2019. szeptember 23., hétfő, Tekla, Ildikó, Ilona napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
09:05 Bruttó 1,3-2,7 milliót keresnek az állami egyetemek rektorai - az állami vállalatok első emberei jóval nagyobb fizetést kapnak08:33 Hatmillió látogatót várnak az Oktoberfestre - idén 4000 forintot kérnek az egyliteres korsóért08:04 Irán elengedi a júliusban lefoglalt brit tartályhajót07:56 A MACS kérte Magát Krisztina versenyzési jogának felfüggesztését07:32 Eltűnt egy gleccser Svájcban06:54 Jobban árthatnak a Földnek a vegetáriánusok, mint azok, akik kevés húst esznek22:29 Újra megjelent a gyermekbénulás a Fülöp-szigeteken22:09 A Fidesz-KDNP-kormány a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá teszi Slomóék Chabad-szektáját21:53 A magyar szenvedéstörténet krónikása 21:37 Az arab koalíció Beni Ganz kormányalakítását támogatja Binjámin Netanjáhu ellenében21:11 Biden és fia ukrajnai bizniszének tisztázását sürgeti Pompeo20:22 Az iráni külügyér szerint nem biztos, hogy elkerülhető a háború19:47 Ötvenezer életpárti követelte Pozsonyban a magzatgyilkosságok betiltását19:29 Megszületett Novák Előd és Dúró Dóra negyedik gyermeke19:16 A spanyolok dühösek a baloldali pártokra, mégis a vörösökre szavaznának ismét a legtöbben
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Kultúra ::

Elfeledett értékeink nyomában – A Passió-oltár Nyírbátorban

Reklám

A Nyírségben „rejtőzködik” egy csodálatos, Jézus szenvedéstörténetét bemutató szakrális és művészettörténeti érték: a Krucsay-oltár. A városba érkezve először a magaslaton emelt gótikus stílusban épült református templom tűnik fel, azonban van Nyírbátornak egy másik nevezetessége is, a szintén gótikus minorita templom. Mindkettő építése a kenyérmezei győző, Báthori István erdélyi vajda nevéhez köthető.
Kinizsi vezértársa ugyanis a hagyomány szerint az 1479-ben vívott kenyérmezei ütközet alkalmával fogadalmat tett, hogy amennyiben Krisztus segedelmével a magyar hadak győzelmet aratnak az oszmánok felett, úgy hálája jeléül birtokának központjában, Bátor városában templomot emel a Megváltó dicsőségére. Fogadalmát e két templom építésével valóra is váltotta. A 15. század végére elkészült a minorita templom, hiszen 1493-ban Báthori Istvánt ide temették. A ferences minorita szerzetesek sorsát a török vazallus román Petrasko vajda 1587. évi támadása pecsételte meg: a vajda katonái kirabolták, majd felgyújtották a templomot és a kolostort. Az elhagyatott romállapot több mint egy évszázadig tartott. 1717-ben Kelemen Didák minorita szerzetes elszánt szervezőmunkával és a szatmári békét aláíró Károlyi Sándor Szatmár megyei főispán hathatós támogatásával megkezdte a templom újjáépítését. Didák atya hitte, hogy az építés és szépítés, a rend, a harmónia, a szépség Istenhez vezető utak. A nagyszabású, hit vezérelte munkálatoknak köszönhetően a minorita kegyhely 1725-re elkészült és fel is szentelték.

A Krucsayak címere
A templom legféltettebb és legértékesebb kincse a Krucsay-oltár, amely nem más, mint Krisztus szenvedéstörténete fában megfaragva. Az oltár keletkezésének a története is rendkívül érdekfeszítő, és megér egy rövid történeti ismertetőt. Miként azt Koroknay Gyula „Amiről a Krucsay-oltár nem beszél” című művében előadja, Nádfőy Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország pallosjoggal felvértezett ura, aki II. Rákóczi Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. Az utolsó meglehetősen hosszúra sikeredett és csak a szatmári béke megkötése után (1711) szabadult. Amikor azonban hazatért birtokára, az a megrázó hír fogadta, hogy távollétében felesége, Tolvay Borbála többször is megcsalta. Haragjában és keserűségében Krucsay feljelenti a feleségét és „sok rendbéli kurvasága és ezáltal történt terhének elvesztése iránt való istentelen praktikája”miatt halált kér a fejére. A bíróság bűnösnek találta az asszonyt – aki maga is vétkesnek vallotta magát, ezért kegyelemért esedezett –, és kimondta a halálos ítéletet. Ám rövid idővel a kivégzés előtt Krucsay megkegyelmezett feleségének, így a bírói ítélet hatályát veszítette. A megcsalt nemesúr megfogadtatta asszonyával, hogy többször nem csalja meg, ellenkező esetben saját kezűleg veszi a fejét.
Zoom
Azonban 16 esztendő elteltével Krucsay János a Serédy Benedektől hűtlenség miatt elkobzott nyírtassi kúriájába költözött asszonyával, s itt 1727. november 21-én Borbála asszonyt újra rajtakapták, amint az íródeákjával megcsalja hites urát. Tolvay Borbála a Zemplén megyei rádi minorita kolostorba menekült, hiszen a korban ez asylumként, azaz menedékhelyként szolgált, ahová semmiféle hatóság nem tehette be a lábát és ott nem intézkedhetett. Krucsay négy fegyveresét küldte az asszony után, hogy amennyiben kijönne a kolostorból, azonnal fogják el és vigyék vissza. Látva azonban, hogy Borbála asszony nem hajlandó kijönni a menedékhelyről, a felszarvazott nemesúr felkereste a kisvárdai plébánost, Jósvay Ferencet, azzal az indokkal, hogy a közte és felesége között támadt „némi civakodást” simítaná el, és megkérte, induljon az asszony után Rádra és hozza onnan haza. A plébános jóhiszeműen el is ment Rádra, rábeszélte az asszonyt a hazatérésre, aki végül 11 nap meggyőzés után ki is jött a kolostorból. Ám Krucsay fegyveresei ekkor azonnal elfogták, majd a hamarjában megtartott 1727. december 17-ei megyei közgyűlésen Krucsay János halálos ítéletet kért a visszaeső házasságtörés bűnével vádolt hűtlen asszony fejére a következő indokkal: „a hóhér keze vegye ki a tisztességes emberek közül”. Tette ezt annál inkább, mert a vád 16 tanút sorakoztatott fel, akik az eltelt idő alatt csak három bizonyított szeretőről tudtak.
Az egy hónap múlva megkezdett tárgyalás azzal indult, hogy Jósvay plébános ünnepélyes tiltakozást jelentett be, miszerint Krucsay őt félrevezette és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását, mely szerint „tisztelendő páter Jósvay Ferenc plébános uram ilyen asszekurációval és kondicióval hajtá ki az asszonyt, őkegyelmét klastromunkbul, tudniillik csak jöjjön ki az azilumbul és menjen akármelyik jószágába, semmi bántódása nem lészen Krucsay János uramtul, és jobb lészen az asszonynak most énvelem eljönni maga jószántábul, hogynemint tovább-tovább az urát haragra gerjeszteni, mert én minden következendő nyomoruságtul meg fogom menteni. Mely alkalmatossággal ott lévén nemzetes Balaskó András és István uramék is, őkegyelmek is hittel konfirmálták, hogy az asszonynak az említett úrtul semmi bántódása nem lészen. Különben ha ezen szókat és hites konfirmációkat nem hallottuk volna, az asszony az azilumbul semmikép ki nem jött volna.”
Zoom
A szegény, koldulásból élő minoritákat könnyű volt elhallgattatni, Krucsay ugyanis a rend kisszámú patrónusainak egyike volt, a plébánost pedig azzal vádolta, hogy kiforgatta a szavait, s a felesége önként hagyta el a kolostort.
A pert feltűnő gyorsasággal tárgyalták, Borbála asszony ügyvédje tiltakozott is amiatt, hogy nem kapta meg a törvény által előírt felkészülési időt. Egyúttal azért is tiltakozott, hogy Borbála asszony ellen – nemes asszony lévén – jobbágyok tanúskodtak, ráadásul ezek földesura maga Krucsay volt.
A férj ez alkalommal nem bocsátott meg a hűtlen asszonynak, így 26 igen és 16 nem szavazat ellenében kimondták a halálos ítéletet. A szavazók között olyan neveket találunk, mint a híres író, Bessenyei György apját, vagy Pexa Imrét és Jósa Istvánt, akik majdan a két mellékoltár készíttetői lesznek, továbbá Krucsay leendő feleségének, Pogány Borbálának a rokonságából származó Ramocsaházy Györgyöt.
A kivégzés pontos időpontjáról nem tudósít hiteles forrás, de tudjuk, hogy a pocsaji hóhér vette Borbála asszony fejét a kisvárdai vár bástyáján, amiért három forint díjazásban részesült.
Az ekkor 51 esztendős Krucsay János viharos gyorsasággal, nem egészen három hónapon belül újra megnősült, az új asszony a máramarosi alispánok családjából származó Cseby Pogány Borbála, aki ekkor 23 esztendős volt. Mindez azt a gyanút keltheti, hogy a közöttük lévő viszony már régóta fennállhatott.
A hagyomány szerint új asszonyának hatására a lelkiismeret-furdalástól gyötört Krucsay – hiszen a büntetőper során minorita szerzeteseket is illetett hamis váddal, továbbá mégis csak egy emberélet kioltásában volt részes – elhatározta, hogy engesztelésképpen monumentális oltárt emeltet a nyírbátori minorita templomban. A Passió-oltárt 1729-ben kezdték építeni, s két év múlva már készen is volt. Az oltáron Krisztus szenvedéstörténete szinte örvénylő szenvedélyességgel játszódik le. Az építmény mintegy hatalmas színpadként görnyedve hordozza az egymás mellett és felett tornyosuló jeleneteket.
Zoom
A cselekmény a bibliai és művészettörténeti kánont követve az Olajfák hegye jelenetével indul. Ezt követi az Ostorozás drámai, felkavaró ábrázolása. A szenvedő Krisztus szelíden lebillent fejjel áll, ruháitól megfosztva, hátrakötözött karokkal. A két szélen, az alsó szint kereteinek gyámján hideg tekintetű, mezítlábas pribékek állnak magasra lendülő ostorral, kuruckori népies ruhában. Aztán Krisztus kigúnyolását láthatjuk, amint ruhátlan felsőtesttel a fejére kerül a töviskoszorú. Középen az Ecce Homo jelenet tűnik fel. Pilátus egy erkély mögül mutatja be a tömegnek Jézust, kétoldalt az ablakon Annás és Kaifás zsidó főpapok tekintenek ki. A kiugró erkély szélén töviskoszorúval, palástban a lehajtott fejű Krisztust látjuk. Mögötte, baloldalt vad tekintetű, fekete öltözékű bakó látható. A török turbánt és díszes kaftánt viselő Pilátus könyörületes, megilletődött arckifejezéssel, meggyőző kézmozdulattal, az ártatlan Krisztus mellé akarja állítani a népet. Felette kétoldalt, a gyámokon két angyalka ül Veronika kendőjével és Krisztus szenvedéseinek eszközeivel. A felső gyámokon Krisztus kigúnyolásának jelenetét faragták ki. Egy térdet hajtó és egy álló katonával egészül ki a hármas szoborkompozíció. A másik oldalon az egyik térdelő katona nádszálat nyújt Krisztus megkötözött kezébe, a páncélos öltözetű társa pedig egy hosszú lándzsát fog. A Jézus válláról lehulló vörös színű gúnyköpeny a szomorúság jelképe. Az ostorozási jelenettel szemközt látható a Keresztvitel megjelenítése. Az oltár jobb szélén karddal és lándzsával felszerelt sisakos katona megy Krisztus előtt, aki a jobb vállán cipeli a keresztfát. Cirénei Simon ácsmester fáradozik a kereszt terhének enyhítésén. Az oltár jobb sarkán tekinthető meg a Keresztrefeszítés. A földre borított keresztfára Krisztus bal kezét már rászegezte egy hátul guggoló katona, aki most a másik oldalon ténykedik. Kissé távolabb egy társa kalapácsot emel, hogy egy hatalmas ütéssel átszegezze a Megváltó ábait is.
Zoom
A Krucsay-oltár liturgikus középpontja a Kálvária, amely kitölti az első emelet egész területét. A kereszten a halott Krisztust Mária és János fogja közre. A középső részen a Golgota magasodik, így a kompozíció egy fölfelé körkörösen örvénylő vonalra fűződik, amelynek középpontjában a Megfeszített lecsukló feje van. A Golgota alatt, a predella mélyén a halott Krisztus fekvő szoboralakja jelenik meg. A Jézust a pokol tornácán ábrázoló jelenet később került a műalkotásra. Végül az oltár oromzatán a feltámadott Krisztus áll. Törékeny alakja megnyúlt, az ég felé tekint, jobbjával áldást oszt, bal kezében zászlót tart.
Sajnos e remekmű alkotójának neve ismeretlen. A művész valószínűleg a Felvidékről, Eperjesről származott, s a gótika és középkor számos motívumát megőrizte művészi eszköztárában. Az egész Passió-oltár kompozíciós technikája sok tekintetben emlékeztet a középkori passiójátékok szimultán színpadának – amely általában háromszintes építmény volt, ekképpen jelenítve meg a pokol, az evilág és a menny szféráit – ábrázolási és megjelenítési módozataira. Az eperjesi mester szoborformálása is őrzi a gótika örökségét: aszkéta típusú, nyúlánk, csontos, vézna alakjainak kissé merev gesztusai ellentétben állnak a barokk korszak mozgalmas légiességével. Az oltár tehát összességében – a 18. század korstílusának megfelelően – barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon. Ez voltaképpen jelzésértékű utalás is: a középkor világa volt a tökéletes, Európa azóta hanyatlik. Történetünk epilógusaként említsük meg, hogy Krucsay János második házasságkötése után 14 évre és 2 hónapra, 1741. június 18-án hosszas szenvedés után halt meg. Nyírbátorban a minorita kolostor udvarán ravatalozták fel. A gyászbeszédet Kelemen Didák tartotta s beszéde végén a halott egyik imáját idézte: „...megvallom szóval, szándékkal, cselekedettel véghez vitt, vagy elszánt gonoszságaimat.....Uram Jézus, szent véred hullásáért, keserves kínszenvedéseidért bocsásd meg énnekem minden bűnömet.” Krucsay János, végakarata szerint az oltár alatti kriptában nyugszik.
Zoom
Krucsay János végrendeletének első oldala
Lipusz Zsolt – Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready