Bezár!
2019. november 13., szerda, Szilvia, Bulcsú, Enese napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:56 Önismétlő történelem - a vörös Budapest13:40 A legképtelenebb hazugságot kell helyreigazítania az egyik fideszes propagandalapnak13:21 Áramkimaradást okozott a havazás Ausztria több tartományában12:34 Megrendszabályozná a Fidesz a "Tordai-Jakabokat": kitiltást és egyéves fizetésmegvonást is kaphatnak12:00 Berlinben építi meg első európai gyárát a Tesla11:40 Megkezdődött az Iszlám Állam tömeggyilkos emírjének pere Budapesten11:22 Továbbra is érkeznek az esélytelen rakéták a Gázai övezetből Izraelbe11:13 Muzulmánok ellen tervezett fegyveres támadással gyanúsítanak két lengyelt10:44 A Japán Birodalmi Haditengerészet jelentősebb technikai fejlesztései09:55 Napi Bencsik: Mészárosék nem loptak, szerencsésen versenyeztek09:29 Az oroszbarát szocialisták megbuktatták az EU felé közeledni akaró moldovai kormányt08:44 Erre tart a klímabolsevizmus: Jane Fonda már nürnbergi pereket akar azok ellen, akik nem harcolnak velük08:33 Leleplezett mélyállam: megnevezték a Trump-Zelenszkij beszélgetés kiszivárogtatóját07:58 Ideiglenes elnökké nyilvánította magát a bolíviai szenátus egyik alelnöke07:45 Zivatarokra és széllökésekre figyelmeztet a meteorológiai szolgálat
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok ::

Szennay József - egy állambiztonsági ügynök, akiből főapátot csináltak

Reklám

"A bűnt nem elhallgatni kell, hanem nyíltan megbánni!"
Orbán Viktor és az egyházpolitika
Amióta 2010-ben a katolikus egyház állambiztonsági múltjának feltárására, a megtisztulás és a társadalmi bizalom visszaszerzésére hivatott Lénárd Ödön Alapítvány kuratóriuma elnöki posztját Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökre bízta Erdő Péter esztergomi bíboros-prímás, a múltfeltáró munka gyakorlatilag megszűnt. Orbán Viktor kedvenc "csuhás" focistája, az egyházi elhárítás "Lawrence" fedőnevű volt titkos megbízottja minden figyelemelterelő dologgal foglalkozik, csak a feladatát nem teljesíti. Nem is tudja amorális állapotában.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök
Zoom
Kiss-Rigó László állambiztonsági 6-os nyilvántartó kartonja (rákattintva nagyítható)
Zoom
Kiss-Rigó László 6/c statisztikai kartonja (hobbi: labdarúgás)
De ezt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának is tudnia kellett, amikor 2009-ben a tisztulási folyamatot elindító "Hitvallók és ügynökök" című kétrészes dokumentumfilmben vállalt szerepéért olyan helyzetet teremtettek az előző kuratóriumi elnök, Várszegi Asztrik püspök, bencés főapát számára, hogy az jobbnak vélte visszaadni megbízatását. A múltfeltárás első jelentős állomásának számító film vetítése után az egyházon belül többen botrányt kiáltottak. Idézzük Várszegi Asztrikot dr. Ilkei Csaba "Pannonhalmi látogatás: Várszegi Asztrik püspök, bencés főapát nyíltan vall titkairól" című tanulmányából, mely itt olvasható.
"Csalódnom kellett: több barátot vesztettem, mint szereztem. Megdöbbentett a visszhang. Elszánt híve vagyok a progresszív folyamatnak, de személyesen nem vihettem tovább az elnökséget. És csak ismételni tudom: bűnbánat és a múlt bevallása nélkül nincs megtisztulás. Csak olyanban bízunk, akiről feltételezzük, hogy tiszta. Ha nem szerezzük vissza hitelességünket, nem leszünk képesek megújulni és ismét elnyerni a társadalom bizalmát. A bűnt nem elhallgatni, elkenni, elsimítani kell, hanem nyíltan megbánni. Ha nem mi magunk tárjuk fel múltunkat, megteszik helyettünk mások. Erkölcsi adósságunk rendezésére 1990 óta nyitva áll az ajtó, mégsem tártuk elég szélesre" - mondta Várszegi Asztrik. 
Lénárd Ödön - akiről az alapítványt elnevezték - írta: "Elmaradt az egész magyar társadalom vértelen, de tisztességes megtisztulása. A mostani egész átvilágítás (itt az 1994. évi XXIII. törvényre utal, - I.Cs. megj.) a komédiája ennek a tisztulásnak. De pontosan ugyanúgy elmaradt a magyar egyházban is. És ahogy a közélet azt sírja, a mai magyar egyház ezt sírja, és nem véletlen maradt el sem ott, sem itt."
[Lénárd (Loszkot) Ödön (1911-2003) piarista szerzetes, latin-történelem szakos gimnáziumi tanár Kecskeméten és Szegeden, az Actio Catholica titkáraként tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen, ezért 1948. június 28-án letartóztatták, és izgatás címén elítélték. Különböző koholt vádak alapján rövid megszakításokkal 18 és fél évet töltött börtönben. VI. Pál pápa 1977 júniusában szóvá tette a Rómába látogató Kádár Jánosnak, hogy Lénárd Ödön már majdnem két éve az egyedüli börtönben lévő elítélt pap. Ezután szabadult harmadszor és véglegesen amnesztiával.]
Zoom
Németh Pál ordacsehi plébános és Lénárd Ödön, az Actio Catholica titkára a bíróság előtt 1948-ban
De itt van a mi Orbán Viktorunk is, aki a mai napig nem válaszolt arra a kérdésünkre: miként működtette saját kezűleg papírra vetett ügynökhálózatát? 
Zoom
Orbán saját kezű hálózata
További kérdés: miért szavaztatta le Orbán Viktor a kormánypártokkal februárban az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló ellenzéki törvényjavaslatot, és miért nem nyújtotta be ígérete szerint május 15-ig a Nemzeti Emlékezet Bizottságának megalakításáról szóló törvényjavaslatot? (Kapcsolódó: Miért nem akarja Orbán Viktor az állambiztonsági múlt feltárását?)
Persze tudjuk, kérdéseink költőiek. Orbán sose fog leszámolni az ügynökmúlttal, nem lesz tiszta lapot teremtő ügynöktörvény. Lesz helyette netán valamilyen parasztvakító pótlék, bizottságosdi, tessék-lássék újabb átvilágítási bohóckodás.
A minap kezünkbe került a politikai rendőrség volt vezetőjének: Horváth József rendőr vezérőrnagy, III/III-as csoportfőnöknek A tábornok vallomása című, 1990 júniusában kiadott kötete. 

Horváth József: „A tábornok vallomása”
Horváth József egyebek között azt írja, hogy 1989 szeptemberében „beszivárgott már hozzánk néhány ügynöki információ, melyek szerint Orbán Viktor, a Fidesz jeles vezetője nem is politikai elméletet tanul Oxfordban, a Pembroke College-ban, hanem valójában titkosszolgálati kiképzést kap … olyan értesülésünk is volt, hogy más fideszes vagy fideszesek is kaptak ilyen kiképzést Angliában, de az egész ügylet mögött valóban Orbán Viktor áll. Az is eljutott hozzánk, hogy jó néhány ellenzéki szervezet - leginkább az SZDSZ és a Fidesz - jelentős anyagi támogatásra számíthat különböző nyugati köröktől…”
Vesd össze a tábornok információját mások információival, melyek dr. Ilkei Csaba két következő tanulmányában olvashatók:
Már nem egyszer rámutattunk: Orbán Viktor személyzeti politikájában, káderfejlesztési terveiben, kinevezéseinél, kitüntetéseinél bizonyítottan előnyt jelent az állambiztonsági múlt. Orbán és vezető társai politikai közösséget vállalnak a bűnnel. Ezt nemcsak Boros Imre, Martonyi János vagy Szita Károly esete bizonyítja, hanem a családi gyökerek tisztelete, elismerése és jutalmazása is. A miniszterelnök ápolja és folytatja a szép hagyományú sort: Bauer Tamás - Bauer Miklós államvédelmi alezredes, verőlegény; Bárándy Gergely - Bárándy György, az ÁVH és a kat. pol. ügynöke; Pokorni Zoltán - Pokorni János, a politikai rendőrség hálózati ügynöke; Németh Zsolt - Németh Géza, az egyházi elhárítás társadalmi kapcsolata.
Május 14-én megírtuk, hogy egy olyan magyar-történelem szakos tanárt, idegenforgalmi szakközgazdászt akar kinevezni egyházügyi államtitkárnak ifj. Hölvényi György személyében, akinek az apja előbb az egypárti diktatúra állambiztonsági szervezetének ávós ügynökeként, majd a kádárista állambiztonság titkos megbízottjaként csaknem 40 éven át vett részt a magyar egyházi élet bomlasztásában, szétverésében, tevékenysége nyomán egyesek börtönbe kerültek, mások távozni kényszerültek papi hivatásukból, ismét mások életük végéig hátrányos helyzetbe kerültek, figyelték és zaklatták őket.

Hölvényi senior volt besúgó
Zoom
Hölvényi senior állambiztonsági 6-os nyilvántartó kartonja
Hölvényi (Holdsuk) Olaf György (1922. november 7., Ráckeve, Nagy Győri Emília) a Ciszterci Rend szerzetes papja, később történész, könyvtáros 1951-ben még az ÁVH-nál kezdte titkos ügynöki tevékenységét „Ráckevei” fedőnéven a klerikális reakció elleni belső harc területén, majd 1960-ban átvette a BM. II. Politikai Nyomozó Főosztályának 5. osztálya, ahonnan 1969-ben a III/III-1-a alosztályhoz került, tehát az egyházi elhárításhoz, amely oly sikeresen foglalkoztatta, hogy csak közvetlenül a rendszerváltás előtt szakadt meg kapcsolatuk. Jelentései négy vastag dossziéban olvashatók az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Hölvényi senior a legnagyobb akarással igyekezett végrehajtani az állambiztonság utasításait, és következetesen bővítette hírszerző lehetőségeit - állapította meg elégedetten a politikai rendőrség már 1960-ban.
Zoom
Hölvényi seniorral elégedett volt az állambiztonság
Azt kérdeztük májusban, hogy, ismerve Hölvényi senior súlyos árnyaktól terhelt múltját, jó szolgálatot tesz-e Orbán Hölvényi junior kinevezésével, elősegíti-e a közbizalom helyreállítását az állam és az egyház között, továbbá a zavartalan nemzeti együttműködést múlt és jelen, bűn és megbocsátás között. Ismerve Orbán csakazértis rátartiságát, meggondolatlan presztízslépéseit, biztosak lehettünk benne: nem hallgat a bölcs megfontolásra. Így is lett, s némi kivárással, július 10-én nagy csendben kinevezték ifj. Hölvényit egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárnak az Emberi Erőforrások Minisztériumába.

Hölvényi junior államtitkár holokausztozik
Most azokhoz a történelmi egyházakhoz kell mennie sűrűn tárgyalni, a bizalmat erősíteni, melyeknek korábbi vezetőit, a nemzetnek elkötelezett tisztes szolgálóit feljelentette idősb Hölvényi az állambiztonságnak, s akik közül ma is élnek néhányan, nem feledve a történteket. Az első bemutatkozó találkozóra a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyetteséhez, Ternyák Csaba egri érsekhez elkísérte államtitkár urat - biztos, ami biztos - Semjén miniszterelnök-helyettes és Balogh miniszter úr is. Íme, fényképünk is van róla:
Zoom
Hölvényi junior bemutatkozik a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciánál Semjénnel és Baloghgal
(Jellemző, hogy csak augusztus 15-i hatállyal találtak helyet elődjének, Szászfalvi László református papnak: miniszteri biztosnak nevezték ki, aki a minisztérium támogatáskezelő rendszerének kialakításáért, valamint egyéb források ágazatközi koordinációjáért felelős. Szegény csurgói nagytiszteletű úr ért mindehhez, mint hajdú a harangöntéshez.)
Ami a 92. életévében augusztus 22-én elhunyt Dr. Szennay József András (1921. június 2., Budapest, Rancpek Erzsébet) nyugalmazott bencés főapát körül történt napjainkig, az hangsúlyosan figyelmeztet arra, hogy a bűnt nem elhallgatni, elkenni, elsimítani kell, hanem nyíltan feltárni.
Az alábbiakban részleteket közlünk Dr. Ilkei Csaba tudományos kutató hosszabb tanulmányából: A pannonhalmi bencés rend és a magyar állambiztonság (1945-1990). Két részt választottunk ki: a főapát tevékenységének értékelését, és azt a folyamatot, amely lépésről lépésre bemutatja: hogyan lett bencés főapát 10 év alatt (1963-1973) Szennay András ügynökből a politikai rendőrség egyházi elhárításának szívós erőfeszítései nyomán.
Kuruc.info
 
Egy állambiztonsági ügynök, akiből főapátot csináltak
Kiegészítő ecsetvonások Szennay József András arcképéhez
Pannonhalma 1973-1991 közti emeritus főapátjának méltatásában a Népszabadság azt emelte ki Hortobágyi Cirill pannonhalmi perjel internetes oldaláról, hogy Szennay „…személyes erőfeszítéssel megszilárdította a közösséget a hazai egyházi-, és társadalmi környezetben, következetesen szorgalmazta a II. Vatikáni Zsinat célkitűzéseinek megvalósítását.”

Szennay András emeritus főapát Pannonhalmán

A Magyar Püspöki Konferencia honlapján hangsúlyozza, hogy: „Az élete során lezajlott nagy társadalmi változások számos nehézséget támasztottak számára. Tanulmányai befejezése után csak néhány évet tölthetett közösségében, főapáti titkári és gimnáziumi tanári munkakörben. Majd a feloszlatás és a numerus clausus miatti távollét évei következtek több évtizeden át, létbizonytalanságban..”
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ), amelynek 1991-es megalakulásától 1994-ig első elnöke volt Szennay József András, átveszi a Püspöki Konferencia előbbi megfogalmazását, azt tekintve a legfontosabbnak.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság madártávlatból
A pannonhalmi főmonostori konvent közleményében - egyebek között - ez olvasható: „A Főapátság konventje Szennay András atyát a diktatúra legerősebb szorítása közepette, elhúzódó belső válságában hívta haza a főapáti székbe 1973-ban. Több évtized kényszerű elszigeteltség után visszavezette rendjét a Bencés Konföderáció és a Salzburgi Apátkonferencia testvéri közösségébe… az egészséges zsinati nyitottság, a józan mérlegelés, az 'idők jeleinek' kutatója, a teológia tudomány és a párbeszéd embere volt.”
Mindez kötelezően illő és szép méltatás, ám a kutató számára az a dokumentálható valóság, hogy 1963-tól, amikor Kádár János állambiztonsága beszervezte Szennay József Andrást ügynöknek, a BM III-as Főcsoportfőnöksége irányította életét, papi pályáját, itthon és külföldön egyaránt, annak köszönheti egyetemi katedráját, pannonhalmi főapáttá választását, - mert a bencés közösség nem őt akarta, s ezért nem hívta haza -, nemzetközi „sikerei” az Állami Egyházügyi Hivatal és a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség célirányos erőfeszítéseinek eredményei. Az állambiztonság egyetértése nélkül Szennay főapát semmilyen érdemi kezdeményezést nem tehetett, nem utazhatott, kapcsolatai, (levelezése, telefonjai) állandó ellenőrzés alatt álltak. Személyes erőfeszítéssel nem szilárdította meg a bencés közösséget a hazai egyházi-, és társadalmi környezetben.
Az egyházi elhárítás (III/III.-1-a) már 1973-ban megállapította:
”Szemere” főapáttá történt megválasztásával a rend belső helyzete ez ideig semmit sem változott. Figyelembe véve, hogy „Szemere” befolyásolható ember, véleményeit gyorsan megváltoztatja, előfordulhat, hogy egy adott pillanatban lemond főapáti tisztségről. Szükséges olyan intézkedések megtétele az ÁEH-val közösen, hogy a perjel minden szempontból megfelelő ember legyen, aki tovább tudja vinni a rend vezetését.”
Zoom
„Szennay befolyásolható, a rend belső helyzete semmit sem változott”
Nem egységet teremtett, hanem még jobban megosztotta a bencés közösséget. Nem tudott szót érteni például Jáki Zénóval és a mögé csoportosulókkal (Dobra Modesz György, Vida Szabolcs, Bánhegyi Miksa, Csóka Gáspár, Vanyó Tihamér és a többiek), akik régi és jogos követeléseikre csak régi állambiztonsági válaszokat kaptak most már az új főapáttól. Békés Gellért (1915-1999), a római Szent Alzem egyetem tanszékvezető tanára, a Magyar Bencés Kongregáció külügyeinek legbefolyásosabb személyisége 1973 januárjában nyílt levélben fordulta a Dél-Amerikában lévő rendházak vezetőihez és a Nyugat-Európában élő bencésekhez, kérve őket arra, hogy a pannonhalmi főapát utasításait, kéréseit ne teljesítsék.: „A főapát a kommunista rendszer embere, megbízottja, mindennemű támogatásával a rendszert támogatjuk, látogatásait privát emberként kezeljük.”
A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) szellemiségéről, célkitűzései megvalósításáról pedig jobb nem beszélni, mert a kommunista hatalommal kiegyező Kelet-politikájáért sem a Vatikán, sem a magyar klérus, sem az egyházi besúgók nem kértek még bocsánatot.
[Jellemző adat: a II. Vatikáni Zsinatra Rómába utazott magyar egyházi küldöttség tagjai közül az I. ülésszak idején a küldöttség (9 fő) háromnegyede volt ügynök, a II. ülésszakon (15 fő) a kétharmada, a III. ülésszakon (14 fő) a fele, a IV. ülésszakon (13 fő) szintén a fele. A nem hivatalosan jelen volt magyar katolikus újságírók mindegyike állambiztonsági hálózati személy volt.] 
Szennay András titkos munkatárs jelentéseinek legterjedelmesebb dossziéját (3.1.2. M-37069/3) így zárja le az állambiztonság 1977. március 22-én: „… értékes adatok fekszenek el a nemzetközi rk. egyház és a bencés rend vonatkozásában. Fontos információk, jellemzések találhatók vezető egyházi személyekről is.”

Szennay-„Szénási” jelentéseinek egyik kötete az ÁBTL-ben
Szennay Andrást 1963. január 5-én szervezte be terhelő-kompromittáló adatok alapján Tüzes János rendőr százados a BM. III/III-2-b alosztályáról, amely az „ifjúságellenes reakciós erők” elhárítását végezte az egyetemeken, főiskolákon. A „Szemere László” fedőnevű állambiztonsági hálózati személy ügynökként kezdte munkáját, majd titkos munkatársként, „Szénási” fedőnéven folytatta, „foglalkoztatási vonala: a bencés rend”; „szociális származása: osztályidegen-arisztokrata”, „kategóriája: klérus”, „nemzetisége: magyar”, „állampolgársága: NSZK”, olvasható állambiztonsági nyilvántartó kartonján, mely titkosított és lezáratlan, tehát feltételezhetően a rendszerváltásig foglalkoztatták. Beszervezésekor az ügynök könyvtáros volt a Hittudományi Akadémián (1951-1965) Jelentései ma három dossziéban olvashatók az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában: 3.1.2. M-37069/1/2/3.
Zoom
Szennay András állambiztonsági 6-os nyilvántartó kartonja
Szennay ügynöki tevékenységéről, állambiztonsági fejlődéstörténetéről a legtöbbet rendtársától, Kapuy Károly Vitál (1913. augusztus 31., Torontálalmás, Ercsy Irén - 1995. május 22., Pannonhalma) gimnáziumi tanár, igazgató, házgondnoktól tudjuk, aki „Rieger József” és „Marosi Zoltán” fedőnéven a legtermékenyebb magyar egyházi személy volt a klerikális reakció elleni elhárítás területén 1954-től: jelentéseit 8 (azaz: nyolc) kötetben, több mint 2 ezer oldalon őrzi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, s ezzel megelőzi Kiszely István („Feledi Zsolt” fedőnevű titkos megbízott) jelentéseinek mennyiségét.
Zoom
Kapuy Vitál állambiztonsági 6-os nyilvántartó kartonja

Szennay nem akart végleg Pannonhalmára menni
Szennay a budapesti bencés gimnáziumban érettségizett.
1939-ben lépett a bencés rendbe. 1944 júniusában tett ünnepélyes fogadalmat, novemberben szentelték pappá Pannonhalmán.
1939-41 között teológiát tanult a Pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi és Tanárképző Főiskolán.
1942-46 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karának hallgatója Budapesten, ahol 1947-ben hittudományi doktorátust szerzett.

Kelemen Krizosztom főapát
1945-ben kastély-lelkész Oroszváron. 1946-47-ben Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát titkára.
1947-48 között hittantanár a Budapesti Bencés Gimnáziumban. A bencés rend részleges feloszlatása után a rendi közösségen kívül, átmenetileg az Egri Főegyházmegye állományába kerül. 1948-50 között állami gimnáziumi hittantanár Budapesten. 1950-51-ben kisegítő lelkész. 1951-65 között a Hittudományi Akadémia könyvtárosa, ekkor szerez könyvtárosi diplomát az ELTE BTK-án. 1965-től 1988-ig a Hittudományi Akadémia fundamentális tanszékének tanszékvezető nyilvános rendes tanára. 1973-tól 1991-ig a bencés rend magyarországi főapátja, a Magyar Bencés Kongregáció prézese Pannonhalmán. 1991. március 18. és augusztus 6. között apostoli kormányzó.
A Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia dékánja két alkalommal (1975-76 és 1984-86), 1987-ben az Evangélikus Teológia h.c. doktora. A Teológia c. folyóirat felelős szerkesztője 1972-től 1975-ig. 1992-94 között a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke.
A pannonhalmi bencés főapát tisztét leghosszabb ideig betöltők egyike.
[Szennay életében a pannonhalmi bencés közösség vezetői: 1933: Kelemen Krizosztom; 1947: Sárközy Pál kormányzó apát, 1951: főapát; 1957: Monsberger Ulrik kormányzó perjel; 1958: Legányi Norbert; 1969: Monsberger Ulrik kormányzó perjel. A Szennayt 1991-től követő Várszegi Asztrik immáron 21. esztendeje tesz eleget főapáti küldetésének. Várszegi egyébként Szennay főapátsága alatt (1973-1991) előbb noviciusmester (1978-86), majd főmonostori perjel 1985-tól.] 
1962. január 5-én így jellemzi Szennayt jelentésében Kapuy Vitál („Rieger” titkos munkatárs) a Győr-Sopron megyei Politikai Nyomozó Osztálynak, amelytől a BM. II/5-f alosztálya kért tájékoztatást, mert már foglalkozott személyével:
„Szennay pesti bencés diák volt, Radó Polikárp növendéke. Valószínűleg ő támogatta, hogy pesti hittantanár lehessen és biztosan tudom, hogy Radó szerezte (sic!) be az akadémiára könyvtárosnak. Szennay hálás is neki ezért, nehezen bírta volna ki vidéken a bencés életet. Ő tipikus fővárosi úri gyerek volt. Szeretett moziba, színházba, operába járni, egy-egy zsúrra elmenni. Társasági embernek született, nagyobb szellemi képességek nélkül.
Véleményemet alátámasztja az a tény, hogy Legányi főapát Dióri Ákos halála után keresett főapáti titkárt Pannonhalmára. 1961 nyarán szóba került Szennay, a főapát írt neki, Szennay nem fogadta el és ijedtében befeküdt a Széher úti kórházba.
Egyszerűen nem akart lemenni Pannonhalmára.
Tíz évvel ezelőtt nem volt bencés baráti köre, külső kapcsolatairól meg nagyon tudott hallgatni. Egyetlen bizalmasaként Radó említhető. Jelenlegi munkájáról, életéről, magatartásáról semmi hír, nem beszélnek róla Pannonhalmán.”

