2020. április 1., szerda, Hugó, Agád napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:01 Egymás után a vírussal is összefogtak a ballibek: "erre van szükség ahhoz, hogy Orbán rendszere elinduljon a bukás felé"10:37 Kína holdjárója már több mint 424 métert haladt előre a Hold távoli oldalán10:12 Rajzfilmhős lett Puskás Ferencből, íme az első rész09:52 New Yorkban olyan magas a halottak száma, hogy hűtőkamionokban tárolják őket09:48 Újra megnyílt a balassagyarmati határátkelő az ingázók előtt09:37 Türkmenisztánban a torkánál ragadták meg a kérdést: egyszerűen "betiltották" a koronavírust09:17 Egy louisianai szektavezérnek "Isten azt mondta", ne törődjön a járvánnyal09:01 Tizenhárom éves fiú a koronavírus legfiatalabb brit áldozata08:50 Fagyos idővel indult az április Erdélyben08:45 Még a végén a macskák számára is kijárási tilalmat rendelnek el08:31 Mától új menetrend szerint közlekednek a budapesti tömegközlekedés járatai08:04 Trump szerint "nagyon fájdalmas két hét" vár az amerikaiakra07:43 Meghalt négy beteg, 525-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, minden megyében van koronavírusos07:32 Először volt hőhullám az Antarktiszon06:56 Több száz egyeddel ritkítja bölényállományát a Yellowstone Nemzeti Park
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok ::

Egy ’19-es magyarországi kommunista, Sztálin-lakáj zsidó volt az ötletgazdája a gyilkos málenkij robotnak

Reklám

Valamennyien tudjuk, mit jelentett nemzeti történelmünkben az 1945-ben népünkre istencsapásként zúdult szovjet megszállás, és annak nyomában a málenkij robot.

Történetünk hőse: Weisz Jenő
A hvg.hu a minap ismertetett egy könyvet, Baráth Magdolna A Kreml árnyékában című művét. A szerző valószínűsíti – amit már Stark Tamás is 2006-ban megjelent Magyar foglyok a Szovjetunióban című könyvében –, hogy ennek az embertelenül kegyetlen eljárásnak a kiagyalója egy 1919-es ősbolsevik, Weisz-Varga Jenő volt. Weisz-Varga volt az egyetlen személy, aki a szovjet külügyi népbiztosság emberein kívül bekerült abba az előkészítő-tervező testületbe, amelyet Sztálin egyetértésével állítottak fel a második világháború legkeményebb harcai idején. Az egyik leghatalmasabb szovjet hatalmi szerv, a „Politbüro” 1942. január 28-án döntött egy bizottság felállításáról, amely a második világháború utáni rendezést készítette elő a megszállandó országokban. A bizottságot Molotov szovjet külügyi népbiztos vezette. Miként a hvg.hu cikke Baráth monográfiájára hivatkozva elmondja, Varga nem csupán tag volt a stratégiai fontosságú testületben: az általa vezetett munkacsoport 1942 februárjára készítette el részletes munkatervét. Baráth szerint „Varga arra fókuszált, hogyan lehet fedezni a Szovjetuniónak okozott károkat. Már ebben a tervezetben felvetődött az a gondolat, hogy az évenkénti jóvátételi fizetések mellett le kell szerelni azokat a német üzemeket, amelyek addig háborús célokra dolgoztak, illetve a német mérnököket, műszaki szakembereket és szakmunkásokat be kell vonni a szovjetunióbeli újjáépítési munkába.”
Zoom
Díszes, bár nem egészen fajtiszta kompánia
Nos, a német gyárak és termelőberendezések eszközállományát, gépsorait 1945 után a szovjet megszállók leszerelték és a Szovjetunióba telepítették át. Korántsem véletlen tehát, hogy a második világháború befejezését követően fellendült a szovjet óra- és gépkocsigyártás, továbbá olyan fontos stratégiai harci eszközök, illetve ezek gyártási technológiája titkához jutottak, mint a világ első sugárhajtóműves repülőgépe, a Messershmitt ME-262, illetve az ugyancsak német találmány ballisztikus rakéta, a V-2 birtokába. (Itt kell megjegyezni, hogy az amerikaiak is speciális akciócsoportot szerveztek, hogy felkutassák Hitler tudósait, így hurcolták Amerikába a német rakétafejlesztés atyját, Wernher von Braunt, nélküle nemigen, illetve sokkal később jutottak volna ki a világűrbe.)
Nos, visszatérve a magyaroknak szánt rabszolgamunka ötletgazdájához, ki is volt ez a Weisz-Varga Jenő? Weisz Sámuel és Singer Julianna fiaként született szegény zsidó családban 1879-ben Nagytétényben. Előbb egy parasztgazdaságban dolgozott, később kitanulta a pékmesterséget, végül a kereskedelmi pályán helyezkedett el. Utóbb a Budapesti Tudományegyetemre iratkozott be, és történelmet, közgazdaságtant és filozófiát tanult. 1907-ben belépett a marxista Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, és szerkesztette a napjainkban éppen haldokló pártszócsövet, a Népszavát. Frontlógósként itt dolgozott az első világháború alatt, s nagy hévvel készítette a „világmegváltó” vörös forradalmat „polgári radikális”, szabadkőműves és károlyista cimboráival együtt. A Károlyi-féle patkányforradalom után meghatározó szerepet játszott az MSZDP vezetésében, de Weisz-Varga ideje 1919. március 21-én érkezett el. Kohn-Kun Béla bevonta a Forradalmi Kormányzótanácsba mint pénzügyi népbiztost, majd a szociális termelés népbiztosa és a Népgazdasági Tanács elnöke lett. A napi irányítási teendők mellett, távlati gazdasági tervezéssel is foglalkozott, javaslatokat dolgozott ki, amelyekben a magyarságra nézve nem volt köszönet. Ateizmusuk és a földosztás elutasítása miatt a parasztság eleve ellenségesen fogadta őket, hisz nem kért a szovjet típusú, államosított termelőszövetkezetekből, ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bolsevik rezsim elbukjon.
Zoom
A bukás után Kohn-Kun Bélával együtt Ausztriába emigrált, s itt új oldaláról mutatkozott be, pszichoanalízissel kezdett foglalkozni, még Sigmund Freuddal is találkozott, akinek nem volt valami jó véleménye róla,h iszen ezekkel a szavakkal fogadta: „No, vérszomjasnak éppen nem látszik!” E beszélgetés során Varga nyilvánvalóan engedélyt kért arra, hogy részt vehessen a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület ülésein. Megkapta az engedélyt, és lányának adatai szerint hetente részt vett egy magánszemináriumon Freud lakásában. A dokumentumok szerint 1920 februárja és júniusa között a bécsi egyesület hat ülésén vett részt. Mivel Freudnál nem ért el nagy sikereket, még ebben az évben továbbállt a Szovjetunióba, belépett az SZKP-ba és tagja lett a kommunista világforradalom kirobbantására szerveződött Kominternnek. Weisz-Varga tehát – hatéves berlini tartózkodását nem számítva – moszkovita bolsevik lett. Felesége, az izraelita vallású Grün Sarolta szoros baráti viszonyt ápolt Lenin nejével, Nagyezsda Krupszkajával.

Weisz-Varga az 1940-es évek elején keményen bírálta – Sztálin oltalmát és egyetértését maga mellett tudva – Rosenfeld-Rákosi Mátyást, mert az szerinte elhamarkodottan beszélt a magyarországi kommunisták hatalmi törekvéseiről. Varga tehát ekkor – miként azt Baráth kutatásai és könyve igazolják – sokkal inkább élvezte a vörös cár kegyeit, mint Magyarország leendő, ötvenes évekbeli teljhatalmú diktátora. Sztálin nem is engedte Magyarországra 1945 után sem hű szolgáját. Baráth Magdolna könyvének tanúsága szerint, a korábban szovjet találmánynak gondolt „kis munka” tehát valójában egy magyarországi zsidó kommunista, Weisz-Varga Jenő ötlete volt. E szörnyűség alapgondolata az, miszerint – miként korábban már esett róla szó – a szovjetekkel szemben a háborúban ellenséges, legyőzött ország ne csak hatalmas, anyagi jellegű kártérítést fizessen, hanem emberek százezreinek deportálásával, munkaerejével közvetlenül is járuljon hozzá a háború utáni szovjet újjáépítéshez”. A fentebb említett,1942-es direktíva alapján készült el a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa a málenkij robotról:
„A.0060 számú parancs értelmében elrendelem az összes német származású munkaképes személyek mozgósítását. 1. Minden német származású munkaképes személy mozgósítandó és jelentkezni tartozik, férfiak 17-től, nők 18-tól 30 éves korig. …5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak – Hadbíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlásban részesülnek családtagjaik és bűntársaik.”
Igaz, a parancs csak a Magyarországon élő német nemzetiségű lakosságra vonatkozott, ennek ellenére a németeknél több magyart szedtek erőszakkal össze, akár a nyílt utcáról is a vörös megszállók, és deportálták a szerencsétlen embereket szovjetunióbeli koncentrációs táborokba kényszermunkára. Összességében elmondhatjuk, hogy a 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján 1862 helységből 101 686 férfit, 29 212 nőt, összesen 130 898 személyt hurcoltak el málenkij robotra. A deportált emberek egyharmada, tehát mintegy 40 ezer honfitársunk az embertelen bánásmód következtében és az európai ember számára gyakran elviselhetetlen időjárási körülményeknek köszönhetően soha többé nem látta viszont hazáját. Így a málenkij robot történelmünk egyik legnagyobb nemzeti tragédiája lett. S mindezért – Sztálin, a mindenható generalisszimusz mellett – a fő felelősség Weisz-Varga Jenőt, az ötletadót terheli. Jegyezzük meg tehát jól e történelemkönyvekből „természetesen” kimaradt nevet. Mert ezekre az aljas gazemberekre is emlékeznünk kell, okulás végett.
Lipusz Zsolt – Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready