Bezár!
2021. március 5., péntek, Adorján, Adrián napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:22 Csehország SOS-jelzést adott: covidos páciensek külföldi elhelyezését kérik18:03 Dobrev Klára koronavírusos, lázas, a feje is fáj - és éppen most volt országjáráson a haveroknál17:46 Svédországi afgán késelő: dühromai, többszörösen büntetett előéletű "menekült" - jöhetnek a mentális zavarok és az elmeorvos17:31 Uniós biztos: csak az Európai Unió és az Egyesült Államok képes ellátni vakcinával a világot, de nem árt a keleti rendelés17:15 Ukrajna engedélyezni készül a kettős állampolgárságot, de az számos pozícióból kizárást eredményezhet16:56 Megjelent a lezárási rendelet - annál több a kivétel, mint amivel Gulyás riogatott16:32 A katolikus templomokat nem zárják mindenhol, az evangélikus püspökök zárást javasolnak16:07 Öt és fél fegyházat kapott egy Ferihegyen fogott brazil kokainfutár15:29 Mi Hazánk: a kormány nem az út szélén hagyta a magyar egészségügyet, hanem az utat szedte fel előtte!15:19 Hongkongi választásireform-terv: "hazafias népfront" fog segíteni a Pekingnek legmegfelelőbb jelöltek kiválásztásában14:45 Oltóanyaggyártásról tárgyalt Orbán a belső piacért felelős uniós biztossal14:27 Repülőgép-eltérítést akadályoztak meg Iránban14:11 Annyira a terv szerint halad az oltási program, hogy a hétvégi tömeges vakcinálást elhalasztják13:46 Ha a Covid és a lezárás nem lenne elég, a bulinegyedet még Niedermüller is sújtja13:12 Japán modellezés: mégsem segít túl sokat a második maszk
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Anyaország :: :: Hozzászólások

A Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi koncepciójáról és a Zrínyi 2026-ról

Reklám

A Mi Hazánk Mozgalom Honvédelmi Kabinetje szerint a Zrínyi 2026 minden hibája ellenére alapvetően jó irányba indította el a hadsereg fejlesztését. A bejelentett nagy terveket végre tettek is követték. Ugyanakkor hosszú távon az idegen érdekek afganisztáni és iraki kiszolgálása helyett, Magyarország és a Kárpát-medencében élő magyarság védelme érdekében elengedhetetlenek tartjuk továbbfejlesztését, a kötelező honvédelmi alapkiképzés (régen sorkatonaság) bevezetését.
Mivel a Honvédelmi Minisztérium a tervezett beszerzések kapcsán is igyekszik tudatlanságban tartani a lakosságot (akárcsak a honvédség létszámhiányával kapcsolatban), így néhány bennfentest leszámítva senki nem tudja, mit tartogat még a jövő, milyen fejlesztések várhatóak. A következő sorokban ezért a jelenleg megvalósult beszerzések egy részét vizsgáljuk meg, illetve néhány szóban felvázoljuk, hogyan fejlesztenénk tovább a hadsereget.
A Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi koncepciójáról
A Mi Hazánk Mozgalom kritikusan szemléli hazánk EU- és NATO-tagságát. Mindkét szervezet a világot uraló globalista erők fedőszerve, és súlyosan korlátozzák hazánk szuverenitását. Az elmúlt 30 év politikai elitjének árulása következtében a haza és a nemzet végveszélyben van, és ismét halálos ellenségeinkkel vagyunk egy szövetségi rendszerben. A Mi Hazánk már kezdeményezte az uniós tagságunk felülvizsgálatát. A NATO-tagságunk megszüntetése viszont nem célszerű addig, amíg Románia és Szlovákia is tagok a szervezetben. Véleményünk szerint NATO-tagságunk fenntartása során szigorúan saját érdekeinket kellene előtérbe helyeznünk, a mostani szolgalelkű hozzáállással szemben.
Háborús konfliktusba keveredő országok (pl. Ukrajna) vagy magukat háborús fenyegetésben érző országok (pl. Svédország és Litvánia) első dolga visszaállítani a sorhadsereget. Ez nem zárja ki a haditechnikai fejlesztést. De egy háborús helyzet esetén szükség van nagy tömegű kiképzett tartalékra, amit a Mi Hazánk felismert, és érvényesíteni is kíván a programjának megalkotása során.
A Mi Hazánk tervezi a sorhadsereg visszaállítását: minden 18 életévét betöltött magyar állampolgár számára kötelező honvédelmi alapkiképzés megteremtését és biztosítását. Tehát évente sorkötelesek tízezrei kerülnének a honvédelem rendszerébe, bár csak egy-két hónapra. Ennek megfelelően kell kialakítani a honvédelmi koncepciót.
Nem áll rendelkezésre sem túl sok anyagi, sem emberi erőforrás. Nekünk abból kell felépítenünk egy honvédelemre alkalmas haderőt, ami rendelkezésünkre áll, illetve reálisan beszerezhető. A sorkatonaság bevezetése esetén egy 10 évet felölelő fejlesztési koncepcióról beszélünk. Évi kb. 30 ezer fős sor állománnyal. Ezek a katonák kis kötelékben vívott harcra és városi hadviselésre lennének kiképezve. Feladatuk ennek megfelelően közvetlen lakókörzetük (járásuk) védelme lenne. Kiképzésükhöz még laktanyákra se lenne szükség, mert az 1-2 hónapos szolgálati időt egy járási vagy megyei kiképzőtáborban hajtanák végre.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk a Zrínyi 2026 fejlesztési terv valóban előremutató lépéseinek továbbvitelét és fejlesztését - a legújabb háborús tapasztalatok, pl. Karabah figyelembevételével -, a Honvédség jelenlegi hivatásos és szerződéses állományának bővítését, új alakulatok felállítását, a még mindig hiányzó képességek pótlását, a Gyurcsány-féle nemzetáruló vezetés idején szétvert bázisok újranyitásának megvizsgálását (pl. Tapolca, Eger, Nagyatád vagy Pécs stb.). A tartalékos rendszer további fejlesztése, annak össztársadalmi ismertségének és népszerűségének növelése, a kiképzés színvonalának emelése (ÖTT) szintén fontos feladat.
Honvédségünknek képesnek kell lennie egy hosszabb és egy rövidebb határ egyidejű zárására, de ha ismét ránk támadnak szomszédjaink, legalább 2-3 ellenséges haderővel számolhatunk (volt már sajnos ilyen, lásd: 1848/49, 1918, 1944/45). Ezért hosszú távon az egész csonkahon védelmére elegendő haderőt kell felépíteni. A magyar honvédségnek képesnek kell lennie:
1. Magyarország területi szuverenitásának védelmére
2. A katasztrófa- és vészhelyzetek elhárítására
3. Az elszakított nemzetrészek védelmére
A Zrínyi 2026-ról
Légierő, légvédelem
Zoom
A KC-390 szállító és légi utántöltő gépek beszerzése megelőlegezi a meglevő Gripenjeink további hadrendben tartását, esetleg egy újabb századnyi Gripen E/F rendszeresítését. Az új gépek beszerzésénél is fontosabb feladat lenne a már meglevő képességek minél teljesebb körű kihasználása, ennek érdekében további légiharcfegyverzet és nagy mennyiségű precíziós bomba beszerzése lenne szükséges
Sokan a korszerű légierőben, légvédelemben és a NATO-szövetségeseink segítségében látják az ország biztonságának a garanciáit (naiv elképzelés, hogy a velünk most ellenségesen viselkedő szövetséges politikusok majd habozás nélkül a segítségünkre küldik hadseregeiket). Ezzel szemben mi úgy gondoljuk, hogy az ország fegyveres erőinek önállóan is képesnek kell lennie a haza védelmére.
Az egy századnyi Gripen vásárlása a 2005 utáni 10 esztendőben felemésztette a honvédségnek jutó, fejlesztésre fordítható összegeket. Egy Magyarország méretű országnak a jelenlegi viszonyok mellett legalább 4 századnyi (48 db) korszerű harci repülővel kellene rendelkeznie. (Az 1990-es években még 100-120 géppel számoltak a katonai tervezők!)
Négy század 4++ generációs Gripen E/F 10 milliárd USD, ami 10 éves fejlesztési pénz a Zrínyi 2026-ban. Egy románokkal kialakult konfliktus esetén komoly veszélynek tennénk ki repülő erőinket, hiszen a román légvédelem 7 Patriot ütege halálos fenyegetést jelentene a légierőnk számára. S kérdés, hogy a közeli jövőben melyik szomszédunk milyen légvédelmi eszközöket szerez be, amelyek esetleg szintén semlegesítik majd Gripenjeinket és helikoptereinket. Emellett mind Románia, mind Szerbia rendelkezik nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel (és drónokkal), amikkel gyakorlatilag a határ túloldaláról ki tudják kapcsolni a Kecskeméti repülőbázist, és Szolnokon is komoly károkat tudnak okozni.
Zoom
Térségünkben Lengyelország rendelkezik a legkomolyabb légierővel, a 48 darab F-16 harci gépük mellé nemrégiben rendeltek 32 darab 5. generációs F-35-t. Az üzlet értéke meghaladja a 6 milliárd dollárt. Szlovákiában 16 darab F-16V beszerzése zajlik, míg a románok a meglevő 17 darab F-16 gépük mellé, további 36 darab beszerzését tervezik
A helikopteres képesség fejlesztése jelenleg is folyik. Ugyan a Mi-24 helikopterek reaktiválása az oroszok elleni embargó miatt nem egy sikersztori, de az Airbustól beszerzett H-145M és H-225M helikopterek megvásárlása komoly előrelépésnek minősíthető. Jelenleg hiányzik a helikopteres képesség fontos szegmensét jelentő páncéltörő képesség, de lassan el kellene döntenie a hadvezetésnek, hogy a Mi-24-esek kivonása után kívánunk-e hadrendben tartani harci helikoptereket, vagy inkább drónokra váltunk.
A légvédelem is egy igen költséges fegyvernem. Románia a fegyverkezésre szánt összeg egyharmadát a Patriotok beszerzésére fordította, részben ezért halad nagyon vontatottan a hadseregük modernizációja. Kétségtelen, hogy jelentős előre lépés volt a NASAMS rendszer beszerzése. De ezzel problémáink nem oldódtak meg. A jemeni konfliktus megmutatta, hogy egy, a legkorszerűbb légvédelemmel rendelkező ország számára is súlyos kihívást jelent a drónok elleni harc. A drónok tömegesen kerültek bevetésre Jemen mellett Szíriában, Líbiában (itt konkrétan megfordították a háború menetét) és legutóbb Karabahban segítették győzelemhez az azeri haderőt. A szomszédaink már megkezdték a harci és nagy hatótávolságú felderítő drónok hadrendbe állítását (Ukrajna-Bayraktar, Románia-Hermes 450, Szerbia-SN-92A). Ha mindent védeni kivánnánk a drónok ellen is, az ismét csak jelentős többlet költségeket jelentene. Egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldás, ha nekünk több és jobb drónunk van, mint lehetséges ellenségeinknek.
Zoom
Az elmúlt évek drón hadviselésében hírnevet szerző török Bayraktar TB2 csapásmérő drón. Ukrajna 6 darabot vásárolt 69 millió dollárért, és tervezik a helyi gyártást is (48 db) a törökökkel együttműködve
A csapatlégvédelem fegyverneme is gyakorlatilag hiányzik. Mistral rakétáink vannak, de azoknak új platformra lenne szükségük, ráadásul kevés is van belőlük. Szükség lenne kézi légvédelmi rakétákra, illetve légvédelmi rakétákat és gépágyút alkalmazó légvédelmi komplexumokra. Ráadásul a csapatlégvédelem is kénytelen szembenézni a drónok jelentette teljesen új és halálos fenyegetéssel.
A harckocsiállomány és páncélozott harcjárművek
Zoom
Leopard-2A4 lőgyakorlaton
A szárazföldi erők fő ütőerejét biztosító harckocsik továbbra is nélkülözhetetlenek mind a védekező, mind a támadó hadviselésben. Az elmúlt 30 év kormányzati tevékenységének eredményeként 1 zászlóaljnyira csökkent hazánk harckocsiállománya 32 darab T-72-essel felszerelve. A különböző becslések az összes meglevő harckocsi mennyiségét 57-75 db közé tették. A meglévő állomány korszerűsítése nem célszerű, legalább 4 alváltozattal rendelkezünk 3 különböző országbeli gyártótól (szovjet, cseh, lengyel). A kis mennyiségű harckocsi modernizálásra intő példa Csehország esete, mely 30 db T-72-es harckocsijukat modernizálták T-72M4CZ változatra, a modernizáció a kis sorozat miatt nem sikerült túl jól. 2016-2018-ban átlagosan a harckocsik kevesebb mint 43%-a működött (33-ból 14). És az átlagos évi 1000 km helyett a T-72M4 CZ harckocsik csak 121 km-t tettek meg. Az üzemképtelen járműveket kicserélték és kicserélik az eredeti T-72M1-re. 
Az Orbán-kormány rendelt egy zászlóaljnyi (44 db) Leopard-2A7HU és 12 db Leopard-2A4 harckocsit kiképzési célokra. Ez jó kezdet, de kevés, ha összehasonlítjuk a térség néhány országával:  Lengyelország 13 harckocsi-zászlóalj (249 Leopard-2, 232 PT-91/modernizált T-72/, 328 T-72), Csehország 1 harckocsi-zászlóalj (30 T-72M4CZ+86 T-72M1 tartalékban), Románia 5 harckocsi-zászlóalj (összesen 717 db harckocsit tartanak aktív szolgálatban vagy raktáron, különféle T-55 alváltozatokat, ebből mintegy 100 db TR-85M1 Bison tekinthető bizonyos szempontból korszerűnek (tűzvezető rendszer), azonban a távlati terveikben 276 db modern harckocsival szeretnék felszerelni a páncélos erőiket. Az M1 Abrams és a Leopard-2 esélyes váltótípusnak. Szerbia 4 harckocsi-zászlóalj (275 db T-72/M-84), Szlovákia 1 harckocsi zászlóalj (30 db T-72).
Mint látható, minden ország, még a feleakkora Szlovákia is fenntart legalább egy harckocsi-zászlóaljat. Orbán Viktor elképzelése, hogy legalább két irányból érkező támadást tudjunk feltartóztatni, szükségessé tenné még további 2 harckocsi zászlóalj felállítását 2030-ig. A további 88-100 darab Leopard 2A7HU értéke kb. 2 milliárd USD.
Zoom
A Magyar Honvédség az újonnan rendelt 218 db Hiúz mellett előreláthatólag hadrendben tartja a közepes dandár állományában a szovjet-orosz BTR-80/-80A lövészpáncélosokat is
A nemrég bejelentett KF-41 Lynx komoly képességnövekedést fog eredményezni. Közép-Európa leghatékonyabb gyalogsági harcjárművei állnak majd szolgálatba hazánkban. A közepes dandár valószínűleg középtávon a BTR-80/80A járműveket fogja tovább használni. A váltótípusról egyenlőre csak találgatások vannak (a Reinhmetall-lal kötött és nemrégen bejelentett újabb szerződés eredményei valószínűleg csak jó pár év múlva fognak jelentkezni). A könnyű páncélozott taktikai járműveket az év végétől szállításra kerülő török gépek fogják képezni, több száz darabos mennyiségben (Yalcin és Yörük). Egy kategória van, ami méltatlanul elhanyagolt, ezek a nehézfegyverzetű, tűztámogató járművek. A lengyel testvérek 400 darab 120 mm-es löveggel felszerelt ilyen járművet terveznek hadrendbe állítani. Szükség volna a kimondottan sajátos katonaföldrajzi viszonyainknak megfelelő, úszóképes harcjárműre. Sajnos sem a nehéz német vasak, sem a könnyű török eszközök nem úszóképesek, holott a terepviszonyaink megkövetelnék ezen képesség fenntartását, hiszen 30 km-enként van egy jelentősebb vízfolyás hazánkban.
Tüzérség
Egy másik fegyvernem, amelyet az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag felszámoltak. A tüzérségnek meghatározó szerepe volt és lesz térségünk konfliktusaiban, mivel régiónk országai túl szegények komoly légierő fenntartásához (lásd a donbasszi vagy a karabahi háború tapasztalatait). A tüzérség állományát sokszorosára kellene növelni, lehetőség szerint további önjáró tüzérség, aknavetők és sorozatvetők beszerzésével. A tüzérségi eszközök beszerzése mellett szól, hogy viszonylag olcsók, szinte bármilyen időjárás esetén használhatóak (szemben a légierővel és a csapatrepülőkkel), könnyen széttelepíthetőek, álcázhatóak, így jóval nehezebb őket felderíteni, megsemmisíteni. A személyzet is gyorsabban és jóval könnyebben kiképezhető, összehasonlítva a csapatrepülőkkel és a légierővel. Illetve az alkatrész- és lőszerellátás is könnyebben megoldható.
 
A hadrendben álló 12 db D-30 lövegünk minden szempontból elavult. Ezt próbálja orvosolni a megrendelt 24 db PZH-2000, de lássuk be, ez édeskevés, figyelembe véve szomszédaink több száz darabos, igaz, főként elavult vontatott tüzérségi eszközállományát. Ugyan a nehézdandár közvetlen tüzérségét megteremti a már bejelentett rendelés, de a közepes dandár számára is szükség lenne egy tüzérosztályra, illetve egy hadsereg közvetlen tüzérezredre/dandárra is szükség lenne 2-3 tüzérosztállyal és 1-2 sorozatvető osztállyal.
Zoom
Rakétatüzérségünk nincsen, miközben a szomszédos Románia közel kétszáz sorozatvetője mellé rendelt 54 darab HIMARS rendszert. A rendszer maximális lőtávolsága 70-150, MGM-140 ATACMS rakétával 300 kilométer!
A rakétatüzérség jelenleg teljesen hiányzik haderőnk fegyverzetéből, holott a nagy űrméretű és lőtávolságú sorozatvető költséghatékonyság szempontjából a világon a legjobb. 300 km-es mélységig gyorsabban, pontosabban, nagyobb túlélő képességgel képes azokat a feladatokat végrehajtani, melyeket régebben csak vadászbombázókkal vagy támadóhelikopterekkel lehetett megoldani. Közepes űrméretű (122-160 mm-es) sorozatvetők gyártását hazai ipari bázison meg lehetne szervezni, mivel viszonylag egyszerű és könnyen gyártható eszközről van szó.
Kisebb mennyiségű, nagy lőtávolságú nehéz sorozatvető beszerzése is szükségesnek tekinthető, figyelembe véve román szomszédaink beszerzéseit.
Zoom
Románia mellett Szerbia (néhány M-87 Orkan és M-96 OrkanII) és Ukrajna is rendelkezik (80 darab BM-30 "Smerch") nagy lőtávolságú sorozatvető rendszerekkel. (A képen a szerb M-96 Orkan II.)
Az aknavető egy olcsó, tömegesen alkalmazható fegyverfajta, amely elég nagy arányát okozza az ellenség véres veszteségeinek. A nehéz, közepes és könnyű dandárok 9 lövészzászlóalja számára a zászlóalj tüzérségnek egyenként 6 db 120 mm-es (mindösszesen 54 db) önjáró aknavetőre lenne szüksége, a dandárok profiljának megfelelő platformon kialakítva. Az ÖTT 20 zászlóalja számára is zászlóaljanként 4-6 db 120 mm-es aknavető (összesen: 80-120 db eszköz) kellene. A lövészszázadok támogatószakasza számára pedig 3 db 81 mm-es aknavető lenne szükséges, s az ÖTT alegységeit is fel kellene szerelni ezen típusú aknavetőkkel.
Páncéltörő eszközök
Zoom
A 2019-ben vásárolt Carl Gustav hátrasiklás nélküli fegyverek mellett Kiskunfélegyházán a közeljövőben megkezdik vállról indítható rakétafegyverek gyártását
A közelmúlt háborús tapasztalatai (pl. Libanon, Jemen, Irak) alapján olyan eszközökről van szó, amelyek széles körűen és hatásosan alkalmazhatóak a legkülönfélébb célpontok ellen (bunkerek, megerősített állások, páncélozatlan katonai járművek, sőt helikopterek elleni alkalmazásukra is van példa). Ráadásul azok a páncéltörő eszközök, amik a modern harckocsik ellen már hatástalanok, még sikeresen képesek pusztítani az egyéb célpontokat. Sajnos a páncéltörő eszközök területén is meglehetősen nagy hiányosságaink vannak. Ugyan van némi előrehaladás is, az RPG-7 mellett elkezdődött a Carl Gustav M4 kézi HSN löveg rendszeresítése. Azonban ez az eszköz leginkább csak könnyű páncélosok, bunkerek ellen hatásos, de modern harckocsik ellen nem használható. Hatótávolsága pedig elmarad a modern irányított páncéltörő rakétáéktól.  A 90-es években az oroszoktól beszerzett rakéták üzemideje lassan lejár, nagy szükség lenne közepes és nagy hatótávolságú páncéltörő rakétákra. Mivel ezekből nagy mennyiség kell, lehetőség szerint gyártásukat is meg kellene oldani.
Zoom
A szovjet-orosz irányított páncéltörő rakétáink üzemideje lejár, megérettek a cserére. A KF-41 Hiúz rendszeresítése megelőlegezi a Spike ATGM beszerzését. Az eszköz nagy számban került rendszeresítésre Lengyelországban és Romániában is, a különböző változatainak a maximális lőtávolsága 1500-25 000 méter
Pilóta nélküli repülő eszközök (UAV)
Az elmúlt két évtizedben rohamosan fejlődő technológia. A haditechnika ezen szegmensében vannak előremutató magyar eredmények, azonban komoly anyagi beruházásra lenne még szükség, hogy felzárkózzunk a komoly drónfejlesztő nemzetekhez. Szükség lenne kis, közepes és nagy hatótávolságú felderítő drónokra. Fegyverplatformként szolgáló csapásmérő drónokra, és olcsón előállítható öngyilkos drónokra is. E fegyverek jelenlegi hatékonysága miatt a közelmúlt háborús tapasztalatai alapján a lövészeket/páncélosokat csapatlégvédelem nélkül kiengedni a csatatérre felelőtlen ember- és eszközpazarlás.
Zoom
A nemrég véget ért második karabahi háborúban rendkívül sikeresen szerepeltek az öngyilkos/kamikaze drónok. Az azeriek IAI Harop drónjai nagyszámú örmény légvédelmi komplexumot és radarokat semmisítettek meg. Számos páncélost és tüzérségi eszközt tettek harcképtelenné. Az angol szakzsargonban loitering munition néven ismert (kb. járőröző lőszer) eszközök hatékonyságát már a jelenleg is folyó jemeni háborúban is bizonyította
Lövészek felszerelése
Jelen kor háborúinak fontos elemei a nagy tűzerő, gyorsaság és a mozgékonyság. Ez a lövész katonákra is vonatkozik, az ő egyéni felszerelésüknél is van mit fejleszteni. A lövészeket a karabélyokra való korszerű optikákkal, éjjellátókkal, és esetleg hőkamerákkal kell felszerelni. Bízunk benne, hogy hamarosan megkezdődik az SzVD cseréje is modernebb típusra. Kérdés, mikorra látják el a lövészeket modern, egységes lövedékálló sisakkal. Annyiféle sisakot lehet látni a katonákon, hogy az már komikus, néha még a varsói szerződés idejéből való acél rohambili is előkerül, ami csak a színében felel meg a jelen követelményeinek.
Az orosz PKM géppuska mellé szükséges volna könnyű géppuskákat is beszerezni (pl. M249). Ugyanígy a karabélyokhoz cső alatti gránátvető is jelentősen növelné a raj tűzerejét. A kézigránátok különféle változatai pedig szintén komoly támogatást jelentenek a harcolónak.
Jelenleg teljesen hiányoznak a 64-66 mm-es egyszer használatos páncéltörő eszközök (M72 vagy RPG28 modernizált változatait), melyek nagyban megnövelik a tűzerőt.
Ne feledjük, hogy más az igénye egy különleges egységnek, egy lövésznek és egy területvédelmisnek. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy az eszköz önmagában semmit se ér, ha nem kapnak a felhasználói megfelelő képzést a használatukból! Ezek az eszközök jelentősen megnövelik a lövészek harcértékét és túlélési esélyeit, ha bármikor messzebbről, pontosabban és előbb lőhetnek, mint az ellenség. A délszláv válság pedig megmutatta, hogy a régi technikákat sem szabad leírni, maximum nem a frontra, hanem a területvédelemhez kell csoportosítani azokat.
Mivel ezekből az eszközökből nagy mennyiségre volna szükség (azért, hogy jusson mindenkinek, illetve legyen tartalék is, és ha bővül a létszám, arra is legyen kapacitás), a több ezres nagyságrend miatt már megérné összeszerelő- vagy gyártóüzemet felállítani. Nem beszélve az ezekhez az eszközökhöz szükséges nagy mennyiségű lőszerről, ami a lőszergyártás felfuttatását kívánja meg. Reméljük, a most megkötött szerződésekben vagy egy másikban gondoskodtak, gondoskodnak ezeknek az eszközöknek a gyártásáról, a lőszerrel történő ellátásáról is.
Papp Tamás és Babos László
(A szerzők a Mi Hazánk Mozgalom Honvédelmi Kabinetjének tagjai)
Kapcsolódó:



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready