2020. október 1., csütörtök, Malvin napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:34 "Megvédjük az édesanyákat az LMBTQP-szörnyektől!" - Toroczkai tüntetésre hív22:21 Vádat emeltek a portugál bevándorlási hatóság három munkatársa ellen, amiért halálra vertek egy ukrán férfit22:05 Vészhelyzet lép érvénybe Felvidéken21:50 Mindössze négy év fogházat kapott Molnár Ricsi - haza is engedték, mert amúgy is csak néhány hónapot kellene letöltenie21:36 EP-alelnök: "ki kell éheztetni pénzügyileg" Lengyel- és Magyarországot21:22 A Klubrádió és a 168 Óra nem lesz többé fegyver Slomó kezében az antiszemitizmus elleni harchoz20:55 A népmese napjára időzítve...20:42 Azerbajdzsán izraeli harci eszközökkel támadja az örményeket20:24 Az amerikai média egyöntetűen negatívan ítélte meg Trump és Biden első elnökjelölti vitáját20:12 Daganat vitte el a homokost, aki a világon elsőként gyógyult meg a HIV-fertőzésből19:52 Edzett, fehér, heteroszexuális férfiak üzentek a négygyermekes magyar családanyákat fenyegető férgeknek19:31 Bíróság elé állították az Audi igazgatótanácsának volt elnökét18:44 Tényleg nincs megállás? Már felolvasást is tartanak gyerekeknek a buzeráns királyfikról18:22 Drogos hulladékok a Nyugati téren: a faroklengetés rendben van, de a videózás sérti a jogaikat18:06 Az oláh szenátus vörös többsége ismét megszavazta a Trianon-törvényt
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Holokamu ::

Kicsoda Elie Wiesel? - Carlo Mattogno írása a holoszélhámosról

Reklám


A történelem egyik legnagyobb szélhámosa a magyar Parlamentben követelte a holokauszt-hazugság cáfolását tiltó törvényt - mely tegnap életbe is lépett.
Wiesel vendéglátója nem más, mint a fideszes Balog Zoltán (fent)

Kapcsolódó: A Parlament szerdai zsidó megszállása képekben

Az alábbi írást Elie Wieselnek ajánljuk, abból az alkalomból, hogy április 10-én hatályba lépett az úgynevezett holokauszt cáfolását tiltó törvény Magyarországon.
Elie Wiesel jelentős erőfeszítéseket tett a szabadságjogok felszámolása érdekében szerte a nagyvilágban. Ő volt az, aki tavaly őszi magyarországi látogatása alkalmából közvetítette a parancsot a pannon gyarmat irányítói részére: nem tűrhető tovább a szabad véleménynyilvánítás a holokausztmítosz ügyében.

Az alábbi írás szerzője, Carlo Mattogno, egy nyilván „elfogult”, „előítéletes”, „antiszemita” és „náci” történész, az alábbiakban a szentté avatás küszöbén álló szélhámos személyazanosságára vonatkozó hazugságait boncolgatja egy portálunkon megjelent, dokumentumokkal ellátott írás alapján.
Elie Wiesel: Újabb dokumentumok
Miután publikáltam Elie Wiesel: “The Most Authoritative Living Witness” of The Shoah?[1] című cikkemet, értesültem arról, hogy egy magyarországi internetes weboldalon (a kuruc.infón - itt és itt) Grüner Miklós a témával kapcsolatban alapvető fontosságú dokumentumokat hozott nyilvánosságra. [2] Grüner már hosszú évek óta törekszik arra, hogy kiderítse, ki is valójában Elie Wiesel.

Nem kívánom itt ismertetni Grüner véleményét, aki meg van győződve arról, hogy a Nobel-díjas Eli Wiesel egyáltalán nem az a személy, akinek mondja magát. Pusztán a hozzáférhető dokumentumok bemutatására szorítkozom, melyekből azonban levonhatók bizonyos következtetések.

1) A Buchenwaldi Gedenkstätte (Emlékezet) Központ 2002. május 15-i keltezésű, Grüner Miklós részére írt levele az alábbi megállapításokat tartalmazza:

Lazar Wieselt, aki 1913. szeptember 4-én született Máramarosszigeten, sok-sok fogollyal együtt Auschwitzból Buchenwaldba szállították (Buchenwald archívum, microfilm Auschwitz, p. 41). Megérkezésekor a 2438-as számmal azonosították, a buchenwaldi lágerben pedig mint a 123565-os számú fogoly szerepel, akit Auschwitzban A-7713 számmal jelöltek. Mindezek az adatok szerepelnek Lazar Wiesel személyi lapján, mely a tábor vezetőségének hivatalos iratai között megtalálható. [Schreibstube].[3] (Ugyanakkor Lazar Wiesel az amerikai hatóságok által összeállított kérdőíven a 132 165-ös számon van nyilvántartva (NARA Washington, RG 242, microfilm 60), továbbá születési idejeként is egy másik időpont, 1928. október 4. van megjelölve.) Lazar Wiesel 1945. július 16-án Párizsba ment egy csoport gyerekkel együtt. Meg kell jegyezni itt, hogy a buchenwaldi archívumban a 123 165-ös számú igazolvány (Schreibstube) egy Pavel Kun nevű szlovákiai zsidó nevére van kiállítva, aki 1945. március 8-án Buchenwaldban életét vesztette.

2) Lazar Wiesel részére kiállított azonosító igazolványon a következő adatok szerepelnek:

“123565
Wiesel Lazar Polit.
Geb. 4.9.13 Maromarossiget Ungar
Schlosserlehrling Jude
26. Januar 1945”

Tehát Lazar Wiesel Máramarosszigeten született 1913. szeptember 4-én, lakatosinas, magyarországi zsidó politikai fogoly, akit Buchenwaldban 1945. január 26-án regisztráltak az 123 565-ös szám alatt.

3) Nézzük most egy bizonyos Abraham Viezel személyi adatait a buchenwaldi dokumentumok alapján:
“Datenbank: Veränderungsmeldungen Buchenwald
Datensatz: 9315
Häftlingsnr.: 123488 [A 7712]
Name: Viezel, Abraham
geboren: 10.10.00
Nationalität:
Kategorie: polit. Jude
Einlieferung:
gestorben: 02.02.45
in: Block 57
Meldung vom: 03.02.45”

Vagyis Abraham Viezel 1900. október 10-én született, zsidó politikai fogoly, akit Auschwitzban az A-7712 szám alatt, Buchenwaldban pedig a 123 448 szám alatt tartottak nyilván. Abraham Viezel 1945. február 2-án halt meg Buchenwaldban az 57-es barakkban, a február 3-i hivatalos feljegyzés szerint.
Íme az Abraham Viezel halálról kiállított hivatalos okirat, amelyen jól látszik a születési idő és az azonosító szám. Az “5514” pedig a haláleset regisztrációs száma.



(Nagyobb méretben itt.)
4) A romániai Központi Nemzeti Levéltárban található születési anyakönyvi kivonat (1996. november 27-én állították ki a kivonatot) szerint valóban létezik egy bizonyos Lazar Vizel, aki 1928. október 6-án született „Sighet”-en, szülei pedig Solomon Vizel és Sura Feig.

5) A németországi amerikai katonai kormányzat kérdőívén Lázár Wiesel-lel kapcsolatban az szerepel, hogy 1928. október 4-én született, a buchenwaldi táborban pedig a 123 165-ös szám alatt tartották nyilván.

Íme a németországi amerikai hadsereg kérdőíve:[4]



(Nagyobb méretben itt.)



(Nagyobb méretben itt.)
6) Az Auschwitzi Múzeum igazgatójának, Kazimierz Smolen-nak a levele Mrs. Eva Korhoz, az úgynevezett CANDLES szervezet (Children of Auschwitz Nazi Deadly Lab Experiments Survivors) megalapítójához 1987. március 15-én, melyben a következő megállapítások olvashatók a 2. pont alatt:

“Az auschwitzi koncentrációs táborban Mr. Lazar Weisel az A-7713-as azonosító számot kapta. Lazar Wiesel született 9/4/13-án. Máramarosszigeten. Magyarországról származó zsidó. Auschwitzba érkezésének napja: 5/24/44. 1944 végéig tartózkodott Auschwitz III-ban, vagyis Monowitzban. A tábor evakuálása során átszállították a buchenwaldi koncentrációs táborba, ahol is a regisztrálására 1/26/45-án került sor.”

7) Az Auschwitzi Múzeum Grüner Miklóshoz intézett, 2003. július 7-i keltezésű hivatalos levelében pedig azt olvassuk, hogy az A-7713-as számú fogoly szerepel az SS Egészségügyi Részlegének a listáján, amely 1944. december 7-én keletkezett. A múzeum továbbá a következő tájékoztatást adta Grüner Miklósnak:

A-11104 Grüner Miklos, magyar zsidó, született Nyíregyházán 1928. április 6-án;

A-7712 Viesel Abram, született 1900. október 10-én Máramarosszigeten;

A-7713 Wiesel Lazar, született 1913. szeptember 4-én Máramarosszigeten. Foglalkozására nézve lakatos (Schlosser);

8) 2008. július 8-án [5] egy kaliforniai törvényszék előtt, az Eric Hunt elleni per során[6] Elie Wiesel eskü alatt a következő kijelentéseket tette:

Kérdés: Az Éjszaka volt az Ön első könyve, amit angol nyelven kiadott?

Wiesel: Igen.

Kérdés: Tehát ez az első könyve, amit egyáltalán megjelentetett, igaz?

Wiesel: Így van.

[...]

Kérdés: Az Éjszaka című könyvében Ön a valóságnak megfelelően írja le mindazt, amit átélt a második világháború alatt?

Wiesel: Ez egy hiteles beszámoló. Minden, amit benne leírtam, igaz.

[...]

Kérdés: Mi az Ön pontos születési dátuma?

Wiesel: 1928. szeptember 30.

[...]

Kérdés: Milyen számot tetováltak az Ön karjára Auschwitzban?

Wiesel: Az én számom az A7713. Édesapám pedig a 7712-es számot kapta.

Foglaljuk össze tehát mindazt, amit az eddigi dokumentumok, illetve Wiesel eskü alatt tett vallomása alapján megállapíthatunk:

Az auschwitzi A-7713-as azonosító számot 1944. május 24-én adták ki Lazar Wieselnek, aki 1913. szeptember 4-én született Máramarosszigeten. Ő volt az, akit később a 123565-as szám alatt regisztráltak Buchenwaldban;

Az A-7712-es számot Auschwitzban 1944. május 24-én Abraham Viezelnek adták ki, aki 1900. október 10-én született Máramarosszigeten. Őt 1945. január 26-án regisztrálták Buchenwaldban 123488-as szám alatt, majd február 2-án a lágerben életét vesztette.

Elie Wiesel eskü alatt vallotta a kaliforniai bíróságon, hogy Auschwitzban az A-7713-as azonosítószámot kapta, míg édesapja pedig A-7712-es szám alatt lett nyilvántartva.
Wiesel kijelentései tehát egytől egyig valótlanok.

És, hogy még zavarosabb legyen a kép, itt van még nekünk Lázár Wiesel, aki a Buchenwaldban, 1945. április 22-én felvett kérdőívén szereplő adatok tanúsága szerint 1928. október 4-én született Màromarosszigeten. A foglalkozás rovatban a „diák” megjelölés szerepel. Őt 1944. április 16-án tartóztatták le, majd Auschwitzba internálták. A buchenwaldi Gedenkstätte, adatai szerint 1945 július 16-án egy csoport gyerekkel együtt Párizsba küldték. Ő, vagyis Lázár Wiesel lenne az „író” Elie Wiesel?

Nem valószínű, mivel a születési adatok nem egyeznek: Lázár 1928. október 4-én született, Elie pedig - saját állítása szerint - ugyanezen év szeptember 30. napján. Grüner Miklós azonban olyan születési anyakönyvi kivonatot kapott a romániai központi levéltárból, amelyből az derül ki, hogy egy bizonyos Lazar Vizel 1928. október 6-án született. Mármost úgy tűnik, hogy Lázár Wiesel a saját kezével írta alá az amerikai hadsereg kérdőívét - nevét „Wiezel”- nek írta -, úgyhogy aligha lehet a két személy – mármint Lázár Wiesel, illetve Lazar Vizel – azonos.

Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy Lázár Wiesel auschwitzi azonosító számát nem ismerjük, de egészen biztosan nem lehetett A-7713, mivel az Auschwitzi Múzeum dokumentumai között egyetlen egy A-7713-as számon regisztrált személy szerepel, mégpedig Lazar Wiesel, aki 1913. szeptember 4-én született. Mi több, Auschwitzból Buchenwaldba is csupán egyetlen Lazar Wieselt vittek, éspedig azt, aki 1913. szeptember 4-én született, és auschwitzi azonosító száma A-7713. Kicsoda tehát ez a Lázár Wiesel? Honnan érkezett Buchenwaldba? És miféle kapcsolat lehetett Lazar Wiesel és Lázár Wiesel, illetve Lazar Vizel között? A két utóbbi személyi adatai a születési időpont kivételével ráadásul meg is egyeznek.

Pillanatnyilag azonban nem tudunk válaszolni a felvetett kérdésekre.

Fontos szempont egyébként még az is, hogy Lázár Wiesel letartóztatásának napja 1944. április 16., ezzel szemben Elie Wiesel azt állítja, hogy 1944 májusában esett a németek fogságába.

Egyébként pedig Lázár Wiesel a fentebb idézett kérdőív egyik kérdésére azt válaszolta, hogy „négy hetet” töltött el Auschwitzban, további nyolc hónapot Monowitzban, és három hónapot Buchenwaldban. Ezzel szemben Elie Wiesel azt mondja, három hétig tartózkodott Auschwitzban.

Végezetül pedig kérdés az is, hogy ha Elie Wiesel valóban azonos Lázár Wiesellel, akkor miért nem említette meg sohasem, hogy Buchenwaldban a 123 165-ös számot kapta?

Természetesen a neveknek is komoly jelentőségük van. Az igaz, hogy a Lazar az Eliezer becéző változata, azonban yiddisül a neve אליעזר (Eliezer), míg a Lazar לייזער (Leizer) vagy לאזער (Lozer). De vajon miért írta alá a feltételezett Elie Wiesel Buchenwaldban a nevét Lázár alakban? És vajon miért nem emlegette sohasem, hogy a buchenwaldi lágerben a 123 165-ös szám alatt regisztrálták?

Az egész kérdés még inkább kibogozhatatlanná válik, ha feltételezzük, hogy Lázár Wiesel és Lazar Vizel ugyanaz a személy. (Ami persze egyáltalán nem biztos.)

Íme a táblázat, amelyben összefoglaltam az elmondottakat:

Lázár Wiesel buchenwaldi azonosítószáma teljes mértékben hitelesnek tűnik, ugyanis 1945. január 26-án egy 3927 főből álló fogolyszállítmány érkezett Auschwitzból, melynek tagjait 120348-tól 124274-ig számozták. Amiből persze még nem következik, hogy Lázár Wiesel is a foglyok között volt.

A buchenwaldi kérdőíven szerepelt az alábbi felszólítás: “Adja meg, ha lehetséges, három megbízható személy nevét, akik azon a vidéken élnek, ahová Ön menni szándékozik, és aki jótáll, kezeskedik Önért!” Lázár Wiesel erre a következőt írta a kérdőívre: “Ferenc Stark, Ferenc Pollak, Sámuel Jakobovits”. Az utóbbi személy Buchenwaldban raboskodott, és ő is az 1945. január 26-i fogolyszállítmánnyal érkezett Buchenwaldba. A mellékelten bemutatott személyi adatlapjából kiderül, hogy Auschwitzban az A-5763-as számon tartották nyilván, míg buchenwaldi azonosítószáma 121761 volt. A férfi 1926. október 2-án született Marmarosszigeten, édesanyja leánykori neve Pollak, és valószínűleg rokona lehetett annak a Ferenc Pollaknak, akit Lázár Wiesel mint lehetséges „jótállót” megemlített a kérdőíven.



(Nagyobb méretben itt.)
Lázár és Sámuel egészen biztosan ismerték egymást, amely Sámuel Jakubovits mellékelten bemutatott kérdőívéből is egyértelműen kiderül. Jakobovits Sámuel, mint érte „jótállókat” (a dokumentum hátoldalán) a következő személyeket jelölte meg: Hersch Fischmann, Antal Meisner és Lázár Wiesel. Az elülső oldalon szerepel Sámuel letartóztatásának napja: 1944. április 16. Vagyis ugyanakkor esett fogságba, mint Lázár Wiesel. Auschwitzban Sámuel az A-5763-as azonosítószámot kapta megérkezése napján, vagyis 1944. május 24-én, amikor is 2000 magyar zsidót regisztráltak A-5729-től 7728-ig számozva őket. Így tehát mind Abram Wiesel (A-7712), mind Lazar Wiesel (A-7713), aki 1913. szeptember 4-én született, ugyanabban a transzportban utazott, mint az 1928. október 4-én született Lázár Wiesel, akit négy héten át tartottak fogva Auschwitzban. Azonban, mint láttuk, az Auschwitzi Múzeum nem tud arról, hogy a lágerben raboskodott volna egy Lázár Wiesel nevű fogoly.


(Nagyobb méretben itt.)


(Nagyobb méretben itt.)
Összegezésül megállapíthatjuk, hogy Elie Wiesel nem lehet sem Lazar Wiesel, sem Lázár Wiesel, sem pedig Lazar Vizel, és azt is le kell szögeznünk, hogy az A-7713-as számon állításával szemben őt sohasem regisztrálhatták Auschwitzban, mivel ezen a számon Lazar Wieselt tartották nyilván, és az A-7712 szám sem lehetett az édesapja azonosítója, mivel ezen a számon egy bizonyos Abram (or Abraham) Vieselt (or Wieselt) regisztrálták.

Grüner Miklós „személyazonosság ellopásával” vádolta meg Elie Wieselt, és joggal: Lazar Wieseltől „ellopta” annak auschwitzi azonosító számát (A-7713), Lázár Wieseltől pedig buchenwaldi raboskodását, és későbbi párizsi útját „kölcsönözte”.

Ami pedig a könyvét, az Éjszakát (La Nuit ) illeti, mit mondjunk az elmondottak fényében arról az eskü alatt tett kijelentéséről, mely szerint ennek az írásának „minden sora igaz”?

Érdemes továbbá felhívni a figyelmet ara is, hogy az „Éjszaka” című könyvében – „melynek minden sora igaz” – Elie Wiesel egyetlen szót sem ejt az auschwitzi „gázkamrákról”. Alighanem Elie Wiesel az egyetlen önjelölt Auschwitzot is megjárt „szemtanú”, aki nem mond semmit a „gázkamrákról”, ami enyhén szólva is különös. Hogy mi ennek a furcsa tartózkodásnak az oka, arra nézve neki kellene választ adnia.

Végezetül pedig az olvasók emlékezetébe idézném a nevezetes fotót, amelyen állítólag maga Elie barátunk látható a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadulása után néhány nappal. A buchenwaldi Gedenkstätte kiállításán a kép alatt az alábbi felirat olvasható:



“Häftlinge in Baracke 56 des Kleinen Lagers. | Foto Harry Miller, 16. April 1945 / National Archives, Washington”,

“Foglyok a kisebbik tábor 56-os barakkjában. Harry Miller fotója 1945. április 16-án. National Archives, Washington”[7]

Maga Elie Wiesel azonban Éjszaka című könyvében a következőket írja:

“Április 10-én körülbelül 20 ezren voltunk még a táborban. Köztük több száz gyerek. [...].
Három nappal a buchenwaldi láger felszabadulása után ételmérgezésben megbetegedtem. Ezért átszállítottak a kórházba, ahol két hetet töltöttem el élet és halál között vergődve.”[8]

A buchenwaldi tábort 1945. április 11-én szabadították fel. Három nappal később, április 14-én Elie Wiesel megbetegedett, és a láger kórházába került, ahol két hetet töltött el „élet és halál között”. Vagyis kb. április 28-ig tartózkodott a kórházban. Na de akkor miképpen tudott április 16-án az 56-os barakkban fényképezkedni? És hogyan írhatta alá az amerikai katonai hatóságok kérdőívét április 22-én a kérdőívet, mint Lázár Wiesel?

Carlo Mattogno, 2010. március 9.
S még egy kérdés a végére: hol a tetkó?



Lábjegyzetek
[1] Itt érhető el.

[2] A cikk a kuruc infón jelent meg. in: /r/6/51815/

[3] A 2. számú dokumentum, amelyet Mattogno az 1. hivatkozás alatt jelzett cikkében bemutat.

[4] NARA, A 3355, RG 242.

[5] Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság, County of San Francisco. Before the Honorable Robert Donder, Judge Presiding, Department Number 23. People of the State of California, Plaintiff, vs. Eric Hunt, Defendant. Testimony of Elie Wiesel, July 8, 2008, p. 7 and 13.

[6] Eric Huntot azzal vádolták, hogy megtámadta Elie Wieselt, a vádlott azonban arra hivatkozott, hogy csupán kérdőre akarta vonni auschwitzi tartózkodásával kapcsolatban: http://erichunt.net/category/the-liar-elie-wiesel/

[7] http://www.buchenwald.de/index.php?p=168

[8] Elie Wiesel, Night, Penguin Books, New York 1981, p. 125f.
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready