 Szülőföldjén nem kellett |
Rúzsa Magdolna, tudjuk, aratott. A kishegyesi lány elbűvölte a tévénézőket mindenütt a Kárpát-medencében, ezért őt választották 2006 legjobb hangjává. A vajdasági tévénézők sokan azt mondják a döntő után: Ő a mi Magdink! Magdolna megnyerte nekünk! Megnyerte a Vajdaságnak!
Rúzsa Magdolna elsősorban, vagy talán csakis önmagának nyerte meg ezt a versenyt. Igaz, a Vajdaság magyar népe összefogott érte, hisz szombatról szombatra autóbuszokkal utaztak fel Budapestre, hogy szurkoljanak neki. De Magdi akkor is csak magának köszönheti, meg a családjának! A Vajdaság, legalábbis annak magyar elitje azonban ismét lesütheti a szemét a szégyenérzéstől.
Nem kellenek az olimpiai bajnokok sem
Rengeteg délvidéki tehetség van. Írók, költők, újságírók, művészek, politológusok, nyelvészek, építészek. Akik éveken keresztül hiába próbálnak munkába állni, dolgozni, alkotni a szülőföldjükön, gyakran munka nélküli lecsúszottak lesznek. A délvidéki tehetségek rendre csak külföldön, általában Magyarországon lesznek ismertek, ott ismerik el tehetségüket. Így van ez például még olyan vajdasági szláv sportolókkal is, mint amilyen Bojana Radulovics vagy a szívében magyarrá lett Janics Natasa. Így van ez a versmondókkal, mint például Korhecz Imola, és így van ez megannyi médiaszemélyiséggekkel, mint Gubás Csilla, vagy rendezőkkel, mint Andrási Attila. De ők csak egy szelete a tortának. Rengetegen vannak még!
A helyzet nagyon hasonlít a mókuskerék-effektushoz. Amíg például az Újvidéki Rádió vagy a Magyar Szó Lapkiadó Kft. két-három éve nem fizet honoráriumot egyes fiatal újságíróknak, addig ugyanezeknek a tehetségeknek a Magyar Televízió, média- és reklámügynökségek vagy internetes újságok kínálnak munkalehetőséget és karrierbefutást, az anyaországban. Ez csak egy példa a sok közül. Ilyenkor persze elgondolkodik a fiatal délvidéki tálentum, hova tovább. Gyűri-e a szülőföld, anyaföld, hűség ideológiáját a helyszínen, vagy pattan a jobb lehetőség után?
A Vajdaság gazdasága a béka feneke alatt van. De a dacosságot, a gőgöt még mindig nem ismeri be a délvidéki magyar társadalom, élén a helyi politikummal. A fiatal ugyanis nem kap egyetlen elismerő szót sem. Rengeteg olyan fiatal, külföldön diplomázott politológust, szociológust, írót, újságírót ismerni, aki a Délvidéken sehol sem kap állást, mert még a tömbmagyar önkormányzatok is inkább ilyen-olyan középiskolát végzett, párthű középkorúakat alkalmaznak, mintsem a friss, külföldet megjárt, tanult, új gondolkodású, diplomás fiatalokat. Talán azért nem, mert ők még betöretlen csikók?
Énektanárnak nem kellett, a sörsátorban karaokézott
Rúzsa Magdit a szabadkai Tanítóképző Főiskolára se vették fel. Csak remélni tudom, hogy nem azért, mert az énektanár azt mondta, alkalmatlan tanítónak. Egy ország és az egész határon túli régió előtt bizonyította, hogy alkalmas. Sztárnak. Karriert fog csinálni, máshol, hisz őt itt soha senki nem hallgatta meg, le se fütyülte. Ahogy a többit sem. Magdolna tavaly még egy zentai sörsátorban karaokézett, és talán ma is ezzel szórakoztatná barátait szabadidejében, ha a délvidéki, pozícióban lévő embereken múlik.
Hirtelen jött Rúzsa-rajongók
Bezzeg most, hogy befutott, a teljes vajdasági magyar politikum és közélet – az imént említett párthű elitréteggel az élen – felsorkozott a hirtelen jött Magdi-imádók közé, meg-meg jelennek, cikket írnak, méltatnak. Pedig méltatlanok a méltatásra, hisz nem tettek érte semmit. Most, hogy a csodahangú délvidéki magyar lány valakivé vált, mindenki birtokos raggal említi a nevét, a magukat elitnek képzelő magyar politikusok hirtelen színre lépnek, és sajátjuknak nevezik a Megasztárt, hozzátéve, hogy ők mindig is tudták, mekkora tehetség. Ha tudták volna, és ha az övék lett volna, akkor nem kellett volna sanyarú családi közegből elszakadnia, úgy, hogy Budapestig rohan.
Az önző délvidéki politikumnak és a begyöpösödött, fiatal-ellenes délvidéki közéletnek egy lehetősége maradt még az utolsó utáni pillanatban: vegye észre magát a politikum és a társadalom! Ismerje el a fiatalok sikereit, hordozza őket a tenyerén, őket ültesse maga helyett a bársonyszékbe, mert ha ez így folytatódik, akkor a fiatal értelmiségiek sajnos igenis pattannak! Akik meg helyben maradnak, kihalnak. Pár év, és vége!?
Kuruc.info - exkluzív - Ítélőmester