Kapuy: Szennay tipikus fővárosi úri gyerek volt, nagyobb szellemi képességek nélkül
[Radó Polikárp János 1899-1974, gimnáziumi tanár, a liturgiatörténet professzora a Hittudományi Akadémián, a pannonhalmi főiskolán biblikus tanár, hitoktató, gondnok; a Teológia szerkesztője, száznál több könyvet, tanulmányt írt. Szennay atyai pártfogója és támogatója. Egyik rendi kritikusa szerint a hatalommal szemben gyáva volt, befolyásolható, megalkuvásait az állambiztonság kihasználta és a maga javára fordította.]

Radó Polikárp
„Szemere”, „Szénási” megbízhatóan jelentett
„Szemere” első ügynöki jelentéseit 1963 januárjában Legányi Norbert (1906-1987) főapátról írja.
„…a köztudatban lévő felfogás, hogy merev, rideg ember, aki saját elképzelései szerint akarja berendezni Pannonhalma szerzetei életét…a személyes találkozások alkalmával én nemcsak udvariasnak, hanem engedékenynek és hajlékonynak ismertem meg. Összegezve: a belső szerzetesi élet szempontjából valószínűen helytáll, hogy … a világtól elszakadni akaró, középkori felfogást képvisel, külső szereplését, magatartását azonban… hajlékonyabbnak vélem. E téren azt hiszem, nem zárkózik el mereven a haladás gondolatától.”
A főapáti titkárság visszautasításával kapcsolatban megjegyzi: „… feltártam neki, hogy sohasem tartózkodtam hosszabb ideig Pannonhalmán, akkor sem éreztem magam jól a túl zárt és merev napirendhez kötött környezetben. Szinte csodálkoztam, hogy könnyen elállt tervétől.”

Legányi Norbert főapát
Jámbor Mikéről gépelt jelentését a végén saját kézírással egészíti ki, majd kezdő ügynökként elköveti azt a járatlanságából adódó hibát, hogy a Hittudományi Akadémia körüli gazdasági-pénzügyi visszaélésekről beszámoló március 11-i jelentését valódi nevén írja alá. (Kapcsolattartó tisztje észrevette, áthúzta és fedőnevét írta fölé. ÁBTL. 3.1.2. M-37069/2, 49.old.)

Jámbor Mikéről írt jelentését saját kézzel egészítette ki Szennay titkos munkatárs
Zoom
Szennay véletlenül saját nevén írta alá jelentését
Személyi jellemzései közül figyelemreméltók a következőkről írt jelentései: Szentgyörgyi András, Békés Gellért, Polgár Vilmos, Galambos Iréneusz Ferenc, Szigeti Kilián, Dezsényi Lóránt, Blazovich Ágoston, Vida Szabolcs, Danczi Villebald, Kövér Alajos, Vanyó Tihamér, Sümegh Lotár, Forrai Botond, Faith István, Mensáros László, Szörényi Andor, Szunyogh Xavér, Radó Polikarp, Kada Lajos, Kiszely István.
1969-ben, miután terjedelmes és általános pannonhalmi állapotrajzot készít a lehangoló „pszichotikus, betegesen rossz” légkörről, az állambiztonság megjegyzi:
„Szemere László” 1963 januárjában történt beszervezése óta állandó feladata, hogy az utóbbi években nagy mértékben leszűkült bencés kapcsolatait felújítsa és rendszeresebbé tegye. E célból kapott „Szemere” utasítást, hogy tanulmányi anyagok gyűjtésének fedése alapján utazzon 4-5 napra Pannonhalmára és folytasson beszélgetést feladatai szerint Jámbor, Monsberger, Legányi és Söveges Dávid bencés szerzetesekkel. „Szemere” 1959 óta nem volt Pannonhalmán. A Pannonhalmán folytatott beszélgetéseinek egy része 3/e rendszabály és ügynökség útján ellenőrizve van.” (Tehát beszélgetéseit lehallgatták és szerzetes ügynökökkel ellenőriztették.)
Az állambiztonság értékelése egyértelműen pozitív, operatív értékkel bírnak különösen a következő momentumok:
„A pannonhalmi bencés monostorban általa tapasztalt általános hangulat a depresszió, Legányi nemtörődömsége és fásultsága, az egységre való törekvés helyett a széthúzás, az állandó veszekedések.
Monsberger Ulrik bencés perjellel történt beszélgetése, amelyben Monsberger vázolta törekvéseit az állami szervekkel való tárgyalásait illetően, elvi alapját a béke kérdésében, valamint ellenállását a maradisággal szemben, igényét és munkáját a modern egyházi felfogás iránt.
Jámbor Mike helyettes perjellel történt beszélgetése nagyon figyelemre méltó és érdekes Jámbor esetleges áthangolása szempontjából.”
Az állambiztonság útlevelet ad ausztriai tanulmányútjához és kellőképp eligazítja feladatairól. Hazatérése után nagyra értékeli jelentését „A Nyugaton élő magyar bencésekről”: Polgár Vilmos, (1914-1974) 1968-tól osztrák állampolgár, a bencés rend ausztriai birtokainak, az egykori Lónyai-hagyatéknak a kezelője Bécsben, a Caritas Internationalis alelnöke, Blazovich Ágoston, Békés Gellért, Büki Gábor, Sümegh Lotár, Rezek Román, Galambos Iréneusz.
Az állambiztonsági értékelés megállapítja:
„A jelentés operatív értékkel bír, megbízható…külön érdekessége és értéke az, hogy tartalmazza a disszidált Polgár Vilmos 1-2 éven belüli hazatérési szándékát. A jelentésben szereplő többi egyházi személy beállítása politikai és egyházpolitikai vonatkozásban megfelel az eddigi ismereteinknek.. A „Münchenen keresztüli áskálódás” „Szemere” véleménye szerint a legszélsőségesebb egyházi és volt politikusok csoportját jelenti, mely irányítani akarja a papi emigrációt és a vatikáni köröket is.”
„Megjegyzés:
„Szemere” támogatásunkkal utazott meghívásra Ausztriába, anélkül, hogy az általános eligazításon kívül - a III/I Csfséggel történt előzetes megbeszélés értelmében - külön feladatot vagy utasítást adtunk volna. Az általános feladatot jól oldotta meg, értesülései más forrásokból nyert információk alapján részben ellenőrzöttek.”
„Intézkedés:
Az eddigi ismereteink és operatív anyagaink alapján szükségesnek tartom, hogy:
1., A III/I Csfség által ellenőriztetni „Szemere” értesülését Polgár hazatérési szándékát illetően. Amennyiben az ellenőrzés során ez bizonyítást nyer, úgy szükségessé válik a Polgárral való, még hazatérése előtti operatív foglalkozás.
2., Tájékoztatni megfelelő formában az ÁEH-t (Állami Egyházügyi Hivatal) az eddigi ismereteink alapján Békés Gellért, a magyarországi bencés rend római referenséről, megbuktatásának elősegítése érdekében.
3., A jelentés kivonatát a III/I Csfség-nek megküldöm tájékoztatás céljából.”
„Feladat:
Készítsen jelentést a központi szemináriumban várható változásokról, hangulatról, tervekről a tanszékeket illetően, stb.
Tüzes”

