2019. március 26., kedd, Lehel, Turul napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:02 Amerika űrbázist akar a Holdon21:36 Küszöbön az újabb gázai mészárlás - az összehasonlíthatatlan túlerőben lévő izraeli hadsereg szóvivője a palesztin kormányfőn gúnyolódik21:15 Guaidó: alkotmányba ütközik az orosz katonák jelenléte Venezuelában20:53 A "demokrácia" mai terméséből: előállították az Identitás Generáció egyik osztrák vezetőjét19:53 Erdélyi cigányok erőszakoltak meg egy francia turistalányt a Népligetben - megtapsolták a bírónőt19:11 Kötelező lesz az új autókban a tolatókamera18:25 Még egyszer 1848-ról - reakció Lantos János írására18:13 Závecz: kevés a változás a pártpreferenciákban18:00 Félmillió Asus számítógép kaphatott vírust, így ellenőrizheti, hogy az Öné köztük van-e17:57 A Harcos ajánlata (x)17:46 Az Iszlám Állam még mindig több ezer harcost tart fegyverben17:19 Jobbikos sors: korábban harcolni akart a hazáért, mára csak az O1G és a péniszkolbász maradt16:26 Minden fontos városban önálló polgármesterjelöltet állít a Mi Hazánk16:10 Megszavazták: 2021 az utolsó óraátállítás új céldátuma - esetleg 202216:02 A pápa a római városházára is vitt egy kis migránspropagandát
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Zsidóbűnözés :: :: Hozzászólások

A forradalom és a zsidóság - 5. rész

Reklám

November hetedike van, a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója. Az 1917-es bolsevik puccs természetesen a hazai lapokban is nagy visszhangot váltott ki. A zsidó sajtóban például alapos fajkutatás zajlott, a zsidóság hivatalos hetilapja lajstromba vette, hogy a bolsevik vezérkarban hány zsidó található. Volt, aki versben állított emléket a nagy vörös vezérnek, Leninnek…
Zoom
1918 tavaszán a Magyarország című napilap rövid ismertetést közölt Pásztor Árpád új verseskötetéről. A recenzens így summázta benyomásait: „Pásztor Árpád költői munkássága most érkezett delelőjéhez. Gazdag szemeket, dús áldást hozott ez az aratás.” (Magyarország 1918. május 5., 13. o.) Pásztor (eredeti nevén Pikler) Árpád nevét és munkásságát ma már a feledés jótékony homálya fedi, holott egyik versével (munkásságának egyik „gazdag szem”-ével) kitörölhetetlenül beírta magát az irodalomtörténetbe.
Ki is volt Pásztor Árpád? Az 1929-ben kiadott Zsidó Lexikon szerint 1877-ben született Ungváron, s „tanulmányai végeztével” újságíró lett. (Hogy milyen „tanulmányokat” végzett a zsidó ifjú, arról a lexikon nem tudósít.) Ő volt az első újságíró, aki interjút készített Tolsztojjal. Főként az Est-lapokba írogatott. Újságírói munkája mellett verseket, regényeket, színdarabokat is publikált, sőt operettszövegeket is firkált.
Az Életrajzi Lexikon adatai bőségesebbek. Pásztor a fővárosi egyetemen jogot hallgatott, de hogy tanulmányait befejezte-e vagy sem, nem tudjuk meg. A 19. század végétől a Pesti Napló, a Magyarország, a Budapesti Napló, majd 1910-től a legnagyobb példányszámú napilap, Az Est munkatársa. (Az Est tulajdonosa és felelős szerkesztője Miklós Andor volt, aki Klein Árminként született e világra.) Pásztor Árpád 1940-ben hunyt el ágyban, párnák között, tehát ő is a holokauszt áldozata, hiszen Heisler András Mazsihisz-vezér szerint a holokauszt hazánkban 1920-ban, a numerus clausus bevezetésével kezdődött.
101 évvel ezelőtt, 1917. november hetedikén zajlott le Szentpéterváron a bolsevik puccs, s az új hatalom első embere V. I. Lenin lett. A hazai zsidóság hivatalos lapja, az Egyenlőség örömmel állapította meg, hogy a bolsevik vezérek között nagy mennyiségű zsidó található. Most csupán egy rövid hírt osztunk meg az olvasóval, amelyben Lenint is „zsidó származású”-ként említi a zsidó hetilap (Egyenlőség 1917. november 24., 13. o.)
Zoom
Az idézett szövegben sok marhaság olvasható, az azonban igaz, hogy Lenin ereiben anyai örökségként némi zsidó vér is csordogált.
Említettük már, hogy Pásztor Árpád zsidó költő és újságíró az 1910-es években Az Est című napilap munkatársa volt. Verseit manapság már a kutya sem olvassa, pedig van egy páratlanul szép verse, amely ma is elringatja az olvasót.
A már idézett Életrajzi Lexikonban olvassuk: „Pályájának kezdetén szocialista törekvéseket képviselt, ő írta az első m. verset Leninről 1917-ben.” Tehát Pásztor Árpád írta az első magyar nyelvű verset Leninről! Egy honi zsidó a zsidó származású bolsevik vezérről. És erről nem emlékezett meg tavaly, a száz éves évfordulón Heisler András társulata, a Mazsihisz! Mi most pótoljuk a mulasztást.
Az Életrajzi Lexikonban említett vers valóban 1917-ben jelent meg, de nem valamilyen jelentéktelen napon. Miklós Andor-Klein Ármin lapja, Az Est közölte szent karácsony napján, 1917. december 25-én. (A teljes újságoldal itt érhető el.)
Zoom
Ez a zöngemény, a pályája delelőjére ért Pásztor-Pikler költészetének „dús áldása” volt tehát a zsidó lap zsidó ajándéka a keresztény magyarságnak. A versfaragó zsidó szerint Lenin az „új Krisztus”, az új Messiás. Hogy mit is hozott ez az új Krisztus, akkor tudta meg igazán a magyarság, amikor zsidó apostolai, Kun-Kohn Béla, Szamuely Tibor és a többiek hirdették hazánkban a bolsevik evangéliumot.
Az idézett vers megjelenése után alig egy évvel Az Est rövid hírben adta tudtul, hogy az úgynevezett őszirózsás forradalom győzelme után az új kormányra fölesküdött tisztek és civilek „óriási tömeg”-e vonult Az Est szerkesztősége elé, a francia himnuszt (!!!) énekelve (Az Est 1918. november 3., 8. o.). Köztudott, ez a lap fontos szerepet játszott a forradalom előkészítésében, a bomlasztásban, volt tehát mit ünnepelni. Egyszóval megérkezett a tömeg a lap székháza elé, az újságírók feltépték az ablakokat, „Pásztor Árpád kiállott az ablak peremére”, s „gyújtó beszédet” mondott.
Zoom
Hogy idézte-e Pásztor-Pikler az új Krisztust, a fajtestvér Lenint, nem derül ki a beszámolóból.
B. - Kuruc.info
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready