2019. február 23., szombat, Alfréd, Szemere napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:34 "Szállj sötét zászlókon hollómadár" - 576 éve született a nagy király21:15 Nem egyszerű a segélyszállítmányok útja Venezuelába20:46 Az ülőmunka terjedésével párhuzamosan egyre többen sportolnak20:17 Legalább három emberéletet követelt az Olaszországban és Horvátországban tomboló szél19:43 Zsinagógafelújítás: csalók számlájára utalt a Mazsihisz - még vicces is lenne, ha nem az ön pénzéről lenne szó19:01 Magyar portréfilmből derül ki, miért hívták Bud Spencert földönkívülinek18:27 "Elegen vannak nálunk" - Közel-Keleten működő különbíróságokat javasol az osztrák belügyér az "európai" dzsihadistáknak18:10 Guaidó megnézte a segéllyel teli teherautókat17:46 Mindenki megnyugodhat: nem szűnik meg, sőt jó irányba halad a Jobbik - és ezután listázhatják kettős párttagságú ellenállóikat17:24 Brit kormánytagok halasztanák el a Brexitet - Nagy-Britannia széthullásától tartanak16:55 Nem sokáig örülhettek bérüknek az indiai teaültetvényen dolgozó szomjasabb munkások16:19 Iszlamista konkurenciájára csapott le Franciaország Maliban15:47 Szintén családtámogatási programmal kampányol a lengyel kormánypárt - a fiataloknak és a nyugdíjasoknak ís ígérnek15:31 A szemkilövetővel is kész együttműködni az LMP, csak a Fidesz és a Mi Hazánk logója lesz nekik vállalhatatlan14:42 Tele a tb-kassza: másfél milliárd forintból kutatgatják az északkelet-magyarországi cigányok egészségi állapotát
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok ::

Gömbös Gyula emlékezete


Bár számottevő alkotások nem maradtak utána, de amit reánk hagyott, az mindig örök értéke lesz a magyarságnak: az a lángoló hazaszeretet, az a faja életerejébe vetett törhetetlen hit és az a szent hevület, mely minden cselekedetét a nemzet oltárán bemutatott áldozattá magasztosította.

Messziről ugyan tüneményesnek tetszik az ő pályafutása, mert hirtelen jött, ragyogó meteorként röppent fel a magyar égboltra, s a szegény tanító fia a hatalom legfőbb polcára érve magára halmozott minden díszt, melyre - úgy vélte - szüksége volt, hogy az ő szeretett hazájában kellő nyomatékkal harcolhasson a fajvédelem gondolatáért. De a beavatottak tudták, hogy a szerencse minden mosolya egy-egy pótolhatatlan darabot szakított ki az ő életerejéből.

A kezdetek
1886. december 26-án született a Tolna vármegyei Murgán evangélikus tanítói családban (ahol most a mocsadék zsidóbérencek nem engednek emléktáblát állítani neki). Édesapja idősebb Gömbös Gyula, a falu elemi iskolájának evangélikus vallású tanítója, édesanyja Weitzel Mária volt. Ősei főként németek voltak, ám magyar nemesi felmenőkkel is büszkélkedhetett. Az elemi iskolát Murgán végezte (1893-1897), majd családjával Sopronba költözött, ahol az evangélikus líceumban (1897-1901) folytatta tanulmányait. 1901-től a pécsi honvéd hadapród iskola növendéke lett. 1905-ben zászlóssá avatták, első állomáshelye a zágrábi 25. honvéd gyalogezred volt. 1912-ben főhadnagyként vonult be a bécsi hadiiskolába, ahol vezérkari tiszti képzésben vett részt. Az I. világháború végére már vezérkari százados volt. 1918-ban Budapestre sietett és a Wekerle-kormány hadügyminisztériumában vállalt tisztséget: egy ideig katonai attasé volt Zágrábban, illetve a balkáni hadműveletekért felelős csoportot vezette.
1918. október 8-án Gömbös Gyula vezérkari tiszt emlékiratot nyújtott át Wekerle Sándor miniszterelnöknek: A monarchia hadseregei - írja - az összes harctereken még mindig harcképes állapotban vannak, és ma mindenütt az ellenség földjén állanak. Ha megőrizzük nyugodtságunkat, ha a magyar érdekeknek megfelelően az Adria és Dnyeszter közötti magyar csapatok felett magyar főparancsnokság veszi át a vezetést, és ha a magyar honvédelmi miniszter a mögöttes ország magyarországi részét egészen bevonja parancsadási körletébe, azaz kiküszöböli a cs. és kir. Kriegsministerium parancsadási jogát, ha behívja a soron kívüli felmentetteket és ha a hadsereg-főparancsnokság a fölös számú magyar harcegységeket rendelkezésünkre bocsátja, akkor magyar szempontból a helyzet még megmenthető. (v.ö.: a zsidó Linder Béla, a patkánykormány "honvédelmi" minisztere: "Nem akarok katonát látni!")
Gömbös tehát még 1918 őszén se akarta feladni a háborút és az antant által követelt magyar területeket, ez vezetett a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) megalakulásához. 1919. január 19-én a Gólyavárban, mintegy ezer katonatiszt előtt tartott gyűlésen Károlyi Mihályt és kormányát élesen kritizáló, keresztény-nemzeti ellenforradalmi programot hirdető beszéde után a MOVE elnökévé választották.
Szemben a bolsevizmussal
Gömbös Gyula vezérkari százados ezt írja naplójában: November 2-án azt vetettük fel Tombor Jenő és Julier Ferenc alezredesekkel Hazai Samunak, hogy a Wienben levő Andrássy Gyula gróffal együtt álljanak az olasz és francia frontról hazaérkező magyar csapatok élére, abból a célból, hogy ezen csapatok segítségével a forradalmi kormányt megbuktassuk.
Károlyi Mihály, majd Berinkey Dénes patkánykormánya felismerte, hogy a fegyveres MOVE potenciális veszélyforrás a cionbolsevik berendezkedésre nézve. Gömbös, a letartóztatást elkerülendő, Bécsbe emigrált, ahol a Tanácsköztársaság kikiáltása után csatlakozott a Bethlen István vezette forradalmi Anti Bolsevista Comitéhez (ABC), mely legfőbb feladatának a proletárdiktatúra megdöntését tartotta. Az ABC megbízásából Belgrádban tárgyalt a megszálló francia erőkkel, majd Szegedre ment Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányához. Egyes források szerint Károlyi az ő javaslatára hívta Aradra Horthy Miklóst, hogy kormánya honvédelmi minisztere legyen. (Horthy a kormány Aradra költözése után a franciák nyomására kilépett a kormányból és a szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére lett.) Az időközben szegedi ellenkormány által bécsi megbízottnak kinevezett Gömbös a kormánytól függetlenedő fővezért mindvégig támogatta.
Kiállás a kormányzó mellett
A Tanácsköztársaság bukása után Gömbös belépett a Nagyatádi Szabó István vezette Független Kisgazdapártba, amelynek színeiben 1920-ban Törökszentmiklós nemzetgyűlési képviselőjévé választották. Támogatta Horthy kormányzóvá választását. 1921 októberében, a második királypuccs idején fontos szerepet játszott a visszatérő IV. Károly király csapataival szembeszálló kormányhű erők (elsősorban az egyetemi zászlóaljak és a budapesti helyőrség) mozgósításában és a budaörsi csatában.
A kormánypárt és a kisgazdák fúziója révén 1922 februárjában Bethlen vezetésével létrejött Egységes Pártban ügyvezető alelnöki funkciót töltött be. 1923-ban néhány elvbarátjával kilépett az EP-ből, mert szembekerült Bethlennel a bethleni konszolidáció, a Népszövetséghez való csatlakozás és a Népszövetségi kölcsön ügyében.
Fajvédelem
1924-ben néhány elvbarátjával (például Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre) együtt kilépett az EP-ből és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. Továbbra is vezető szerepet játszott a MOVE-ben és más, a korra jellemző titkos szervezetekben, így például az Etelközi Vérszövetségben (EX). Szoros kapcsolatot tartott németországi nemzeti radikális mozgalmakkal, jelentős szerepe volt abban, hogy Magyarországon menedéket kaptak a müncheni, ún. Kapp-puccs vezetői, például Wolfgang Kapp, Erich Ludendorff és Trebitsch-Lincoln.
1928-ban, látva az EP megingathatatlan fölényét, Gömbös feloszlatta a Fajvédő Pártot, hivatalosan is bejelentve, hogy szakít addigi nézeteivel. Ismét belépett az Egységes Pártba. 1928. szeptember 5-étől 1929. november 10-éig honvédelmi államtitkár, majd 1932. november 1-jéig honvédelmi miniszter. 1929-ben Horthy szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki, és felvételt nyert a Vitézi Rendbe (innentől teljes neve vitéz jákfai Gömbös Gyula). Hadügyminiszterként tartózkodott a politizálástól, és sokat tett a hadseregfejlesztés érdekében. Miután a nagy gazdasági világválság hatására Bethlen és Károlyi Gyula is megbukott, 1932. október 1-jén a határozott programmal fellépő Gömbös lett a miniszterelnök.
A Nemzeti Munkaterv
Kormányra lépését követően kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos Nemzeti Munkatervet (kritikusai elnevezésével Álmoskönyvet), amit publikált is. A Nemzeti Munkaterv a közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. berendezkedés átalakítását, racionalizálását és korszerűsítését hirdette meg, szociális, és a parasztság helyzetét javító intézkedéseket helyezett kilátásba, egyben lépéseket tett egy, a demokratikus bohóckodást kizáró, a magyar néplélekhez igazán közel álló, tekintélyuralmi állam kialakítására (elsősorban a Duce tettei gyakoroltak rá mély benyomást). Törekvései egy részének legalábbis átmenetileg sikerült megnyernie a harmincas években meginduló falukutató mozgalom sok reprezentánsát, szélsőjobboldali csoportok mellett az ún. népi baloldal egy részét is. A részben Mussolini ihlette program nagyrészt nem valósult meg (elsősorban nem Gömbös hibájából), azonban kezdeti támogatást biztosított számára a nemzet minden tagja körében.
Gömbös igyekezett a befolyását továbbra is megtartó Bethlen-csoporttal együttműködve kiutat találni a válságból, közben a bázisát is növelni próbálta. Egyik első lépése a Károlyi Gyula miniszterelnöksége alatt bevezetett statárium felszámolása volt, mivel helyesen ismerte fel, hogy a szükségállapot felesleges, hiszen nem alakult ki tömegmozgalom a fennálló rendszer ellen.
A gazdaság helyzetén protekcionizmussal és exportösztönzéssel kívánt javítani, amiben nagy segítségére voltak tehetséges szakminiszterei, a gazdasági tárcát vezető Imrédy Béla és a külügyek élén álló Kánya Kálmán. Első külföldi útja Rómába vezetett, ahol nemcsak Mussolini, de XI. Piusz pápa rokonszenvét is sikerült elnyernie. 1933-ban kereskedelmi egyezmény született Ausztriával, 1934-ben pedig a római jegyzőkönyvek révén megszületett az osztrák-olasz magyar hármas szövetség.
Adolf Hitler hatalomra kerülésekor a miniszterelnök sietett gratulálni az újdonsült kancellárnak, majd 1933 júniusában elsőként a vezető európai politikusok közül Berlinbe utazott, ahol kereskedelmi egyezményt kötött Németországgal. Piacszerzés reményében a közép-európai térségben elsőként a magyar állam felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval 1934. április 12-én, miután ezt Magyarország előtt 1933. november 16-án az Egyesült Államok, a nagyhatalmak közt utolsóként, megtette. Erre azért nyílhatott lehetőség, mert a Szovjetunió mérsékelte a versailles-i diktátumok elleni kritikáját, és Németország sakkban tartása végett ki akart törni diplomáciai elszigeteltségéből. Azonban hamarosan, az 1935-ös szovjet-francia szövetség és az 1936-os Antikomintern Paktum létrejöttével a két állam szembekerült egymással 1939 nyaráig, a német-szovjet viszony rendezéséig.
Az osztrák, olasz és német piac megnyílása segített a magyar gazdaságnak kilábalnia a válságból. Ennek kézzelfogható eredményei voltak a megindult beruházások, a kommunális és szociális fejlődés, a lakosság életkörülményeinek javulása. A külpolitikai sikerek pedig részben enyhítették a trianoni kudarcélményt. Érdekes módon Gömbös a revízió ügyét csak kevéssé használta fel politikájában. Ez irányú elképzelései meglepően enyhék voltak a korabeli elképzelésekhez képest: mindössze a nagyrészt magyarok lakta határmenti területekre szorítkoztak igényei.
Út a munkaállam felé
Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához. Az addigi konzervatív-liberális bethleni szisztémához képest irányvonalát a jobbra nyitás, a modernizáció és az autokratizmus jellemezte. Egy új, keresztény-nemzeti munkaállam létrehozására törekedett.
Már 1932-ben átalakította az EP-t Nemzeti Egység Pártjává (NEP), amelyben fokozatosan háttérbe szorította Bethlent és konzervatív-liberális csoportját. Szándéka szerint modern tömegpártot hozott volna létre. 1933-ban keresztülvitte a kormányzói jogkör kiszélesítését, így megszerezte Horthy támogatását, 1934-ben pedig titkos paktumot kötött a kisgazdákkal, akik támogatásukról biztosították a Bethlen-klikkel szemben cserébe a titkos választások bevezetését kérték.
1935-ben átalakította kormányát, ahova saját híveit (például Kozma Miklós, Darányi Kálmán, Bornemisza Géza) ültette. Elérte, hogy Horthy 22 tábornokot nyugdíjaztatott, így a hadsereg fiatal, Gömbössel rokonszenvező igazi nemzeti szellemű tisztekkel töltődött fel.
Márciusban Horthy feloszlatta az Országgyűlést, mire Bethlen és csoportja kilépett a NEP-ből. Gömbös ügyes taktikával a titkos szavazás bevezetése előtt írta ki a választásokat, amin pártja és támogatói elsöprő győzelmet arattak mind a konzervatív, mind a baloldali erők felett.
A tragikus vég
Úgy tűnt, hogy Gömbös kísérlete végül sikerrel jár: a parlamentet és a fejlődő hadsereg vezetését is támogatóival, híveivel töltötte fel, és az adminisztrációs rendszer modernizációja is folytatódott. Azonban az átalakítás összességében nem hozta meg a várt eredményt. Hagyományos eszközökkel a magyar politikai rendszerben nem lehetett a totális uralom kialakításának zálogául szolgáló tömegpártot létrehozni a NEP-ből. Ráadásul a munkaállam kialakítását Horthy és a hagyományos vezetőréteg is ellenezte.
Veseelégtelensége végül 1936. október 6-án, 49 évesen végzett vele, amikor éppen Münchenben tartózkodott kezelésen. Bár Gömbösnek nem sikerült kialakítania a tekintélyuralmi államot, az általa véghezvitt intézkedések nagyban kell hogy befolyásolják a most megindult új honfoglalást és példamutató ikonként kell lebegjen a szemünk előtt.
Szobrát egy igazi nemzeti szellemű kormány alatt vissza kell állítani eredeti formájában és eredeti helyén, az Erzsébet-híd budai hídfőjénél.

O.Z. - Kuruc.info

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready