 |
Nézzük és kommentáljuk! Dőlttel szedtük az eredeti cikk szövegét (ill. félkövérrel az állításait); kommentárjaink formázás nélküliek.
A romákkal kapcsolatos közkeletű nézetek közül az egyik legelterjedtebb vélekedés - amit egy kutatás szerint a magyarok nagyjából kétharmada oszt –, hogy a cigányság és a bűnözés között szoros kapcsolat áll fenn. Sorozatunkban a cigányokkal kapcsolatos nézeteknek járunk utána. Szó volt már a segélyekről, a romák munkaerőpiaci helyzetéről, arról, hogy ki a cigány, most a bűnözést és a rendelkezésre álló tényeket vizsgáljuk meg közelebbről.
Állítás: A börtönben mindenki cigány.
Válasz: Utoljára a kilencvenes évek végén készült az elítéltek etnikai hátterét vizsgáló börtönkutatás. Akkor a fogvatartottak nagyjából 30-50 százaléka volt cigány. A börtönökben tehát arányaiban valóban több a roma származású ember, mint azt társadalmi arányszámaik alapján várnánk.
Magyarországon a bűnözők etnikai hovatartozásáról a rendszerváltás óta nem gyűjt adatot a végrehajtó- és igazságszolgáltató hatalom, így hivatalosan senki nem ismeri a bűnözők származását. A kérdés érzékeny: politikai, ideológiai túlfűtöttsége miatt a tudomány is igen ritkán feszegeti az etnikai-, nemzetiségi csoportok bűnelkövetési jellemzőit. Magyarországon a rendszerváltás előtt létezett ugyan származáshoz köthető bűnügyi statisztika, a rendvédelmi szervek használták is a cigánybűnözés kifejezést, de ezt a gyakorlatot az első demokratikus kormány kisebbségjogi megfontolásokból azonnal megszüntette. Így mindenkitől, aki ma a cigányok hazai bűnözésének szaporodásáról érvel, érdemes megkérdezni, mi alapján mondja ezt? Átfogó, országos adatokra biztosan nem támaszkodik, olyan ugyanis nincsen.
A börtönökben lévő cigányokról csak tudományos kutatásokból tudhatunk, tudhatnánk bármit, de meglehetősen kevés ilyen jellegű felmérés ismert, ezek mindegyikénél a romák vizsgálatánál szokásos probléma állt fenn: kit tekintsen a kutató cigánynak? Aki saját magát cigánynak vallja? Esetleg, aki úgy néz ki? És mi van, ha valaki úgy néz ki, de nem is cigány?
Mindkét eljárásra akad példa: Huszár László szociológus (lásd a végén olvasónk tényfeltárását: a cionrasszista szennylap még e saját maga által hivatkozott forrást is tisztességtelenül idézi, elhallgatva annak legfontosabb megállapításait - a szerk.) a kilencvenes évek végén önbesorolás alapján végzett cigánykutatásokat börtönökben, vagyis azokat tekintette romának, akik magukat annak vallották. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa pedig figyelmen kívül hagyta az önbesorolást és saját maga ítélkezett arról, hogy az elítélt cigány vagy sem. Kialakított egy „asszimiláns” cigány kategóriát, amelybe saját szempontjai szerint sorolta be a magukat nem cigánynak vallók egy jelentős részét is.
A módszerektől függetlenül a kutatásokból az derült ki, hogy a társadalomban becsült számarányukhoz (6-8 százalék) képest sokkal több roma van a börtönökben. A számok azonban a kutatásokban jelentősen eltértek: Huszár László a kilencvenes évek végén végzett vizsgálatai szerint az elítéltek 30-35 százaléka, Póczik Szilveszter hasonló időszakbeli vizsgálata szerint az elítéltek fele roma.
Kuruc.info: 1.) kis pontosítás: Póczik nem feléről, hanem 56,5%-ról írt. De még ez a legkisebb csúsztatás.
2.) A zsIndex cikke valamiért (na vajon miért?) “elfelejti” megemlíteni az újabb és, a cigányok “népességrobbanása” és elszemtelenedése miatt, sokkal-sokkal csúnyább statisztikákat. Például a Dr. Kiszelyné Gábor Enikő-féle, 2006-os adatokat idéző tanulmányt. Az is 50% feletti részarányt mutat – még a legkevésbé “fertőzött” budapesti BV-intézményekben is 39% a romák részaránya, az északkeleti, cigányfertőzött vidékeken (Békés M. BV, Kalocsa, Jász N. Sz. BV Int.) meg egyenesen 70-90% (!). Aztán ott vannak a cigányok önbevallásai, mondjuk EZ (maga egy maffiózócigány(!) állítja azt, hogy tízből hét börtönbeli mokka). Meg, persze, az egyéb, árulkodó statisztikák; mondjuk az, hogy a 2006-os és 2007-es statisztikák szerint Budapesten a fiatal/gyerekkorú gyilkosok 82%-a cigány.
3.) Ki állította azt, hogy, idézzük, “A börtönben [kivétel nélkül] mindenki cigány”? Hogy a magyar társadalomban egy nem túl magas (mondjuk 80-as) IQ felett senki, az sicher. A számottevő radikális jobboldali médiumokban se mi, se más, az egyszer biztos. Tartunk attól, hogy ez a finom csúsztatás abba a vonalba tartozik, hogy a balliberálisok a gyűlölt ellenfelek szájába adnak egy irtózatos nagy hülyeséget, amit azok persze sosem mondtak, aztán bebizonyítják, hogy az mekkora baromság, majd kéjesen kiélvezik önnön felsőbbrendűségük tudatát.
Állítás: A cigányok brutálisak, erőszakos, emberellenes bűncselekményekben jeleskednek.
Válasz: A hirtelen felindulásból elkövetett emberölés nem gyakoribb a romáknál, így nem igaz az az állítás, hogy a cigányok indulatosabbak lennének másoknál. Kevésbé fordulnak családtagjaik ellen, viszont vagyonellenes, piti bűncselekményeket gyakrabban követnek el.
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére 2008-ban az életfogytig tartó szabadságvesztést vizsgálta és az elkövetőket származásukról is megkérdezte. Az intézet kutatásából az derült ki, hogy a legbrutálisabb bűncselekmények elkövetői között arányaiban sokkal kevesebb a cigány, ugyanakkor náluk gyakoribb, hogy a deviáns, bűnözői karrier vége az emberölés, azaz hosszabb kriminális előélettel rendelkeznek.
Kuruc.info: “A hirtelen felindulásból elkövetett emberölés nem gyakoribb a romáknál”, “nem igaz az az állítás, hogy a cigányok indulatosabbak lennének másoknál”. Nem mondod – ennek az ominózus 1300 eset “kissé” ellentmond, szembeállítva a gyakorlatilag nulla ellenkező irányú bűnténnyel. Meg az, amit naponta hallunk a tévében, olvasunk az újságokban. Mármint a jobbakban – nem a zsIndex-féle szennylapokban, amelyek “valamiért” elfelejtik megemlíteni azt, ha cigány gyilkol vagy gyilkoscigányt elítélnek. Csak egy példa: EZT a tegnapi hírt hiába is keresnénk a zsIndexen, a Népszabadságban vagy a Népszavában...
Szintén ebből a kutatásból derült ki, hogy családban a romák sokkal kevésbé ölnek: a családtag vagy rokon sérelmére elkövetett emberöléseket csupán 10 százalékban követték el roma elítéltek. Ez azt jelenti, hogy a nem romák sokkal nagyobb arányban követnek el emberölést a családon belül. A szoros családi kör, ahol apa, anya és gyermek él egy háztartásban a magyar családokra jellemzőbb, és ha egy ilyen családban a családfő rátámad egy családtagjára, nincs potenciális visszatartó erő, ami megfékezhetné. Ellenben a roma családokra jellemző a nagycsalád, ahol több generáció is együtt él, többen vannak, és így a gyilkosság megelőzésére nagyobb az esély, hiszen az elkövető felett nagyobb a kontroll, mondta Solt Ágnes, az OKRI munkatársa.
„Eltérést tapasztaltunk roma és nem roma származásúak között aszerint is, hogy az áldozat és elkövető között milyen viszony volt a gyilkosság előtt. A roma származású elkövetők a nem romáknál kisebb arányban ölték meg áldozatukat azért, mert korábban konfliktus állt fenn közöttük. Így cáfolható az a feltételezés, hogy a romák impulzivitása, érzelmi alulkontrolláltsága miatt elkövetett emberölések gyakoribban lennének, mint a magyarok körében hasonló okból elkövetettek” – mondta Solt Ágnes.
Kuruc.info: 1.) A zsIndexesek még számolni sem tudnak. Idézzük: "családtag vagy rokon sérelmére elkövetett emberöléseket csupán 10 százalékban követték el roma elítéltek. Ez azt jelenti, hogy a nem romák sokkal nagyobb arányban követnek el emberölést a családon belül". Nem, nem azt jelenti. Azok a számok azt jelentik, hogy segílyesék kb. 50%-kal gyakrabban gyilkolnak családon belül, mint a magyarok, mivel a kb. 6,5-7% roma a családon belüli gyilkosságok 10%-át követi el, azaz arányszámát kb. 50%-kal felülreprezentálja. Emiatt éppen fordított az eset: a romák sokkal nagyobb arányban követnek el emberölést a családon belül. Brávó, zsIndex! Ti most ennyire ostobák vagytok, vagy épp ellenkezőleg: szimplán csak hülyének nézitek az olvasóitokat?
Állítás: A cigányok brutálisak, erőszakos, emberellenes bűncselekményekben jeleskednek.
Válasz: A hirtelen felindulásból elkövetett emberölés nem gyakoribb a romáknál, így nem igaz az az állítás, hogy a cigányok indulatosabbak lennének másoknál. Kevésbé fordulnak családtagjaik ellen, viszont vagyonellenes, piti bűncselekményeket gyakrabban követnek el.
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére 2008-ban az életfogytig tartó szabadságvesztést vizsgálta és az elkövetőket származásukról is megkérdezte. Az intézet kutatásából az derült ki, hogy a legbrutálisabb bűncselekmények elkövetői között arányaiban sokkal kevesebb a cigány, ugyanakkor náluk gyakoribb, hogy a deviáns, bűnözői karrier vége az emberölés, azaz hosszabb kriminális előélettel rendelkeznek.
Kuruc.info: “A hirtelen felindulásból elkövetett emberölés nem gyakoribb a romáknál”, “nem igaz az az állítás, hogy a cigányok indulatosabbak lennének másoknál”. Nem mondod – ennek az ominózus 1300 eset “kissé” ellentmond, szembeállítva a gyakorlatilag nulla ellenkező irányú bűnténnyel. Meg az, amit naponta hallunk a tévében, olvasunk az újságokban. Mármint a jobbakban – nem a zsIndex-féle szennylapokban, amelyek “valamiért” elfelejtik megemlíteni azt, ha cigány gyilkol vagy gyilkoscigányt elítélnek. Csak egy példa: EZT a tegnapi hírt hiába is keresnénk a zsIndexen, a Népszabadságban vagy a Népszavában...
Szintén ebből a kutatásból derült ki, hogy családban a romák sokkal kevésbé ölnek: a családtag vagy rokon sérelmére elkövetett emberöléseket csupán 10 százalékban követték el roma elítéltek. Ez azt jelenti, hogy a nem romák sokkal nagyobb arányban követnek el emberölést a családon belül. A szoros családi kör, ahol apa, anya és gyermek él egy háztartásban a magyar családokra jellemzőbb, és ha egy ilyen családban a családfő rátámad egy családtagjára, nincs potenciális visszatartó erő, ami megfékezhetné. Ellenben a roma családokra jellemző a nagycsalád, ahol több generáció is együtt él, többen vannak, és így a gyilkosság megelőzésére nagyobb az esély, hiszen az elkövető felett nagyobb a kontroll, mondta Solt Ágnes, az OKRI munkatársa.
„Eltérést tapasztaltunk roma és nem roma származásúak között aszerint is, hogy az áldozat és elkövető között milyen viszony volt a gyilkosság előtt. A roma származású elkövetők a nem romáknál kisebb arányban ölték meg áldozatukat azért, mert korábban konfliktus állt fenn közöttük. Így cáfolható az a feltételezés, hogy a romák impulzivitása, érzelmi alulkontrolláltsága miatt elkövetett emberölések gyakoribban lennének, mint a magyarok körében hasonló okból elkövetettek” – mondta Solt Ágnes.
Kuruc.info: 1.) A zsIndexesek még számolni sem tudnak. Idézzük: "családtag vagy rokon sérelmére elkövetett emberöléseket csupán 10 százalékban követték el roma elítéltek. Ez azt jelenti, hogy a nem romák sokkal nagyobb arányban követnek el emberölést a családon belül". Nem, nem azt jelenti. Azok a számok azt jelentik, hogy segílyesék kb. 50%-kal gyakrabban gyilkolnak családon belül, mint a magyarok, mivel a kb. 6,5-7% roma a családon belüli gyilkosságok 10%-át követi el, azaz arányszámát kb. 50%-kal felülreprezentálja. Emiatt éppen fordított az eset: a romák sokkal nagyobb arányban követnek el emberölést a családon belül. Brávó, zsIndex! Ti most ennyire ostobák vagytok, vagy épp ellenkezőleg: szimplán csak hülyének nézitek az olvasóitokat?
2.) “Kevésbé fordulnak családtagjaik ellen”: hááát – azért naponta olvasunk családon belüli gyilkosságokról (is). Például pont tegnap ítélték el a gyerekét meggyilkoló Csonka Jánost és élettársát. Ő is cigány volt – tessék, ITT, az éppenséggel nem jobbosnáci Sonline-on lehet ellenőrizni, szemrevételezni a képét. És a sor hosszan folytatható: pl. ott vannak a piricsei gyerekgyilkosok. Aztán arról ne is beszéljünk, hogy a cigánycsaládokban a férfi úgy rendelkezik a feleségével, mint a magántulajdonával, akit, ha olyan kedve van, akár meg is ölhet. Ezt még maga Cigány Roxána is elismeri (lásd a “Többször foglalkoztunk már azzal, hogy a cigány “kultúrában” a feleség neve kuss, és a “férj” rendelkezik még az élete felett is”-sel kezdődő szekciót, ahol konkrét példákat is hoztunk arra, hogy az ilyen igen gyakran megesik cigóéknál.)
Állítás: Azért van több cigány a börtönökben, mert a bűnözés a cigányok vérében van.
Válasz: A bűnözésnek nincs semmilyen genetikai magyarázata, soha, semmilyen tudományos kutatás nem bizonyította, hogy lenne. Arányaiban valóban több roma származású ember van a börtönökben, mint Magyarországon, azonban ennek főként szociális, iskolázottsági okai vannak, és többféleképpen hat rá a romákkal szembeni személyi és intézményi előítéletesség is.
Bár közel tíz éve nem volt kutatás erre vonatkozóan, társadalmi arányukhoz képest feltehetően ma is nagyobb a romák aránya a börtönökben. Ez a jelenség több mindennel magyarázható.
Az egyik legerősebb hatással a rossz társadalmi helyzet lehet: Dr. Tauber István kriminológus már 1982-ben amellett érvelt, hogy a bűnözés nem etnikai, hanem szociális kérdés. Elemzése szerint a a cigányság bűnözésének mértéke semmivel sem nagyobb, mint más, hasonló társadalmi helyzetű csoportoké.
Kuruc.info: 1.) Az igaz, hogy nem tudunk olyanról, hogy a cigányokkal kapcsolatban genetikai alapú determinációt minden kétséget kizárólag bizonyítottak volna. Azt viszont más kisebbségekkel, emberfajtákkal kapcsolatban igenis igazolták, hogy vannak olyan enzimek, amelyek kétséget kizáró módon felelősek az agresszivitásra, bűnözésre való hajlam öröklődéséért – lásd a MAO-O/A-t. A témához kapcsolódó Wiki lap is egyértelműsíti (az érintett emberfajtákat, népcsoportokat politikailag korrekt okokból elhallgatva), hogy az antiszociális viselkedés, a bűnözői beállítottság öröklődik: “Egy, örökbe fogadott embereket vizsgáló kutatás azt vette górcső alá, hogy mennyire öröklődik a bűnözésre hajlás. Kiderült, hogy igenis van korreláció. Ez azt látszik alátámasztani, hogy vannak olyan öröklődő biológiai karaktersztikák, tulajdonságok, amelyek növelik a bűnelkövetési hajlandóságot.” ("One adoption study in Denmark found that adoptive siblings split into separate foster homes had a 12.9% concordance rate of crime and aggressive behavior. This study also showed correlations between biological parents who committed criminal activity and their children they gave up for adoption committing criminal activity. This seems to suggest that biological characteristics which increase the risk for criminal convictions and aggression are transmitted from biological parents to their offspring and increase risk for criminal convection.")
Hogy ez az enzim megtalálható-e a cigányoknál, nem tudjuk. Vagy igen, vagy nem. Azt viszont biztosan, hogy többek között a rokonházasságok, a terhesség alatti mértéktelen ivás, füstölés ill. a magzatok egyéb, sokszor tudatos károsításaként (lásd a mostani edelényi botrányt) kialakuló genetikai degeneráció miatti alacsonyabb IQ sokszor együttjár a bűnözésre, szabályszegésre irányuló hajlamossággal (mivel beszűkült tudatállapotú emberünk egyszerűen nem érti meg, fogja fel cselekménye súlyát) – és IQ-ügyben igazán nem emberkedhet a buckalakók óriási többsége. (További, kapcsolódó hivatkozások ITT; egy azóta publikált, érdekes anyag ITT.)
Állítás: Azért van több cigány a börtönökben, mert a bűnözés a cigányok vérében van.
Válasz: A bűnözésnek nincs semmilyen genetikai magyarázata, soha, semmilyen tudományos kutatás nem bizonyította, hogy lenne. Arányaiban valóban több roma származású ember van a börtönökben, mint Magyarországon, azonban ennek főként szociális, iskolázottsági okai vannak, és többféleképpen hat rá a romákkal szembeni személyi és intézményi előítéletesség is.
Bár közel tíz éve nem volt kutatás erre vonatkozóan, társadalmi arányukhoz képest feltehetően ma is nagyobb a romák aránya a börtönökben. Ez a jelenség több mindennel magyarázható.
Az egyik legerősebb hatással a rossz társadalmi helyzet lehet: Dr. Tauber István kriminológus már 1982-ben amellett érvelt, hogy a bűnözés nem etnikai, hanem szociális kérdés. Elemzése szerint a a cigányság bűnözésének mértéke semmivel sem nagyobb, mint más, hasonló társadalmi helyzetű csoportoké.
Kuruc.info: 1.) Az igaz, hogy nem tudunk olyanról, hogy a cigányokkal kapcsolatban genetikai alapú determinációt minden kétséget kizárólag bizonyítottak volna. Azt viszont más kisebbségekkel, emberfajtákkal kapcsolatban igenis igazolták, hogy vannak olyan enzimek, amelyek kétséget kizáró módon felelősek az agresszivitásra, bűnözésre való hajlam öröklődéséért – lásd a MAO-O/A-t. A témához kapcsolódó Wiki lap is egyértelműsíti (az érintett emberfajtákat, népcsoportokat politikailag korrekt okokból elhallgatva), hogy az antiszociális viselkedés, a bűnözői beállítottság öröklődik: “Egy, örökbe fogadott embereket vizsgáló kutatás azt vette górcső alá, hogy mennyire öröklődik a bűnözésre hajlás. Kiderült, hogy igenis van korreláció. Ez azt látszik alátámasztani, hogy vannak olyan öröklődő biológiai karaktersztikák, tulajdonságok, amelyek növelik a bűnelkövetési hajlandóságot.” ("One adoption study in Denmark found that adoptive siblings split into separate foster homes had a 12.9% concordance rate of crime and aggressive behavior. This study also showed correlations between biological parents who committed criminal activity and their children they gave up for adoption committing criminal activity. This seems to suggest that biological characteristics which increase the risk for criminal convictions and aggression are transmitted from biological parents to their offspring and increase risk for criminal convection.")
Hogy ez az enzim megtalálható-e a cigányoknál, nem tudjuk. Vagy igen, vagy nem. Azt viszont biztosan, hogy többek között a rokonházasságok, a terhesség alatti mértéktelen ivás, füstölés ill. a magzatok egyéb, sokszor tudatos károsításaként (lásd a mostani edelényi botrányt) kialakuló genetikai degeneráció miatti alacsonyabb IQ sokszor együttjár a bűnözésre, szabályszegésre irányuló hajlamossággal (mivel beszűkült tudatállapotú emberünk egyszerűen nem érti meg, fogja fel cselekménye súlyát) – és IQ-ügyben igazán nem emberkedhet a buckalakók óriási többsége. (További, kapcsolódó hivatkozások ITT; egy azóta publikált, érdekes anyag ITT.)
2.) Dr. Tauber István, már elnézést, vagy kontár, vagy olyan, aki cigányfajvédő meggondolásokból hazudik. Ha ugyanis igaza lenne abban, hogy a bűnöző, a tanulást visszautasító (ez utóbbival kapcsolatban hadd utaljunk megint a Mozgó Világ hihetetlenül jó cikkének ezzel kapcsolatos bekezdésére) életvitel egyenesen következik a szociális helyzetből, akkor európai vagy észak-amerikai civilizáció egyszerűen nem létezne, hiszen eleink eleve nem akartak volna tanulni, földet művelni, és csupán sáskaként lelegeltek, elpusztítottak volna mindent - mint ma a cigók. Ha őseink olyanok lettek volna, mint a cigányok, akkor ma olyanok lennénk, mint a négerek Afrikában – egy sokkal-sokkal alacsonyabb szintű, még önellátásra is képtelen életforma, “civilizáció”. Márpedig az európai, vagy akár amerikai történelem is bővelkedik az olyan korszakokban, amikor az emberek sok esetben fakérget ettek, mert nem volt más. Például a II. VH közben (a Baltikumban) vagy után (a porig rombolt egykori tengelyhatalmi országokban). Mégsem bűnöztek, mégsem gyilkoltak ezek az emberek, mégis tanultak (szemben a cigányokkal), dolgoztak látástól vakulásig. Az eredmény látható pl. Németországon, Finnországon, Japánon stb. Pedig ők aztán igazán mélyről (szétbombázva, kirabolva, német tekintetben 8-10 milliónyi, Finnország kapcsán 300-400 ezer menekültet befogadva) indultak…
Szerepet játszhat az alacsony iskolai végzettség: Huszár László és Póczik Szilveszter már idézett börtönfelméréseiből az derült ki, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak és elsősorban a fiatal férfiak börtönbekerülési esélyei jóval magasabbak, mint minden más csoporté. Huszár László a megkérdezettek önbesorolására alapozott börtönfelméréseiben megállapította, hogy a fogvatartottak többsége alacsony iskolázottságú: a nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzettek aránya az egész börtönnépességben magasabb, mint a teljes népességben. Tehát a romák körében jellemző sokkal alacsonyabb iskolai végzettség eredményezheti azt a látszatösszefüggést, hogy a börtönökben mindenki cigány. „Nagyjából ennyit lehet tudományos igénnyel állítani a romák magasabb kriminalitásáról. Ha van ma Magyarországon „kisebbségi bűnözés”, akkor az az iskolázatlanság következménye. Alapos felmérések és szakszerűen, a jogi normák figyelembe vételével nyert adatok hiányában minden más tényként kezelt hipotézis vagy a tudományba beemelt közbeszéd” – fogalmaz Örkény Antal és Vári István a Fundamentumban.
A szegénység, rossz társadalmi helyzet és a bűnözés egyébként nem csak Magyarországon mutat összefüggést. A hazai cigánysághoz hasonlóan leszakadt helyzetben lévő kanadai őslakosok szintén sokan vannak a helyi börtönökben. Míg a kanadai társadalom három, addig a fogvatartottak húsz százaléka őslakos.
Kuruc.info: izé…. Barátocskám, csak azt nem teszed hozzá, hogy számtalan (gyarmatosított / elfoglalt) ország őslakossága ilyen. Hadd utaljunk például az ausztrál aboriginálokra, amelyek alig különbek a cigóknál – ugyanaz a baj velük, és, szemben a balliberális médiumok hazudozásaival, eddig sem voltak képesek őket normálisan integrálni, az ausztrál társadalom számára hasznossá, adófizetővé stb. tenni. Ami pedig Kanadát illeti: ott ugyanazt megpróbálták a fehér, európai gyökerű kanadaiak, mint pl. Mária Terézia a cigányokkal: a huszadik században (!!!) erőszakkal elvették a gyerekeket a családból (amivel még az ENSZ népirtási konvencióját is megsértették!), hogy kiszakítsák a “kultúrájukból” stb. További infóért lásd az “Integration” szócikket ITT. A szegénység egyéb vonatkozásait (lásd pl. a baltikumi, második világháborús párhuzamokat vagy Közép-Európát a háború után) meg már említettem.
A helyi kriminológiai kutatások szerint az őslakosok által elkövetett bűncselekmények különböznek azoktól, amiket a nem őslakosok követnek el. Főként vagyon elleni, piti bűncselekményekben jeleskednek, és a személyek ellen irányuló támadások csak tíz százalékban vannak jelen.
Póczik Szilveszter kutatásai szerint a magyarországi romák bűnelkövetői magatartása a fentiekhez hasonló: ők is kisebb jelentőségű bűncselekményeket követnek el. Ezt írja: „Az elkövetők jelentős része családi-neveltetési tekintetben hátrányos helyzetűnek mondható, ennek mutatói a cigány csoport felé jelentősen emelkednek. A roma származásúak a magyaroknál korábban kezdik bűnözői karrierjüket, az első cselekmény elkövetését rendszerint aktívan támogatja a baráti kör. Mindhárom csoport – legfőképpen a cigány származásúak – leginkább a haszonszerzést jelöli meg a bűnelkövetés céljaként” – fogalmaz a Roma kisebbség szociológiai problémái című 2003-as tanulmányában.
Kuruc.info: felesleges a cigánymosdatás. Amíg olyan statiszikákról beszél a rendőrség, hogy a cigányok az elmúlt pár év során 1300 életellenes (halállal, vagy súlyos, maradandó sérüléssel, fogyatékkal stb. járó) bűntettet követtek el fehérek ellen, míg visszirányban egyetlen egy ilyen esetet nem képesek megemlíteni (most ne beszéljünk az állítólagos “cigányvadászok” körüli bohózatról), amíg naponta kapunk híreket arról, hogy természetesen cigányok lincseltek, gyilkoltak, addig felesleges azt bizonygatni, hogy “dehát szegín romákok csak zsebtolvajok, a világ minden kincséért nem emelnének kezet senkire”.
Az sem mindegy, hogy az igazságszolgáltatás különböző egységei hogyan bánnak a társadalom leginkább elutasított kisebbségi csoportjának tagjaival. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az intézményi előítéletesség erőteljes hatással van a roma bűnelkövetők kezelésére. Nem csoda, ha a rendőr, bíró előítéletes, hiszen a Magyar Agora előítéletkutatás szerint napjainkban a teljes magyar felnőtt népesség 80 százalékánál figyelhető meg erős, sőt sokszor szélsőséges formában is felszínre törő roma ellenesség.
A Magyar Helsinki Bizottság 1998 és 2002 között 1200 lopási és rablási ügyet elemzett. Azt vizsgálták, hogy a büntetőeljárásban és a bíróság ítéletében szerepet játszik-e az etnikai hovatartozás. Az elemzés eredménye szerint a felnőtt roma vádlottakat azonos vádpontokért a nem romáknál nagyobb arányban ítélték szabadságvesztésre. A Bizottság újabb, 2008-as kutatása szerint a rendőri gyakorlatban egy cigány állampolgárnak háromszor akkora esélye van arra, hogy rendőr igazoltassa, mint egy nem cigánynak. A jogvédő szervezet hat hónapig három magyar rendőrkapitányság igazoltatási gyakorlatát vizsgálta. A Budapest VI. kerületében, Kaposváron és Szegeden végzett elemzések szerint a romákat érinti a rendőri igazoltatások 22, a konkrét indok nélkül végzett igazoltatások 28 százaléka. A Tárki 2005-ös vizsgálata is foglalkozott a kérdéssel: azt mutatta ki, hogy a rendőri állomány egy részében erősek az etnikai előítéletek.
Kuruc.info: a Magyar Helsinki Bizottság (ill. egyéb zsidórasszista és cigányfajvédő szervezetek) és a tárgyilagosság... Hogy oda ne rohanjunk. Hadd utaljunk arra, hogy ők, ill. társszervezeteik már azért kiverték a balhét, mert a rendőrség (kivételesen) az esztergomi balhéval kapcsolatban meg merészelte nevezni a renitensek származását. A Helsinki Bizottság ezenfelül helyesli a magyar hazafiak elleni folyamatos rendőrterrort. Ennyit e zsidó bagázs "jogvédői" mivoltáról.
De menjünk tovább. Azt állítja a zsIndex, hogy szegínromákokat minden kicsiségért elítélik, bezzeg a fehérek, azok szabadon bűnözhetnek, őket a világ minden kincséért nem vágnák hűvösre. Nos, a tapasztalat (és a gyakorlat) mást mutat. Hadd utaljunk a Szigetvárott egy cigányt felpofozó srácokra, vagy a túlbuzgó környezetvédőre (kapcsolódó linkek ITT, a bevezetőben). Igen, a barcsi srácokat egész idő alatt előzetesben tartották, még érettségire / szakvizsgára sem engedték ki; a környezetvédőt meg szintén előzetesbe vágták. Hogy is van mindez a cigányoknál? A gyilkos Kozák Rajmund például mit csinál? Szabdlábon van, és eljár bokszmeccsekre, edzésekre. Mi is történt a csepeli lincselőkkel? A jászapáti szurkálókkal? Dettó. Igen, a fehéreket már azért lesittelik, ha környezettudatos zöldként autókat karcolnak, míg cigányokat akkor sem, ha embert ölnek.
Állítás: A rendszerváltás óta nőtt a romák bűnözési kedve.
Válasz: Lehet, hogy a szegény, iskolázatlan emberek, és a romák kriminális aktivitása is nőtt, ez azonban csak feltételezés, nincsenek adatok ennek alátámasztására, és cáfolatára sem.
A rendszerváltozást követő hét évben az ismerté vált bűncselekmények száma megháromszorozódott, majd némi csökkenés után ma is kétszerese a 1980-as évekének. Lehet, hogy az iskolázatlan emberek, és a romák kriminális aktivitása is nőtt, ez azonban csak feltételezés, nincsenek adatok ennek alátámasztására, és cáfolatára sem. „Csak jelzésszerű felmérések vannak a kisebbségi, elsősorban cigány kisebbség kriminalitásáról. Ugyanakkor a közbeszédnek, sőt már a politikai diskurzusnak is állandóan jelenlévő témája a cigányok magasabb bűnözési hajlandósága. Eltekintve a már vázlatosan érintett börtönbe kerülési esélyről, a romák magasabb bűnözési hajlandóságáról senki sem állíthat semmi bizonyíthatót, csak feltételezésekkel élhet” – írja Vári István és Örkény Antal a Fundamentumban.
Kuruc.info: ha ez igaz lenne, akkor ma egyszerűen nem lenne cigánykérdés. Sokan emlékszünk a boldog békeidőkre, a nyolcvanas évekre, amikor gyakorlatilag az ország többsége számára nem volt téma a cigány, hiszen (akkor még) relatíve visszafogták magukat. Bár akkor is főként ők bűnöztek, nem lincseltek, nem gyilkoltak gyakorlatilag minden nap, nem tudott volna a rendőrség csak úgy 1300 olyan esetet előbányászni mondjuk 2-3 éves időskálán, amely mindegyike bosszút indukáló súlyos, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés vagy gyilkosság lett volna. Ma viszont a magyarságot gyakorlatilag a leginkább a cigánytéma izgatja (ezt mi is látjuk itt, a Kurucon: a cigányos cikkek olvasottsága általában – még kiemelés nélkül is – mindig jóval magasabb, mint a legtöbb egyébé). Nem csoda a Jobbik 15%-os eredménye sem – ami, valljuk be, még csak véletlenül sem jött volna össze, ha nincs cigánybűnözés. Gondolatkísérlet: 1990-ben bejutott volna egy olyan párt a Parlamentbe, amely elsősorban és hangsúlyozottan a cigánykérdés rendezését, a cigánybűnözés felszámolását tűzi a zászlajára? Ugyan már. Hatás-ellenhatás. Ha a cigányság (vagy bármilyen kisebbség) elszemtelenedik és nagyságrendekkel többet bűnöz, mint 10 vagy 20 éve, akkor teljesen természetes, hogy a rendőrség megerősítését, a börtönférőhelyek drasztikus bővítését ígérő pártok (mint nálunk a Jobbik) fognak megerősödni. Ezt amúgy megfigyelhetjük Nyugat-Európában is. Ha valahol egy kisebbség (pl. a muszlim) bűnözik, akkor ott automatikusan megerősödnek a “szélsőjobboldali” erők.
Ami pedig a zsIndex által hivatkozott “szép”, “csökkenő” bűnelkövetési statisztikákat illeti: mindnyájan tudjuk, hogy mindez hazugság. Eleve a rendőrök lebeszélik az embereket arról, hogy feljelentést tegyenek; a 20 ezer Ft-os értékhatárról nem is beszélve - alatta az adott bűntett meg sem jelenik a statisztikákban. Aztán, ott vannak a természetesen halálnak hazudott gyilkosságok – mint pl. Ráckevén a Kézsmárkiné-ügy. Minderre a rendőri vezetés (Drazsé és a többi bizonyítékhamisító) is rátesz egy lapáttal, és pofátlanul hazudik. Lásd még EZT (a megjegyzés 2. pontját) a konkrét, kivételesen nem kozmetikázott statisztikákért, ill. hasonló esetekért, kapcsolódó cikkekért. (Nem mellesleg, a hivatkozott cikk is pont olyan esetet tárgyal, ahol a rendőrség amellett kardoskodik, hogy a két gyilkosság igazándiból természetes halál…)
Szerepet játszhat az alacsony iskolai végzettség: Huszár László és Póczik Szilveszter már idézett börtönfelméréseiből az derült ki, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak és elsősorban a fiatal férfiak börtönbekerülési esélyei jóval magasabbak, mint minden más csoporté. Huszár László a megkérdezettek önbesorolására alapozott börtönfelméréseiben megállapította, hogy a fogvatartottak többsége alacsony iskolázottságú: a nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzettek aránya az egész börtönnépességben magasabb, mint a teljes népességben. Tehát a romák körében jellemző sokkal alacsonyabb iskolai végzettség eredményezheti azt a látszatösszefüggést, hogy a börtönökben mindenki cigány. „Nagyjából ennyit lehet tudományos igénnyel állítani a romák magasabb kriminalitásáról. Ha van ma Magyarországon „kisebbségi bűnözés”, akkor az az iskolázatlanság következménye. Alapos felmérések és szakszerűen, a jogi normák figyelembe vételével nyert adatok hiányában minden más tényként kezelt hipotézis vagy a tudományba beemelt közbeszéd” – fogalmaz Örkény Antal és Vári István a Fundamentumban.
A szegénység, rossz társadalmi helyzet és a bűnözés egyébként nem csak Magyarországon mutat összefüggést. A hazai cigánysághoz hasonlóan leszakadt helyzetben lévő kanadai őslakosok szintén sokan vannak a helyi börtönökben. Míg a kanadai társadalom három, addig a fogvatartottak húsz százaléka őslakos.
Kuruc.info: izé…. Barátocskám, csak azt nem teszed hozzá, hogy számtalan (gyarmatosított / elfoglalt) ország őslakossága ilyen. Hadd utaljunk például az ausztrál aboriginálokra, amelyek alig különbek a cigóknál – ugyanaz a baj velük, és, szemben a balliberális médiumok hazudozásaival, eddig sem voltak képesek őket normálisan integrálni, az ausztrál társadalom számára hasznossá, adófizetővé stb. tenni. Ami pedig Kanadát illeti: ott ugyanazt megpróbálták a fehér, európai gyökerű kanadaiak, mint pl. Mária Terézia a cigányokkal: a huszadik században (!!!) erőszakkal elvették a gyerekeket a családból (amivel még az ENSZ népirtási konvencióját is megsértették!), hogy kiszakítsák a “kultúrájukból” stb. További infóért lásd az “Integration” szócikket ITT. A szegénység egyéb vonatkozásait (lásd pl. a baltikumi, második világháborús párhuzamokat vagy Közép-Európát a háború után) meg már említettem.
A helyi kriminológiai kutatások szerint az őslakosok által elkövetett bűncselekmények különböznek azoktól, amiket a nem őslakosok követnek el. Főként vagyon elleni, piti bűncselekményekben jeleskednek, és a személyek ellen irányuló támadások csak tíz százalékban vannak jelen.
Póczik Szilveszter kutatásai szerint a magyarországi romák bűnelkövetői magatartása a fentiekhez hasonló: ők is kisebb jelentőségű bűncselekményeket követnek el. Ezt írja: „Az elkövetők jelentős része családi-neveltetési tekintetben hátrányos helyzetűnek mondható, ennek mutatói a cigány csoport felé jelentősen emelkednek. A roma származásúak a magyaroknál korábban kezdik bűnözői karrierjüket, az első cselekmény elkövetését rendszerint aktívan támogatja a baráti kör. Mindhárom csoport – legfőképpen a cigány származásúak – leginkább a haszonszerzést jelöli meg a bűnelkövetés céljaként” – fogalmaz a Roma kisebbség szociológiai problémái című 2003-as tanulmányában.
Kuruc.info: felesleges a cigánymosdatás. Amíg olyan statiszikákról beszél a rendőrség, hogy a cigányok az elmúlt pár év során 1300 életellenes (halállal, vagy súlyos, maradandó sérüléssel, fogyatékkal stb. járó) bűntettet követtek el fehérek ellen, míg visszirányban egyetlen egy ilyen esetet nem képesek megemlíteni (most ne beszéljünk az állítólagos “cigányvadászok” körüli bohózatról), amíg naponta kapunk híreket arról, hogy természetesen cigányok lincseltek, gyilkoltak, addig felesleges azt bizonygatni, hogy “dehát szegín romákok csak zsebtolvajok, a világ minden kincséért nem emelnének kezet senkire”.
Az sem mindegy, hogy az igazságszolgáltatás különböző egységei hogyan bánnak a társadalom leginkább elutasított kisebbségi csoportjának tagjaival. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az intézményi előítéletesség erőteljes hatással van a roma bűnelkövetők kezelésére. Nem csoda, ha a rendőr, bíró előítéletes, hiszen a Magyar Agora előítéletkutatás szerint napjainkban a teljes magyar felnőtt népesség 80 százalékánál figyelhető meg erős, sőt sokszor szélsőséges formában is felszínre törő roma ellenesség.
A Magyar Helsinki Bizottság 1998 és 2002 között 1200 lopási és rablási ügyet elemzett. Azt vizsgálták, hogy a büntetőeljárásban és a bíróság ítéletében szerepet játszik-e az etnikai hovatartozás. Az elemzés eredménye szerint a felnőtt roma vádlottakat azonos vádpontokért a nem romáknál nagyobb arányban ítélték szabadságvesztésre. A Bizottság újabb, 2008-as kutatása szerint a rendőri gyakorlatban egy cigány állampolgárnak háromszor akkora esélye van arra, hogy rendőr igazoltassa, mint egy nem cigánynak. A jogvédő szervezet hat hónapig három magyar rendőrkapitányság igazoltatási gyakorlatát vizsgálta. A Budapest VI. kerületében, Kaposváron és Szegeden végzett elemzések szerint a romákat érinti a rendőri igazoltatások 22, a konkrét indok nélkül végzett igazoltatások 28 százaléka. A Tárki 2005-ös vizsgálata is foglalkozott a kérdéssel: azt mutatta ki, hogy a rendőri állomány egy részében erősek az etnikai előítéletek.
Kuruc.info: a Magyar Helsinki Bizottság (ill. egyéb zsidórasszista és cigányfajvédő szervezetek) és a tárgyilagosság... Hogy oda ne rohanjunk. Hadd utaljunk arra, hogy ők, ill. társszervezeteik már azért kiverték a balhét, mert a rendőrség (kivételesen) az esztergomi balhéval kapcsolatban meg merészelte nevezni a renitensek származását. A Helsinki Bizottság ezenfelül helyesli a magyar hazafiak elleni folyamatos rendőrterrort. Ennyit e zsidó bagázs "jogvédői" mivoltáról.
De menjünk tovább. Azt állítja a zsIndex, hogy szegínromákokat minden kicsiségért elítélik, bezzeg a fehérek, azok szabadon bűnözhetnek, őket a világ minden kincséért nem vágnák hűvösre. Nos, a tapasztalat (és a gyakorlat) mást mutat. Hadd utaljunk a Szigetvárott egy cigányt felpofozó srácokra, vagy a túlbuzgó környezetvédőre (kapcsolódó linkek ITT, a bevezetőben). Igen, a barcsi srácokat egész idő alatt előzetesben tartották, még érettségire / szakvizsgára sem engedték ki; a környezetvédőt meg szintén előzetesbe vágták. Hogy is van mindez a cigányoknál? A gyilkos Kozák Rajmund például mit csinál? Szabdlábon van, és eljár bokszmeccsekre, edzésekre. Mi is történt a csepeli lincselőkkel? A jászapáti szurkálókkal? Dettó. Igen, a fehéreket már azért lesittelik, ha környezettudatos zöldként autókat karcolnak, míg cigányokat akkor sem, ha embert ölnek.
Állítás: A rendszerváltás óta nőtt a romák bűnözési kedve.
Válasz: Lehet, hogy a szegény, iskolázatlan emberek, és a romák kriminális aktivitása is nőtt, ez azonban csak feltételezés, nincsenek adatok ennek alátámasztására, és cáfolatára sem.
A rendszerváltozást követő hét évben az ismerté vált bűncselekmények száma megháromszorozódott, majd némi csökkenés után ma is kétszerese a 1980-as évekének. Lehet, hogy az iskolázatlan emberek, és a romák kriminális aktivitása is nőtt, ez azonban csak feltételezés, nincsenek adatok ennek alátámasztására, és cáfolatára sem. „Csak jelzésszerű felmérések vannak a kisebbségi, elsősorban cigány kisebbség kriminalitásáról. Ugyanakkor a közbeszédnek, sőt már a politikai diskurzusnak is állandóan jelenlévő témája a cigányok magasabb bűnözési hajlandósága. Eltekintve a már vázlatosan érintett börtönbe kerülési esélyről, a romák magasabb bűnözési hajlandóságáról senki sem állíthat semmi bizonyíthatót, csak feltételezésekkel élhet” – írja Vári István és Örkény Antal a Fundamentumban.
Kuruc.info: ha ez igaz lenne, akkor ma egyszerűen nem lenne cigánykérdés. Sokan emlékszünk a boldog békeidőkre, a nyolcvanas évekre, amikor gyakorlatilag az ország többsége számára nem volt téma a cigány, hiszen (akkor még) relatíve visszafogták magukat. Bár akkor is főként ők bűnöztek, nem lincseltek, nem gyilkoltak gyakorlatilag minden nap, nem tudott volna a rendőrség csak úgy 1300 olyan esetet előbányászni mondjuk 2-3 éves időskálán, amely mindegyike bosszút indukáló súlyos, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés vagy gyilkosság lett volna. Ma viszont a magyarságot gyakorlatilag a leginkább a cigánytéma izgatja (ezt mi is látjuk itt, a Kurucon: a cigányos cikkek olvasottsága általában – még kiemelés nélkül is – mindig jóval magasabb, mint a legtöbb egyébé). Nem csoda a Jobbik 15%-os eredménye sem – ami, valljuk be, még csak véletlenül sem jött volna össze, ha nincs cigánybűnözés. Gondolatkísérlet: 1990-ben bejutott volna egy olyan párt a Parlamentbe, amely elsősorban és hangsúlyozottan a cigánykérdés rendezését, a cigánybűnözés felszámolását tűzi a zászlajára? Ugyan már. Hatás-ellenhatás. Ha a cigányság (vagy bármilyen kisebbség) elszemtelenedik és nagyságrendekkel többet bűnöz, mint 10 vagy 20 éve, akkor teljesen természetes, hogy a rendőrség megerősítését, a börtönférőhelyek drasztikus bővítését ígérő pártok (mint nálunk a Jobbik) fognak megerősödni. Ezt amúgy megfigyelhetjük Nyugat-Európában is. Ha valahol egy kisebbség (pl. a muszlim) bűnözik, akkor ott automatikusan megerősödnek a “szélsőjobboldali” erők.
Ami pedig a zsIndex által hivatkozott “szép”, “csökkenő” bűnelkövetési statisztikákat illeti: mindnyájan tudjuk, hogy mindez hazugság. Eleve a rendőrök lebeszélik az embereket arról, hogy feljelentést tegyenek; a 20 ezer Ft-os értékhatárról nem is beszélve - alatta az adott bűntett meg sem jelenik a statisztikákban. Aztán, ott vannak a természetesen halálnak hazudott gyilkosságok – mint pl. Ráckevén a Kézsmárkiné-ügy. Minderre a rendőri vezetés (Drazsé és a többi bizonyítékhamisító) is rátesz egy lapáttal, és pofátlanul hazudik. Lásd még EZT (a megjegyzés 2. pontját) a konkrét, kivételesen nem kozmetikázott statisztikákért, ill. hasonló esetekért, kapcsolódó cikkekért. (Nem mellesleg, a hivatkozott cikk is pont olyan esetet tárgyal, ahol a rendőrség amellett kardoskodik, hogy a két gyilkosság igazándiból természetes halál…)
Kuruc.info - A.S.
Olvasó: Saját forrását is hamisítja az Index
Rögtön hivatkozza a jeles szerző az ilyen témában végzett felmérések eredményeit, utalva először Huszár László tanulmányára és az annak alapján megállapított 30-35 %-ra becsült cigány börtönpopulációra. Érthetetlen okból a szerző nem tartotta fontosnak felhívni a figyelmet a tanulmány egyik végkövetkeztetésére (vagy csak arra számított, hogy a linket senki nem ellenőrzi, olvassa végig) amely szó szerint a következő: „Az empirikus adatokat összefoglalva elmondható, hogy a romaság - a definíciós és módszertani bizonytalanságoktól függetlenül - példátlan mértékben felülreprezentált a börtönnépességben.”
Ehhez hozzá lehet tenni: akkor milyen mértékűnek tekinthető a Póczik által megállapított mintegy 56%?
Ehhez hozzá lehet tenni: akkor milyen mértékűnek tekinthető a Póczik által megállapított mintegy 56%?
Valójában a 75%-ot is elérheti a mokkák börtönbéli aránya
Érdemes itt megemlíteni a „A cigány per” című tanulmányt és annak egyik (12-es) lábjegyzetét, amely utal az ilyen felmérések egyik érdekes elemére: „Igen tanulságos ebből a szempontból Huszár László vizsgálata, amelyben összehasonlította a börtönnépességben a romák öndefiníciója alapján számított, illetve a börtönparancsnokok által becsült számukat, és extrém 62 százalékpontos (13%, illetve 75%) eltérés mutatkozott a kettő között. Huszár i. m. 149–150. o.” A Zsindex nem meglepő módon hallgat erről az adatról, pedig ez is az általa hivatkozott tanulmányból származik, talán ezért teszi ezt, mert egy tapasztalt börtönparancsnok nyilván elég pontosan meg tudja becsülni a cigányok arányát.
A következő felvetés ismét egy pofátlanul hazug mondattal operál: „nem igaz az az állítás, hogy a cigányok indulatosabbak lennének másoknál.” Nem kell feltétlenül a mindenki által jól ismert bűncselekményekre (Olaszliszka, stb.) utalni ahhoz, hogy belássuk, a cigányokra jellemző a primer érzelmek által vezérelt viselkedés, a vadállati kegyetlenség, kontrollálatlan, szükségtelen erőszak – az igazi indulati bűncselekmények. A cigányok indulatmentességéről elég képet ad egy-egy játszótéri gyermeknevelés (Mezítlábas, cigarettázó, tehénszerűen elhízott cigányasszony üvöltözik: Vanessza! Hogy a p***mat szopnád ki! Na basztasd már a Ricsit, te kis csicska!) esetleg egy cigánylagzi, ahol holtrészeg cigányok rendre összeverekednek, késelnek. A cikk – szintén felmérésre hivatkozva – megállapítja a cigányok sajátos erényét: „családban a romák sokkal kevésbé ölnek” – ami egyébként ismert tény, hiszen elsősorban magyarokat gyilkolnak meg brutálisan. „Ellenben a roma családokra jellemző a nagycsalád, ahol több generáció is együtt él, többen vannak, és így a gyilkosság megelőzésére nagyobb az esély, hiszen az elkövető felett nagyobb a kontroll, hazudta (javítás tőlem – dr. kakas) Solt Ágnes, az OKRI munkatársa.”
Érdekes, hogy a nagy család kontrollja nem érvényesül, amikor magyar embert vernek agyon, mentősöket, tűzoltókat, orvosokat, tanárokat bántalmaznak hordákba verődve. Akkor - meglepő módon nincs egyetlen olyan, aki megakadályozná a cigányok őrjöngését.
„Eltérést tapasztaltunk roma és nem roma származásúak között aszerint is, hogy az áldozat és elkövető között milyen viszony volt a gyilkosság előtt. A roma származású elkövetők a nem romáknál kisebb arányban ölték meg áldozatukat azért, mert korábban konfliktus állt fenn közöttük. Így cáfolható az a feltételezés, hogy a romák impulzivitása, érzelmi alulkontrolláltsága miatt elkövetett emberölések gyakoribban lennének, mint a magyarok körében hasonló okból elkövetettek” hazudik ismét Solt Ágnes.
A csúsztatás szép példája ez is, hiszen mindenki tudja, miről van szó: a cigányok jelentéktelen, vélt vagy valós sérelmük miatt is pillanatok alatt megszabadulnak minden önkontrolltól, fellépésük zabolátlan agresszióba fordul másodpercek alatt.
A cigányok „nem indulatosságáról” beszédesen szól a már fent hivatkozott „Cigány per” is: „Két roma család közötti „leszámolás” ügyének tárgyalásakor pedig egyenesen minden erélyére szüksége volt a bírónak a bíróság és a tárgyalás tekintélyének megőrzése érdekében.”, ugyanitt: „A másik eset egy büntetőügy volt, amelyben mind az elkövetők, mind a tanúk, mind pedig a sértettek romák voltak. Az egymással hosszabb ideje perben és haragban álló két roma család között a tárgyalás tömegverekedésbe torkollott.”
(Megjegyezném, mindenképpen érdemes a fenti tanulmányt is átböngészni, sok érdekes dolog található még benne.)
Következőkben a már jól ismert magyarázkodás jön: „Az egyik legerősebb hatással a rossz társadalmi helyzet lehet: Dr. Tauber István kriminológus már 1982-ben amellett érvelt, hogy a bűnözés nem etnikai, hanem szociális kérdés. Elemzése szerint a a cigányság bűnözésének mértéke semmivel sem nagyobb, mint más, hasonló társadalmi helyzetű csoportoké.”
Erre a tanulmányra szívesen hivatkoznak a cigányfajvédők. Talán nem tűnt fel nekik, hogy 1982 óta eltelt pár év. Az akkori társasdalmi, gazdasági viszonyokat nem is lehet hasonlítani a maiakhoz, majd’ 30 éves szociológiai felmérés még egy kisebb változásokat megért társadalom/ország esetében sem kezelhető erős fenntartások nélkül. (Tisztázni kellene pl., hogy jelenleg kik a cigányokhoz „hasonló helyzetű csoportok”, mekkora ennek a csoportnak a létszáma, milyen életmódot folytatnak általában, stb.) Érdemes észrevenni, hogy a cigányfajvédők előszeretettel hivatkoznak olyan tanulmányokra, felmérésekre, amelyek minimum tíz évesek, holott nyilvánvaló, hogy a cigányok társadalomellenes viselkedésében az elmút tíz év alatt is jelentős „fejlődés” volt tapasztalható – hála a liberális, mindenért a többségi társadalmat hibáztató politikának.
„Szerepet játszhat az alacsony iskolai végzettség: Huszár László és Póczik Szilveszter már idézett börtönfelméréseiből az derült ki, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak és elsősorban a fiatal férfiak börtönbekerülési esélyei jóval magasabbak, mint minden más csoporté.”
Számtalanszor bebizonyosodott: a cigányok a tanulást sem tartják fontosnak, az igyekvő cigánygyerekeket maguk közül kivetik. Szónoki kérdés, de mit tehet még a társadalom az ingyen iskola, tankönyv, étkezés, stb. kívül. Elég nehéz persze a tanulás, ha a gyermekek és a szülők a tanárokat megverik, terrorizálják, fenyegetik. Ugyanazon elszegényedett, nehéz helyzetű települések magyar lakói, akik a térség ugyanolyan problémáival szembesülnek nap mint nap, iskolába járatják a gyermekeiket, figyelnek rájuk. A cigányokat egyszerűen nem érdekli a gyermekük eljövedő sorsa, szülői működésük kimerül a primitív majomszeretet néhány (meglehetősen káros) megnyilvánulásában („Megjött a segílyke, vegyí’ má’ a purgyéknak egy kis csipszet meg gumicukrot!”) Ugyan kinek a felelőssége, hogy az iskolába kerülő cigánygyerekek jelentős része nem ismeri (és természetesen nem tudja használni) a rajzpapírt, ceruzát, zsebkendőt, WC-papírt, fogkefét, nincs tisztában a testrészeivel (azaz kérésre nem tudja megmutatni az orrát, fülét, lábát, stb.), nincs meg az alapszókincse (nem ismerik az „előtte”, „utána”, „alatta”, „felette” stb. jelenését). Csak egy apróság: a cigányok a köztudatban úgy élnek, mint jó hallással megáldott, muzikális népség. Hány putriscigány szülő énekel a gyerekének, vagy mond mondókákat, esetleg mesél? A választ mindenki tudja, ez is a szegénységen múlik?
Ugyanakkor az alacsony iskolázottság nem jelent automatikusan bűnöző életmódot, nyilván mindenki ismer a környezetében tanulatlan, egyszerű, de tisztességgel élő, dolgozó embereket.
Az írás utolsó bekezdése igazán tanulságos és nem is igazán a tartalma miatt. „Lehet, hogy a szegény, iskolázatlan emberek, és a romák kriminális aktivitása is nőtt, ez azonban csak feltételezés, nincsenek adatok ennek alátámasztására, és cáfolatára sem.”
Tehát a cigányokat elmarasztaló, hibáztató, felelősségüket felvető kérdésekre nincsenek adatok, azok - persze csak a Zsindex szerint - puszta feltételezések, de a jellegzetes cigánymosdató álláspontok igazolására – csodák-csodája – talált forrásokat, adatokat - manipukatívan idézve - a szerző. Azt hiszem azonban, izzadságszagú erőlködése nem sokakat győzőtt meg – engem semmiképpen.
A következő felvetés ismét egy pofátlanul hazug mondattal operál: „nem igaz az az állítás, hogy a cigányok indulatosabbak lennének másoknál.” Nem kell feltétlenül a mindenki által jól ismert bűncselekményekre (Olaszliszka, stb.) utalni ahhoz, hogy belássuk, a cigányokra jellemző a primer érzelmek által vezérelt viselkedés, a vadállati kegyetlenség, kontrollálatlan, szükségtelen erőszak – az igazi indulati bűncselekmények. A cigányok indulatmentességéről elég képet ad egy-egy játszótéri gyermeknevelés (Mezítlábas, cigarettázó, tehénszerűen elhízott cigányasszony üvöltözik: Vanessza! Hogy a p***mat szopnád ki! Na basztasd már a Ricsit, te kis csicska!) esetleg egy cigánylagzi, ahol holtrészeg cigányok rendre összeverekednek, késelnek. A cikk – szintén felmérésre hivatkozva – megállapítja a cigányok sajátos erényét: „családban a romák sokkal kevésbé ölnek” – ami egyébként ismert tény, hiszen elsősorban magyarokat gyilkolnak meg brutálisan. „Ellenben a roma családokra jellemző a nagycsalád, ahol több generáció is együtt él, többen vannak, és így a gyilkosság megelőzésére nagyobb az esély, hiszen az elkövető felett nagyobb a kontroll, hazudta (javítás tőlem – dr. kakas) Solt Ágnes, az OKRI munkatársa.”
Érdekes, hogy a nagy család kontrollja nem érvényesül, amikor magyar embert vernek agyon, mentősöket, tűzoltókat, orvosokat, tanárokat bántalmaznak hordákba verődve. Akkor - meglepő módon nincs egyetlen olyan, aki megakadályozná a cigányok őrjöngését.
„Eltérést tapasztaltunk roma és nem roma származásúak között aszerint is, hogy az áldozat és elkövető között milyen viszony volt a gyilkosság előtt. A roma származású elkövetők a nem romáknál kisebb arányban ölték meg áldozatukat azért, mert korábban konfliktus állt fenn közöttük. Így cáfolható az a feltételezés, hogy a romák impulzivitása, érzelmi alulkontrolláltsága miatt elkövetett emberölések gyakoribban lennének, mint a magyarok körében hasonló okból elkövetettek” hazudik ismét Solt Ágnes.
A csúsztatás szép példája ez is, hiszen mindenki tudja, miről van szó: a cigányok jelentéktelen, vélt vagy valós sérelmük miatt is pillanatok alatt megszabadulnak minden önkontrolltól, fellépésük zabolátlan agresszióba fordul másodpercek alatt.
A cigányok „nem indulatosságáról” beszédesen szól a már fent hivatkozott „Cigány per” is: „Két roma család közötti „leszámolás” ügyének tárgyalásakor pedig egyenesen minden erélyére szüksége volt a bírónak a bíróság és a tárgyalás tekintélyének megőrzése érdekében.”, ugyanitt: „A másik eset egy büntetőügy volt, amelyben mind az elkövetők, mind a tanúk, mind pedig a sértettek romák voltak. Az egymással hosszabb ideje perben és haragban álló két roma család között a tárgyalás tömegverekedésbe torkollott.”
(Megjegyezném, mindenképpen érdemes a fenti tanulmányt is átböngészni, sok érdekes dolog található még benne.)
Következőkben a már jól ismert magyarázkodás jön: „Az egyik legerősebb hatással a rossz társadalmi helyzet lehet: Dr. Tauber István kriminológus már 1982-ben amellett érvelt, hogy a bűnözés nem etnikai, hanem szociális kérdés. Elemzése szerint a a cigányság bűnözésének mértéke semmivel sem nagyobb, mint más, hasonló társadalmi helyzetű csoportoké.”
Erre a tanulmányra szívesen hivatkoznak a cigányfajvédők. Talán nem tűnt fel nekik, hogy 1982 óta eltelt pár év. Az akkori társasdalmi, gazdasági viszonyokat nem is lehet hasonlítani a maiakhoz, majd’ 30 éves szociológiai felmérés még egy kisebb változásokat megért társadalom/ország esetében sem kezelhető erős fenntartások nélkül. (Tisztázni kellene pl., hogy jelenleg kik a cigányokhoz „hasonló helyzetű csoportok”, mekkora ennek a csoportnak a létszáma, milyen életmódot folytatnak általában, stb.) Érdemes észrevenni, hogy a cigányfajvédők előszeretettel hivatkoznak olyan tanulmányokra, felmérésekre, amelyek minimum tíz évesek, holott nyilvánvaló, hogy a cigányok társadalomellenes viselkedésében az elmút tíz év alatt is jelentős „fejlődés” volt tapasztalható – hála a liberális, mindenért a többségi társadalmat hibáztató politikának.
„Szerepet játszhat az alacsony iskolai végzettség: Huszár László és Póczik Szilveszter már idézett börtönfelméréseiből az derült ki, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak és elsősorban a fiatal férfiak börtönbekerülési esélyei jóval magasabbak, mint minden más csoporté.”
Számtalanszor bebizonyosodott: a cigányok a tanulást sem tartják fontosnak, az igyekvő cigánygyerekeket maguk közül kivetik. Szónoki kérdés, de mit tehet még a társadalom az ingyen iskola, tankönyv, étkezés, stb. kívül. Elég nehéz persze a tanulás, ha a gyermekek és a szülők a tanárokat megverik, terrorizálják, fenyegetik. Ugyanazon elszegényedett, nehéz helyzetű települések magyar lakói, akik a térség ugyanolyan problémáival szembesülnek nap mint nap, iskolába járatják a gyermekeiket, figyelnek rájuk. A cigányokat egyszerűen nem érdekli a gyermekük eljövedő sorsa, szülői működésük kimerül a primitív majomszeretet néhány (meglehetősen káros) megnyilvánulásában („Megjött a segílyke, vegyí’ má’ a purgyéknak egy kis csipszet meg gumicukrot!”) Ugyan kinek a felelőssége, hogy az iskolába kerülő cigánygyerekek jelentős része nem ismeri (és természetesen nem tudja használni) a rajzpapírt, ceruzát, zsebkendőt, WC-papírt, fogkefét, nincs tisztában a testrészeivel (azaz kérésre nem tudja megmutatni az orrát, fülét, lábát, stb.), nincs meg az alapszókincse (nem ismerik az „előtte”, „utána”, „alatta”, „felette” stb. jelenését). Csak egy apróság: a cigányok a köztudatban úgy élnek, mint jó hallással megáldott, muzikális népség. Hány putriscigány szülő énekel a gyerekének, vagy mond mondókákat, esetleg mesél? A választ mindenki tudja, ez is a szegénységen múlik?
Ugyanakkor az alacsony iskolázottság nem jelent automatikusan bűnöző életmódot, nyilván mindenki ismer a környezetében tanulatlan, egyszerű, de tisztességgel élő, dolgozó embereket.
Az írás utolsó bekezdése igazán tanulságos és nem is igazán a tartalma miatt. „Lehet, hogy a szegény, iskolázatlan emberek, és a romák kriminális aktivitása is nőtt, ez azonban csak feltételezés, nincsenek adatok ennek alátámasztására, és cáfolatára sem.”
Tehát a cigányokat elmarasztaló, hibáztató, felelősségüket felvető kérdésekre nincsenek adatok, azok - persze csak a Zsindex szerint - puszta feltételezések, de a jellegzetes cigánymosdató álláspontok igazolására – csodák-csodája – talált forrásokat, adatokat - manipukatívan idézve - a szerző. Azt hiszem azonban, izzadságszagú erőlködése nem sokakat győzőtt meg – engem semmiképpen.
