Tömegesen találtak ékszert és készpénzt, valamint egyéb értékeket a soproni gettóban
Győri Nemzeti Hírlap, 1944. július 6., eredetiben itt
A napokban az illetékes hatóság a soproni gettóban meglepetésszerűen nyomozást rendelt el. A motozás során nagyon sok rejtett, be nem jelentett érték került elő, így a gettóbeli zsidóknál sok ékszert, drágakövet és készpénzt is találtak.
 50 pengős bankjegy hamis „Getto” felülbélyegzéssel, 1944 |
Egyesek befalazták értékeiket, mások viszont ruhájuk bélésében s különböző helyeken próbálták több ezer pengőre menő készpénzüket elrejteni. A talált értéktárgyaikat, amelyek bejelentés alá tartoztak volna, elkobozták.
Amszterdam, július 5. A holland közvéleményben nagy feltűnést keltett, hogy a londoni holland emigrációs kormány gazdasági tanácsadójává nevezte ki Daniel Wolff és Salomon van Zwanenberg emigráns holland zsidókat. Az amszterdami lapok emlékeztetnek arra, hogy Wolff és Zwanenberg annakidején különböző csalásokat követtek el Hollandiában. Londonban, úgy látszik, nem felejtettek és nem tanultak – írják a lapok. A holland népnek felszabadítást ígérnek, de ugyanakkor vissza akarják hozni a nyakára a régi élősdieket – írja a Nieuwe Venkoosche, majd így folytatja: Akárhogyan vélekedjenek is a hollandusok a nemzeti szocializmusról és a német megszállásról, annyi bizonyos, hogy senki sem kívánja a zsidók visszatérését. Ugyanez a helyzet a többi európai államban is. Azok a hollandusok, akik azt hirdetik Londonban, hogy visszahozzák Hollandiába a csalókat és szélhámosokat, saját politikai, halálukat pecsételik meg ezzel – teszi hozzá a lap.
Ki tudná valamennyit összeszedni, megírni? Erre nem is vállalkozhatunk. A megbombázott városban sok volt a névtelen hős. Légoltalmi pincébe szorultak között hány asszony, hány férfi tartotta derűs és bízó szóval a lelket, hány férfi, hány nő sietett munkáját otthagyva, sokszor az egyetlen ünneplő ruhában segíteni! Voltak egész családok közöttük. Voltak egyéni hősi helytállások is. Ezek közül jegyzünk fel néhányat.
 Légvédelmi ágyú munkában |
A Royalban életmentő hős rendőrről már írtunk. Sikerült megtudni az ott életmentő munkát végzett honvédtiszt nevét is. Ónody László főhadnagy, aki szabadságon volt itthon, nem nézte, hogy egyetlen magával hozott ruhája lesz csupa vér. Igazi férfilélekkel sietett segíteni, vérző sebesülteket hordott fel a beszakadt óvóhely előtérből és ásott, dolgozott, míg csak mindenki meg nem menekült. Csuka Róbert Levente észrevette, hogy az áprilisi légitámadásból maradt hatalmas bombatölcsér piszkos vizében egy gyermek vergődik. A körülálló felnőttek tehetetlenül topogtak, de a levente, nem kímélve egyetlen ünneplő ruháját, belerohant a vízbe és kimentette a fuldokló kisfiút.
A városháza tornyában teljesített légoltalmi megfigyelő szolgálatot ifj. Pohárnok Pál és Kuster Zoltán levente. Az első riadó lefúvása után észrevették, hogy a nap irányából repülőgépek közelednek. A napfény miatt nem tudták megállapítani, milyenek, de azonnal jelentették a légoltalmi parancsnokságnak. A gépek már a város fölé értek, sürgős parancs jött telefonon: azonnal lejönni a toronyból, ellenséges gépek! A másik pillanatban, bombarobbanások közben találatot – valószínű légiaknát – kapott a torony. Az erkély leszakadt, ifj. Pohárnok Pál megsérült, a városház körül robbanó bombák légnyomása mindkét fiút érte. És délután a sebesült már ott dolgozott bekötött fejjel a romok eltakarításán.
Külön cikkben emlékezünk meg egy pinnyédi hős életmentőről. És sorolhatnánk hasábokon a munkára önként beállók nevét, Kovács István tisztviselő felesége és Szűcs József, Szűcs Viktor, Mazsol Gyula révfalusi iparosok, a káptalandombi püspöki főszámvevő, Révy Ferenc feleségével, gyermekeivel és még százan és százan igaz magyar közösségi érzéstől vezéreltetve dolgoztak embertársaik érdekében.
Érdeklődtünk a légoltalmi vezetőségnél, hogy kikről emlékezhetnénk meg.
– Minden felesküdött légószolgálatos, kit Győrött ért a támadás, becsülettel állt és áll helyt! – ez volt a válasz. Ennél szebb választ nem is kaphattunk volna.
Még napok telnek, míg az eseményekből ki lehet emelni az egyéni bátorsággal hősen helytállókat. Gyűjti a hatóság a neveket s nem fog elmaradni az érdemesek kitüntetése. Előre is büszkék vagyunk rájuk.
(Kuruc.info)