Az állambiztonság szerint „Szemere” jól oldotta meg ausztriai feladatát
Szennay András ( „Szemere”) előbb adjunktusi kinevezést, majd egyetemi katedrát kér az állambiztonságtól.
Kapcsolattartó tisztje (Tüzes János r. őrnagy) értékeléséből:
„Szemere szívesen venné, ha az ÁEH őt nevezné ki adjunktusnak. Ezt ugyan nem mondta ki, de várja segítségünket. Véleménye szerint az ÁEH-en keresztül meg kellene kísérelni, hogy a lehetőségek szerint Szemere kapja meg ezt az adjunktusi állást.”
„Szemere László” fn. ügynök a találkozó során elmondotta, hogy szeretné megpályázni és megszerezni az alapvető dogmatika tanszéket. A találkozón egyetértettem a tanszék megpályázásával. Elmondotta, hogy beszélt erről Radó Polikárp professzorral, aki amennyiben Szemere neve felmerül, úgy biztosította támogatásáról. Radó egyébként beszélni kíván Miklós Imre elnökhelyettessel is és amennyiben ez lehetségessé válik, úgy a hivatal felé protezsálni fogja Szemerét.”
Javaslom Szemere törekvését a katedra megszerzése céljából a következő indokok alapján:
- A jelenleg szereplő nevek ismereteim szerint nem alkalmasak a Hittudományi Akadémián pozícióink erősítésére, másrészt 1965-ben üresedés várható a két filozófiai tanszékre és úgy Papp Imre, mint Szomor Tamás filozófusok szakmájukon belül várományosok.
- Szemere professzori kinevezése nagy mértékben megnöveli önbizalmát és elmélyítené kapcsolatait - számunkra kedvezően - a bencések irányában, továbbá nevezettel nagy mértékben megnövekedne pozíciónk a Hittudományi Akadémián.
Intézkedés:
Javaslom, hogy „Kiss János”, „Rózsa” és „Zoltán” fn. ügynökök megfelelő mozgatásával tegyük lehetővé „Szemere” nevének felszínre kerülését és támogatását. Továbbá, hogy Miklós Imre elvtársnál eszközöljük ki Radó Polikárp fogadását, aki megfelelő tájékoztatást fog nyújtani a szemináriumról és lehetővé válna, hogy „Szemere „ nevét támogatásával ajánlja.
Feladat:
Kísérje továbbra is figyelemmel a Hittudományi Akadémia belső életét, különös tekintettel a pályázók neveire és támogatóikra.
Tüzes”

„Szemere” ügynök az állambiztonság segítségével egyetemi katedrát kapott
1965 márciusában az esztergomi apostoli kormányzó megbízza Szennayt a „Magyar Kurír” cenzori és egyházi tanácsadói feladatával. Mivel úgy érzi, hogy ezt a feladatot a hibát hibára halmozó Jámbor Dezső szerkesztő ellenében nem lehet népszerűen és megelégedésre végrehajtani, az állambiztonság egyetértésével visszaadja megbízatását. Keresztury György r. főhadnagy megjegyzése: „A megbízatás ebben a formában a benne rejlő operatív lehetőségek ellenére is, csak ahhoz vezethet, hogy ügynökünket lejáratja.”
Kortörténeti állapotrajzként meg kell említeni Szennay mentorának, Radó Polikárpnak, a Hittudományi Akadémia dékánjának botrányt kavaró évnyitó és székfoglaló beszédét 1966. szeptember 19-én. Radó dékán azzal kezdte, hogy dékánsága alatt szocialista hazáját és egyházát kívánja szolgálni. Az egyházi elöljárók, a papok valamikor a néppel együtt voltak, ám később a feudális viszonyok között eltávolodva az urak és az uralkodók szerepét játszották a legszívesebben. A folyamatnak nincs vége, ezért ha ez így megy tovább, fel kell készülnie az egyháznak arra, hogy hívei köréből egyre többet veszít majd el.
Az ünnepségen megjelent hat püspök a beszéd befejezésekor tüntetőleg nem tapsolt, igen élesen kritizálták és elítélték Radó meglepő beszédét, mert az kihatásaiban káros volt a növendékek számára. 
Az állambiztonsági jelentés így magyarázta a történteket és azok okait:
„Radó professzor túlzott baloldali megnyilvánulása előttünk is meglepő. Eddigi értékelésünk szerint felénk igen gyáván viselkedik. Ilyen pozitív hangú előadás elmondásában bizonyára szerepe volt annak, hogy az évnyitón az ÁEH elnökhelyettese részt vett. Szerepe volt továbbá annak is, hogy római kiutazását engedélyeztük, sőt a Hivatal részéről az ország érdekeit érintő politikai megbízatást kapott. Bár az előadásban elmondott végső következtetések politikai céljainkat nem szolgálják, az előadás tartalmában elhangzó részek, amelyek az egyház feudális csökevényeit bírálta, egyházi körökben ma is forradalminak fogható fel. 
Ügynökünket a találkozó alkalmával a jóváhagyott kiutaztatási tervnek megfelelően eligazítottam
Keresztury György r. szds.”
1967. január 31-i jelentésében „Szemere” már azt jelenti: elterjedt, hogy ő lesz a pannonhalmi főapát.
„… azt a számomra kellemetlen körülményt szeretném megemlíteni, hogy legutóbbi pannonhalmi utam alkalmával többen - szinte félreérthetetlen hangsúllyal - érdeklődtek: na, mi van a főapátsággal? A számomra nem értett kérdést azután az a körülmény magyarázta meg, hogy Karsai Géza Budapesten járt nővére temetésén. Visszaérkeztekor Pannonhalmán elmondta, hogy 'egy fő békepap' temette Óbudán nővérét, aki a temetés után megkérdezte: Na, mi van a főapáttal, jó lesz majd Szennay András új főapátnak? Akárki akármilyen jó vagy rossz tréfaként mondotta, nagyon felelőtlen és számomra nagyon kellemetlen megnyilatkozás volt. Nem kevésbé az, hogy azután ennek természetszerűen Pannonhalmán is híre ment.” 
1968-tól egyre többet utaztatják az ügynököt Nyugat-Európában (megkülönböztetett hangsúllyal az NSZK, Svájc és Ausztria területére), mindazon egyházi szervezeteket, alapítványokat, egyetemeket, intézeteket, apátságokat, katolikus karitatív és sajtó szerveket, kiadókat stb. felkeresi, melyek az állambiztonságnak fontosak. Különösen értékesek a személyes kapcsolatok. 
„Ügynökünk hazai és külföldi operatív helyzetét erősíti Kőnig bíborossal kialakult bizalmas kapcsolata. A korábban kapott jelentések alapján megállapítható az is, hogy Kőnig bíboros is keresi a kapcsolattartás lehetőségét. Ügynökünk személye iránt tanúsított figyelme összefüggésbe hozható azzal, hogy „Szemere” esélyes jelölt a bencés főapát tisztségre.
Pénzes Pál r.hdgy.”
1969. január 9-én, amikor Legányi főapát távozása már a küszöbön áll (lemondását elfogadták) Monsberger Ulrik perjeltől megkérdezik az ÁEH-ban: kit kívánnak főapátnak megválasztani. Válaszáról hazatérve beszámol Kapuy gimnáziumi igazgatónak, aki nyomban jelenti:
Monsberger miután a renden belül konkrét név még nem merült fel, saját szavai szerint 'könnyelműen és nem biztos, hogy gondolkodva' Szennay András nevét említette, mivel arra gondolt, hogy ő az állam felé is megfelelő tárgyalópartner lenne. Megválasztásának komoly akadálya, hogy nem szerepel a rendi keretben: kereten kívüli bencés. Nincs is elég belső tájékozottsága a pannonhalmi dolgokról.” 
Januárban két fontos bejelentés történik, az egyik Pannonhalma, a másik az ország számára meghatározó.
Az első Monsberger perjelé:
„A második Vatikáni Zsinat értelmében minden szerzetes rendnek szerte a világon felül kell vizsgálnia rendi alkotmányát és azt a kor követelményeihez kell alkalmaznia. Mindezzel együtt jár a rend belső életének megújítása és a világgal (állammal) való kapcsolat rendezése.
'Köztudomású - írja búcsúlevelében volt főapát urunk -, hogy már az apátgyűléseken is szó volt arról, hogy Rendünkben is szűnjenek meg az apátok halálukig való hivatalban maradása. A Zsinat is, az apátgyűlés is, ismerve a történelmet és a jelenlegi helyzetet az Egyházban is meg a Rendben is, szükségesnek tartják a régi gyakorlat megszűnését.'
A magyar bencés kongregációban a rendi alkotmány kidolgozása, a sajátos körülményekhez való alkalmazkodás, a belső megújulási folyamat a Rend külföldi, önálló házaiban már megindult. Ezekben a Házakban az elmúlt évben az Egyetemes Zsinat és az apátgyűlések szándékainak megfelelően - a kongregáció akkori prézesének: Legányi Norbert főapát úrnak tudtával és hozzájárulásával - a legfőbb elöljárókat már nem ad vitam választották, hanem meghatározott időre.
Volt főapát urunk búcsúleveléből világos az is, hogy saját magát sem akarta kivonni egy ilyen értelmű döntés alól és ezért a Magyarországon lévő bencés házak mélyreható megújulása előtt fölajánlotta a Szentszéknek lemondását, ami akkor úgyis bekövetkezett volna. A Szentatya hosszas és gondos, közel két évi mérlegelés után fogadta el a lemondását, azzal a meghagyással, hogy az új rendi alkotmány kidolgozása és jóváhagyása után válasszon a Rend saját szabályai szerint új főapátot.” 
A másik január 23-án a Magyar Rádió 15 órai híradásában hangzik el: 
„VI. Pál pápa hozzájárult dr. Hamvas Endre kalocsai érsek, dr. Kovács Vilmos c. püspök, váci apostoli kormányzó és dr. Schwarcz-Eggenhoffer Arthur esztergomi apostoli kormányzó nyugalomba vonulásához. Ezzel egyidejűleg elfogadta dr. Legányi Norbert pannonhalmi főapát lemondását. A pápa dr. Ijjas Józsefet kalocsai, dr. Brezanóczy Pált egri érsekké nevezte ki. Dr. Bánk Józsefet váci megyéspüspökké, dr. Cserháti Józsefet pécsi megyéspüspökké, továbbá dr. Szabó Imrét esztergomi, Kisberk Imrét székesfehérvári apostoli kormányzóvá, dr. Kacziba József lelkészt c. püspökké, győri apostoli kormányzóvá, dr. Udvardi József lelkészt ugyancsak c. püspökké, csanádi apostoli kormányzóvá, valamint dr. Zemplén Györgyöt esztergomi segédpüspökké, dr. Vajda Józsefet váci segédpüspökké nevezte ki. A felmentésekhez, illetve kinevezésekhez az Elnöki Tanács az ide vonatkozó tv. rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta. A római katolikus főpapok letették az esküt.”
A pannonhalmi bencés alperjel két mondatot fűzött az utóbbi híradáshoz:
„-Főapát úr lemondását elfogadó szentszéki irata szombati konventgyűlésen kerül felolvasásra.
-Főapát úr szentszéki engedély alapján a székesfehérvári Papi Otthonba vonul vissza.”
A főapátválasztás közeledtével az állambiztonság előbb azt a feladatot adja az ügynöknek, hogy, mivel eddig kevés ideje volt az egyes személyek megnyerésére, kezdjen tárgyalásokat célirányosan. Ennek során először Solymos Szilveszterrel találkozik Budapesten. Solymos a Jáki Zénó nevéhez kötött ellenzék nevében a beszélgetés végén úgy látja: Szennay eddig nem nagyon törődött rendjével, ismeretei a bencés problémákról felszínesek, nem alkalmas a rend vezetésére
1970. szeptember 7-én a Győr-Sopron megyei III/III (Dejcző Károly r. ezredes, osztályvezető, Radics József r. százados alosztályvezető, Modok Árpád r. hadnagy) részletes helyzetképet vázol fel és eligazítja az aktuális feladatokról legjobb ügynökét, a főapáti posztra is alkalmasnak tartott Kapuy Vitált („Rieger”, „Marosi” titkos munkatárs). 
Megállapítják, hogy Kapuy segítségével több eredményes ellenőrzés, realizálás, operatív akció történt 1954 óta. „Hozzánk való viszonya kitűnő, feladatait jól oldja meg, bátran kezdeményez, a minket érdeklő eseményekre azonnal reagál. Egyházpolitikánkat teljes mértékben támogatja, képes ennek érdekében a rendi vezetést pozitív irányban befolyásolni.” Feladatai most egyebek között:
- „Operatív úton támogatni kell a lojális, haladó gondolkodású személyeket, bomlasztanunk kell a velük szemben állókat, egyes reakciós személyek lejáratására, kiszorítására kell intézkedést tennünk. El kell érni, hogy a főapáti tisztség betöltésére olyan személy kerüljön, akivel lehetséges az együttműködés, politikailag ne képviseljen ellenséges nézeteket.”
Zoom
A főapát megválasztásánál operatív úton támogatni kell a lojálisokat és lejáratni a rakciósokat
- „Támogassa a jövőben is az eddigihez hasonló módon a rend jelenlegi vezetőjét, Monsberger Ulrik kormányzó perjel tevékenységét.”
- „A tanári kar tagjai közül főleg Luif Otmár és Bánhegyi Miksa bizalmát nyerje meg, mivel az ő személyük látszik a jövőben számításba vehetőnek vezető pozíciókra.”
- „A továbbiakba is gyengítse főleg emberi, szerzetesi negatív tulajdonságok előtérbe állításával Jáki Zénó, Tihanyi Bánk, Vida Szabolcs esélyeit.”
- „A felsorolt személyekre feladatul adjuk, hogy gyűjtsön össze minden olyan adatot, melyet az ÁEH felé megküldve politikailag elmarasztaló, ellenük felhasználható konkrét kifogásként hozható fel abban az esetben, ha ők kerülnének a rend részéről főapátnak javasolva.”
- „Az ellenséges beállítottságú személyek közül Marton József, Forrai Botond bencés szerzetesekre szereztünk adatokat, melyek szerint nevezettek illegális ifjúsági nevelőmunkát folytatnak.”
- „A veszélyes elemek ellenőrzésére jelentéseket kérünk tőle Söveges Dávid, Solymos Szilveszter, Jámbor Mike, Pálfy Aurél bencés szerzetesek tevékenységéről, magatartásáról.”
- „Mivel munkakapcsolatban és baráti viszonyban van „Tordai Géza”, „Várhegyi József”, „Mátrai Gábor”,”Halmos Sándor” fn. ügynökeinkkel, időszakonként más személyekkel együtt jelentést kérünk nevezettekre is. Így ezen az úton is módunkban áll ellenőrizni hálózatunk tagjait.”
[Érdekes, hogy a politikai rendőrség ekkor nem sorolja az ellenséges beállítottságú személyek közé - még csak nem is utal rájuk - azokat a szerzetesi esküjükhöz hű, a nemzet sorsa iránt felelősséget érző, a diktatúra szorításának ellenálló bencéseket, akik korábban a megfigyeltek közé tartoztak, mert „nacionalisták”, „magyarkodók”, „állandóan Erdélyt meg Nagy-Magyarországot emlegetik”, „Mindszentit dicsőítik”, ahogy Kiszely István besúgó jelentéseiben is ilyen és hasonló jelzőkkel tűnnek fel. Ezek között említésre méltó: Szigeti Kilián, Vanyó Tihamér, Kelemen Szulpic, Lövey Félix, Karsai Géza, Szabó Zerind, Szunyogh Xavér, Faith István, Dobszay László, Mátéfy Balázs.]
1971-ben felgyorsulnak az események az apátválasztó nagykonvent állambiztonsági előkészítésében, a kiválasztott főapát-jelölt személye többségének biztosítása az Állami Egyházügyi Hivatal és a BM. III/III-1-a alosztály (egyházi elhárítás a katolikus egyház területén) feladata.
Az év végén, 1971. december 29-én egész napos találkozón értékelik a kialakult helyzetet a „Palotás” fedőnevű „K” lakásban, amelyen részt vett az alosztály vezetője, Dr. Pálfi József r. alezredes és a legtapasztaltabb operatív főtiszt, Bozsik László r. őrnagy, a bencés vonal vezetője. Jelen van a legfőbb informátor: Kapuy Vital („Rieger”, „Marosi” titkos munkatárs) is.
Kapuy a bencés közösségben (86 fő) a rendi reakciós csoport számát a rend egynegyed részében határozta meg, a másik háromnegyed szerinte megoszlott a lojális elveket valló és a passzív, befolyásolható személyek között. A bomlasztó beavatkozások eredményeként a Solymos vezetése alatt álló ellenzéki csoport, eddigi jelöltje: Jáki Zénó helyett újabbat keres, sőt Radó Polikarp hatására Solymos - átmenetileg - Szennayt kezdte támogatni. Az idősebb szerzetesek viszont Pannonhalmán és a győri Rendházban is úgy vélekedtek: „Szennay nem volt hajlandó a volt főapát kérésére Pannonhalmára jönni rendi munkakörbe, de most főapátnak eljönne?” Mindenki előtt tudott tény az is, hogy Szennay nem tagja a rendi keretnek. Megválasztásához a Vatikánnak jóvá kell hagynia az új bencés Statutumot, mely azt is tartalmazza, hogy mennyi időre kell főapátot választani: meghatározott időre, vagy egy életre: ad vitam. Az idősek között felmerült Kövér Alajos neve, a fiatalok körében Luif Otmárt emlegették, de maradt esélye a kompromisszumokra kész, igen aktív Tihanyi Bánknak is. Nem számíthat viszont semmilyen támogatásra a jelenlegi perjel: Monsberger Ulrik, mert rosszul politizált, „nem látja az igazi problémákat, határozatlan, befolyásolható.” Nem talált támogatásra Maródi Árpád, Dezsényi Lóránt és Bánhegyi Jób azon javaslata, hogy hozzák vissza Legányi Norbertet, s Legányi hívei közül sem számíthat esélyes jelöltnek Vida Szabolcs, Söveges Dávid, Jámbor Mike.
Az értekezlet a következő állambiztonsági értékeléssel zárult:
„A renden belüli vélemények alapján Szennay, Kövér és Kapuy a komoly jelöltek. Operatív úton ez a sorrend befolyásolható.”
1972. január 10.
Január 5-én megérkezett Rómából a vatikáni válaszlevél: hozzájárultak a főapát választáshoz, a Statútum szövegét 3 évi próbaidőre elfogadták azzal, hogy a további nagykáptalani üléseken igazítsa azokat a rend a gyakorlati élet során felmerülő problémákhoz. Monsberger azt szeretné, ha a konkrét választás előtt lehetne egy tájékozódó jellegű ülést tartani. Budapesten járt Nádasy Alfonz győri bencés, Szennayról nagyon negatív véleményt nyilvánított, hangsúlyozva: mindeddig menekült minden elől, ami kapcsolatban állt a bencés rend problémáival. Csak a hatalmi és a kiemelkedési vágy az, amiért ő vállalná a főapátságot. Célzott arra, ha mégis előtérbe kerülne Szennay neve, ő rettenetesen ellene lesz és ezt hangoztatni fogja győri rendtársai előtt. Ugyanakkor Kapuy Vitál ügynöki jelentése szerint: Budapesten „Szennay mellett leginkább Várszegi Asztrik és Kiss Domonkos folytat agitációt. Ők azok, akik a legtöbbet foglalkoznak rendpolitikával, mármint a budapesti növendékek körében.”
1972. január 26.
A főapátválasztás előkészületeit vitatta meg a pannonhalmi konvent. Kapuy jelentette, hogy Monsberger perjel nem készült fel kellőképpen. Solymos követelte a kereten kívüliek jogi helyzetének rendezését, s úgy tűnt fel: Szennayt nem ellenzi. Az ÁEH ragaszkodott ahhoz, hogy a tanácstagok megválasztására csak a főapát választás után, annak vezetésével kerülhessen sor. Tehát a főapátnak a joga a három legjelentősebb vezetői pozícióra választani a tanács tagjaiból.
1972. február 12.
Erősödik az a vélemény (Dezsényi, Kolos Bertold), hogy az előzetes jelölt-névsorral a szabad választás nincs biztosítva. Az állam jelöltje Szennay, őt választják majd meg és csak ő kap működési engedélyt. Solymosék mintha arra törekednének, hogy Szennay személye csak „látszat főapát” legyen, valójában ők szeretnék a vezetést megkaparintani. A jelöltlista elleni fő kifogás oka Jáki Zénó személyének negatív fogadása az állam részéről. Az aktív propaganda tevékenység során a legszélsőségesebbek bírálják Szennayt, Kapuyt és Kövért.
Az állambiztonsági szerv intézkedéseiből:
- Jáki személyével kapcsolatban elsősorban egyházi, emberi negatívumait kell hangsúlyozni.
- Operatív úton tovább kell erősíteni Kövér, Tihanyi és Kapuy személyét.
- „Luif Otmárral a kialakult kapcsolat (!) révén feltétlenül beszélni kell. A beszélgetést konspiráltan kell megszervezni és operatív célra hasznosítani (!) a lehetőségekhez mérten.” 
1972. február 21.
„Pozitív a Solymos vezette csoport erőviszonyainak gyengülése. Operatív úton elért eredménynek tekinthető Söveges Dávid, Vida Szabolcs és Dobra Modeszt György leválasztása a reakció oldaláról és pozitív irányú befolyásolásuk.”
Jáki Zénót megválasztották, de nem lehetett főapát 
1972. február 29.
A gimnáziumban kialakított jelölt névsort hallgatólagosan elfogadták a főmonostorban és Győrött is. A hat név: Szennay András, Kövér Alajos, Kapuy Vitál, Tihanyi Bánk, Luif Otmár és Jáki Zénó. A budapestiek listáján csak négy név volt, az előbbiek közül kihagyták Kapuy Vitált és Luif Otmárt. Sehol sem került szóba Monsberger Ulrik.
Az állambiztonság értékelése:
„A megadott nevek lényegében azok, amelyeket a folyamatos operatív munkánk során megismertünk és mint jelöltekkel számoltunk. Azt, hogy Jáki neve bekerüljön a névsorba, az adott helyzetet tekintve nem lehetett megakadályozni és nem is lett volna szerencsés. Érdekes a győriek és a budapesti növendékek állásfoglalása. Lényegében nem lehet konkrét véleményüket kiszűrni. Őket az adott helyzet befolyásolja majd a választás során.”
Zoom
Jáki jelölését nem lehetett megakadályozni
Az ÁEH tájékoztatására és operatív intézkedéseink kialakítására a jelentés számos értékes adatot tartalmaz.
Felhasználni „M.Z.” („Marosi Zoltán”), „Várhegyi J.”, „Kővári I.” és „Szemere” fn. ügynökök eligazításához és irányításához. Célunk, hogy a végsőkig tartani tudjuk a jelenlegi helyzetet és a lehetőségekhez mérten az alkalmatlan jelölteket kiszorítsuk még a választás előtt.
1972. április 9.
„Jelentés.
Tárgy: A főapát választás eredménye.
„Marosi Zoltán” fn. ügynökünk a mai napon rendkívüli és soronkívüli találkozó keretén belül átadta a pannonhalmi főapát választás lefolyását és statisztikai adatait tartalmazó jelentését. A jelentést Dr. Pálfi József r. alezredes elvtárs, a BM III/III-1-a alosztály vezetője vette át Pannonhalmán de. 10.00. h-kor.”
„Az eredmény:
Jáki Zénó került megválasztásra.
Másodikként Vályi Húgó kapta a legtöbb szavazatot.
Jelöltjeink nem kaptak eredményesen szavazatokat, sőt, kettő egyet sem.
Szennay és Kövér szavazatait esetleg lehet egy újabb szavazásnál növelni.
A jelentés értékes.
Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság, III/III. Osztály,
Radics József r.szds. osztályvezető; Modok Árpád r. fhdgy.”
[Jáki Zénó Imre, (1919. 08.18. Győr) tanár 1937-ben lépett a bencés rendbe, 1943-ban szentelték pappá. Budapesten matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Tanár Kőszegen; Pannonhalmán és Győrött gimnáziumi tanár, igazgató-helyettes és diákotthoni prefektus, 1982-ben alperjel, 1985-92: A Szent Benedek Leányai Társaság lelki igazgatója. Két öccse ismert bencés: Jáki Szaniszló László (1924. 08.17. Győr) egyetemi tanár, Jáki Teodóz Sándor (1929. 05. 12. Győr) tanár, népdalgyűjtő, a csángó ügyek apostola.]
Zoom
Jáki Zénót választották meg főapátnak a bencések
1972. április 13-17.
Az ÁEH-nek és a BM-nek elfogadhatatlan a választás eredménye.
Olyan helyzetet kell teremteni, hogy kellő indok legyen a választás megismétléséhez.
Pl.
- A választás során Solymosék vétettek az egyházjogi szabályok ellen,
- Jáki saját maga utasítsa vissza megválasztását
- Vályi Húgó maga is ellenezze megválasztásá
- Kövér és Pálos azon terve, hogy adják át a kinevezés jogát a Vatikánnak, nem lenne szerencsés.
Jáki alkalmatlanságának kihangsúlyozásához, az újabb választás szorgalmazásához, a reakciós csoport további lejáratásához eligazítják „Gerlai”, „Várhegyi”, „Tordai” fn. ügynököket, meghatározzák „M.Z.” magatartási vonalát.
A Monsberger perjel által összehívott tanácskozáson a rend határozott az újbóli választásról. Rómától nem kérik a kinevezési jog alkalmazását. Jákó Zénó, miután Ijjas Józsefnél volt és a kalocsai érsek elbeszélgetett vele, visszalépett. Vályival foglalkoznak, vele sem lesz már gond.
Zoom
Jáki lemond az Ijjas érsekkel történt beszélgetés értelmében

Ijjas József kalocsai érsek, pápai trónálló
[Dr. Ijjas (Ikotity) József (1901-1989) kalocsai főegyházmegyés pap, csanádi püspök.
1969-től kalocsai érsek és a püspöki kar elnöke.
1976-tól pápai trónálló. 1987-ben kora miatt lemondott.
Az egyházi elhárítás, a III/III-1-a 1963-ban hazafias alapon beszervezte, fedőnevei: „Illés”, „Péter”, „Máté”.
1984-ben kora és betegsége miatt kérte a kapcsolat megszüntetését.]
Zoom
Ijjas József állambiztonsági 6-os nyilvántartó kartonja
1972. augusztus 29.
Egy konvent gyűlés utáni „testvéri beszélgetésen” megfogalmazzák az új főapát kiválasztásának alapelveit. Ezek:
1., A statutumok alapján álljon,
2., Alkotmányos legyen a kormányzása,
3., A rend egyetemében gondolkodjon,
4., Ápolja az állami hatóságokkal való jó viszonyt.
1972. szeptember 12.
Az Állami Egyházügyi Hivatalban eligazítást tartott Staub János osztályvezető és Szeifert József csoportvezető.
Starub közölte az ÁEH elvi álláspontját a bencés rend képviselőivel (Monsberger Ulrik kormányzó perjel, Kapuy Vitál és Tihanyi Bánk rendi tanácsosok): a régi keretből négy személy működési engedélyét tudnák javasolni az Elnöki Tanácsnak: Kövér Alajos, Szennay András, Monsberger Ulrik, Kapuy Vitál. Más személyekét - köztük Jáki Zénóét - nem.
1972. október 13.
Az ÁEH-ban tartott újabb egyeztető megbeszélésen a rendi állásfoglalások és közhangulat alapján a Hivatal hozzájárult - ötödikként - Tihanyi Bánk személyéhez is, sőt nem zárkózott el egy hatodik személy jelölt listára való felvételétől sem.
1972. október 16.
A pannonhalmi konvent gyűlés után az állambiztonsági szerv feladatul adja, hogy a 6. helyen ”…elsőként említsék Bánhegyi Miksát, szerzetesi tulajdonságai alapján, de az ÁEH elveinek megfelelően Csizmadi Gerőt tartsák alkalmasnak.”
Ezzel szemben, az ÁEH-nál tartott utolsó egyeztetésnél a 6. helyen Vida Szabolcsot terjesztették elő. Az állambiztonság megítélése szerint Tihanyi Bánk a legesélyesebb a főapátságra. Ezért a feladat: erősíteni Tihanyiban, hogy a rend érdekében vállalnia kell a főapátságot.

Kapuy kézírásos jelentése: Szennay nyert
1972. november 6.
A pannonhalmi főapát választás végeredménye:
Szavazott: 82 jogosult rendtag.
A szavazatok megoszlása:
1., Szennay András: 45 szavazat (55.6%)
2.,Kövér Alajos: 25 szavazat (30.9%)
3., Tihanyi Bánk: 7 szavazat (8.6%)
Monsberger Ulrik és Kapuy Vitál 1-1 szavazatot kapott.
 
1973. március 21.
Ünnepélyesen beiktatták Szennay András főapátot Pannonhalmán.

Szennay főapát festett arcképe Pannonhalmán
A megjelentek között volt a protokoll lista szerint:
A külföldi vendégek közül:
Weakland a bencés rend abbas primasa Rómából, Holzinger admonti apát (Ausztria), Sellinger bécsi apát.
A magyar katolikus püspöki kar tagjai közül:
Ijjas József kalocsai érsek, Cserháti József pécsi püspök, a püspöki kar titkára, Kisberk Imre püspök, esztergomi és székesfehérvári apostoli kormányzó, Kacziba József püspök, győri apostoli kormányzó, Udvardy József püspök, csanádi apostoli kormányzó, Szeged; Lékai László püspök, veszprémi apostoli kormányzó, Fábián Árpád püspök, szombathelyi apostoli kormányzó, Mészáros Lajos, egri főkáptalani helynök, Timkó Imre, hajdudorogi káptalani helynök.
Az Actio Catholica képviseletében: Dr. Várkonyi Imre prépost kanonok.
A Hittudományi Akadémia képviseletében: Dr. Félegyházi József ei. Dékán.
A szerzetes rendek részéről:
Albert István, piarista tartományfőnök,
Balázs Sebestyén, ferencrendi tartományfőnök,
A Központi Szemináriumot Dankó László spirituális képviselte.
Az Állami Egyházügyi Hivatal delegációját Miklós Imre államtitkár, elnök vezette.
A Győr-Sopron megyei Tanácstól Kovács István megyei egyházügyi tanácsos jelent meg.
A protokoll listán nem szerepeltek, mégis jelen voltak a BM III. Főcsoportfőnökség illetékes főtisztjei Budapestről és Győrből. Félelem teljes tisztelettel, régi ismerősként köszöntötte őket az egyházi és világi előkelőségek sora. B. volt a legnépszerűbb, őt üdvözölték a legtöbben: „Isten hozta őrnagy úr!”
Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready