pénzbüntetést kapott. Az ítélet jogerős.

(Kuruc.info)