A mai Magyar Hírlapban Szentesi Zöldi László olyan pofátlanul hazug vezércikket írt, amely mellett nem mehetünk el szótlanul.
Emberünk azt állítja (cikke alább, teljességében megtalálható), hogy ha a Jobbik kerül hatalomra, akkor itt hullahegyek lesznek, vérontás, polgárháború, leszámolások, bezzeg a Fidesz-féle “fontolva haladás” milyen jó, és hogy a normális, békés jövő egyedüli záloga Orbán pártja.
Szentesi úr! “Gondolat”menetével a következő a probléma:
Emberünk azt állítja (cikke alább, teljességében megtalálható), hogy ha a Jobbik kerül hatalomra, akkor itt hullahegyek lesznek, vérontás, polgárháború, leszámolások, bezzeg a Fidesz-féle “fontolva haladás” milyen jó, és hogy a normális, békés jövő egyedüli záloga Orbán pártja.
Szentesi úr! “Gondolat”menetével a következő a probléma:
1. Miből gondolja azt, hogy egy Jobbik-kormány hullahegyekkel járna? Az, ill. polgárháború van a cigány- (ill. úgy általában: a bűnöző)kérdéshez sokkal normálisabban álló országokban? Az USA-ban, Svájcban, Olasz- / Finnországban, Szlovákiában? Nem. Nincsenek tömeges kivégzések, gépfegyveres cigánytáborokon való rajtaütések, nincs genocídium. Az más kérdés, hogy nem sokat vacakol egy amerikai, tót vagy finn átlagember, ha cigánybűnöző próbálja kirabolni: a helyszínen lelövi. Teljesen törvényesen, tegyük hozzá, mert ezekben az országokban sokkal normálisabb a törvénykezés. Mégsem beszélhetünk ártatlanok hullahegyeiről – arrafelé a halál csupán foglalkozási ártalom bűnözőcigányéknál. Van különbség egy betörő (ezekben az országokban teljesen törvényes!) lelövése és az adott népcsoport teljes kiirtása között, nemde?
Hullahegyek volnának ezen felül Olaszországban? Ahol (és ezt a Népszabadság is elismeri!) az olaszok fegyveresekkel őrzött táborokba zárnak kivétel nélkül minden cigányt (még az olasz állampolgárságúakat is), illetve kitoloncolják őket és rendőri félrenézés, vagy éppenséggel aktív segítség mellett felégetik táboraikat? Érdekes, hogy mindezek miatt nem sápítozik a Fidesz.
2. Miért kellene elhinnünk azt, hogy a Fidesz rendet csinál, vagy egyáltalán felelősségre von bárkit is? Három évük volt az önkormányzatokban (és van még egy minimum) a rendrakásra (plusz négy évig kormányoztak, de egy komcsit sem vontak felelősségre). Az önkormányzatok döntő többsége már 2006 ősze óta fideszes. Mégsem tettek semmit, pedig tehettek volna, ezt Szepessy Zsolt (Monok, független), Mali Zoltán (Drávapiski, független) és Orosz Mihály (Érpatak, Jobbik-szimpatizáns, gárdista (!)) példája is bizonyítja. Nagy bajok vannak ott, ahol még az egykori SZDSZ-tag Mali is normálisabb, mint a Fideszből bárki is, nem?
3. Beszéljünk még Orosz Mihályról, jó? Már említettük, hogy a Fidesz a kezében levő sok ezer faluval, kis és nagyvárossal sehol sem volt képes elérni azt, amit a Jobbik a kezében (pontosabban: egy gárdista szimpatizánsa kezében) levő Érpatakon – aminek még a vérfideszes HírTV is csodájára járt. Szentesi úr! Hol vannak Érpatakon, mint a jobbikos kirakat-településen, ezek a bizonyos “hullahegyek”?
4. Hullahegyek, cigány-nemcigány háború ebben az országban akkor lesz, ha minden úgy folytatódik, ahogy eddig – a cigányok egyre inkább elszemtelenednek, az orkfertőzött régiók egyre élhetetlenebbé válnak, a többségi társadalom egyre kevésbé veti el a mindenáron való, fegyveres leszámolást a mokkákkal. Mégpedig a Fidesz langymeleg politikája ehhez fog vezetni. Ha nem csökkentik drámaian a feszültségeket, a fehér többség fenyegetettségét, akkor törvényszerűek lesznek az összecsapások.
Márpedig hogy lehet drasztikusan csökkenteni ezen fenyegetettséget? Úgy, hogy visszafogjuk a bűnözést. Azt hogy csináljuk? Úgy, ahogy a Jobbik tervezi: a büntetési tételek jelentős (származásfüggetlen!) megszigorításával, a börtön-férőhelyek jelentős, akár egy nagyságrenddel történő növelésével (akár olcsó Tent City-k létesítésével vagy, a hazaihoz képest kifejezetten olcsó szibériai, törökországi stb. bérrabtartással, ahogy a németek csinálják – ha nekik lehet, akkor nekünk is), a rendőrség megerősítésével és intézkedési jogkörének visszaadásával, a mai helyzetben a rég elavult törvények megváltoztatásával (pl. a büntethetőségi korhatár jelentős lecsökkentésével).
Szentesi úr! Ha majd egyetlen egy (!!) olyan fideszes példát tud mutatni, mint a jobbikos Érpatak, akkor nem fog az egész ország önökön nevetni.
Hullahegyek volnának ezen felül Olaszországban? Ahol (és ezt a Népszabadság is elismeri!) az olaszok fegyveresekkel őrzött táborokba zárnak kivétel nélkül minden cigányt (még az olasz állampolgárságúakat is), illetve kitoloncolják őket és rendőri félrenézés, vagy éppenséggel aktív segítség mellett felégetik táboraikat? Érdekes, hogy mindezek miatt nem sápítozik a Fidesz.
2. Miért kellene elhinnünk azt, hogy a Fidesz rendet csinál, vagy egyáltalán felelősségre von bárkit is? Három évük volt az önkormányzatokban (és van még egy minimum) a rendrakásra (plusz négy évig kormányoztak, de egy komcsit sem vontak felelősségre). Az önkormányzatok döntő többsége már 2006 ősze óta fideszes. Mégsem tettek semmit, pedig tehettek volna, ezt Szepessy Zsolt (Monok, független), Mali Zoltán (Drávapiski, független) és Orosz Mihály (Érpatak, Jobbik-szimpatizáns, gárdista (!)) példája is bizonyítja. Nagy bajok vannak ott, ahol még az egykori SZDSZ-tag Mali is normálisabb, mint a Fideszből bárki is, nem?
3. Beszéljünk még Orosz Mihályról, jó? Már említettük, hogy a Fidesz a kezében levő sok ezer faluval, kis és nagyvárossal sehol sem volt képes elérni azt, amit a Jobbik a kezében (pontosabban: egy gárdista szimpatizánsa kezében) levő Érpatakon – aminek még a vérfideszes HírTV is csodájára járt. Szentesi úr! Hol vannak Érpatakon, mint a jobbikos kirakat-településen, ezek a bizonyos “hullahegyek”?
4. Hullahegyek, cigány-nemcigány háború ebben az országban akkor lesz, ha minden úgy folytatódik, ahogy eddig – a cigányok egyre inkább elszemtelenednek, az orkfertőzött régiók egyre élhetetlenebbé válnak, a többségi társadalom egyre kevésbé veti el a mindenáron való, fegyveres leszámolást a mokkákkal. Mégpedig a Fidesz langymeleg politikája ehhez fog vezetni. Ha nem csökkentik drámaian a feszültségeket, a fehér többség fenyegetettségét, akkor törvényszerűek lesznek az összecsapások.
Márpedig hogy lehet drasztikusan csökkenteni ezen fenyegetettséget? Úgy, hogy visszafogjuk a bűnözést. Azt hogy csináljuk? Úgy, ahogy a Jobbik tervezi: a büntetési tételek jelentős (származásfüggetlen!) megszigorításával, a börtön-férőhelyek jelentős, akár egy nagyságrenddel történő növelésével (akár olcsó Tent City-k létesítésével vagy, a hazaihoz képest kifejezetten olcsó szibériai, törökországi stb. bérrabtartással, ahogy a németek csinálják – ha nekik lehet, akkor nekünk is), a rendőrség megerősítésével és intézkedési jogkörének visszaadásával, a mai helyzetben a rég elavult törvények megváltoztatásával (pl. a büntethetőségi korhatár jelentős lecsökkentésével).
Szentesi úr! Ha majd egyetlen egy (!!) olyan fideszes példát tud mutatni, mint a jobbikos Érpatak, akkor nem fog az egész ország önökön nevetni.
Kuruc.info - A.S.
Ajánlott cikkek: Mit tett a Fidesz cigányügyben hatalmon, mit várhatunk tőlük a jövőben? - Utánajártunk
A "változatosság" kedvéért: iskoláink elcigányosítását, még több ingyenpénzt követel fajtársainak a Fidesz cigányasszonya
Idióta zsideszes Schmidt Maca is cigányt pátyolgat
Zsideszes főcigány: nyomós oka volt Olaszliszkának és a Cozma-gyilkosságnak
Az eredeti cikk:
Józanság
Széchenyi Istvánra gyakran hivatkozunk, jobbára persze csak az ismert közhelyeket csűrjük-csavarjuk, és mintha nem értenénk, hogy a reformkori és a mai sorskérdések nagyjából ugyanazok. Ezek sorában a legfontosabb kétségkívül a következő: modern reformpolitikával vagy politikai radikalizmussal kell-e gyógyítani a nemzetet?
Én azt a Széchenyi-gondolatot ajánlom megfontolásra a jobboldali választópolgárnak, amely szerint nekünk, magyaroknak az a legfőbb fogyatékosságunk, hogy a valós helyett állandóan a kívánatos helyzettel vetünk számot.
Orbán Viktor tegnap józanságra intette a magyar embereket, és az úgynevezett posztromantikától óvott. Tette ezt egy olyan korban, amikor könnyen kinyílik a bicska az ember zsebében. Aligha létezik ugyanis olyan hazáját féltő magyar ebben az országban, aki ne mondott volna már cifrát a gyurcsányok és bajnaik végeláthatatlan tömegére. Ezzel nincs is baj. Szimpla hazaárulókról beszélünk, nyerjék csak el méltó büntetésüket.
Csakhogy. A Fidesztől jobbra terjed egy sajátos korhangulat. Azt halljuk onnan, hogy második rendszerváltásra készülnek. És azt is, hogy itt mindenki velejéig korrupt, és szétlopja az országot, de ők, a tiszták, majd rendbe tesznek mindent.
Valamikor én is posztromantikus voltam, a magyar ember eleve annak születik. Ma már azt gondolom, hogy kormányozni csak józan fejjel, tapasztalattal lehet. A bátornak tetsző kiállás, a „szájkarate” édeskevés. Gondoljuk csak el: most, amikor a magyar kormányt Nemzetközi Valutaalapnak hívják, mi a fészkes fenét lehet itt tenni? Nem az álmainkban, hanem ahogyan Széchenyi felteszi a kérdést: valóságosan? Csakis egyet: magyar szívvel és a legjobb tudásunk szerint újratárgyalni, amit egyáltalán lehet. A végső cél ugyanis nem a társadalmi felfordulás, hanem az emberek napi életének megkönnyítése, a kis- és közepes vállalkozások szabadsága, a nemzeti önépítés.
A posztromantikusoktól eddig olyanokat hallottunk, hogy romboljuk porig az egyik kereskedelmi televízió épületét. Mintha ezt meg lehetne tenni… Aki mondta, az is tudja, hogy nem. Hát akkor miért mondta? Ebben a kérdésben és a rá adott válaszban benne van a Jobbik-rejtvény megoldása.
Orbán Viktorék az elmúlt húsz év legnehezebb kormányzására készülnek. Csupa olyan dolgot kérnek számon rajtuk, amelyet ellenzékből nem lehetett megoldani. Ha megnyerik a választást, majd elválik, mire képesek. Az viszont méretes túlzás, hogy hovatovább mindenki az elszámoltatás köré építi fel a maga mitológiáját vagy éppen ellenmitológiáját. A képlet egyébként roppant egyszerű: a Fidesz-kormány nyilvánvalóan nem engedi futni a főbűnösöket, és ezt a több millió rájuk szavazó ember joggal el is várja tőlük. De az máris borítékolható, hogy mindenki kedvére nem tehetnek, az egyik oldal boszorkányüldözést kiált majd, a másik pedig konyhakést ad a kézbe, hogy az új kormány mindenkit belezzen ki azonnal a helyszínen.
A tét: a magyarság megmaradása. Számomra a csendes, normális polgári élétet élő, gazdagodó magyar milliók jövője sokkal szimpatikusabb vízió, mint egy roppant bátornak tetsző, de mozdulatlan hullahegy. A világosi katasztrófát és az utána következő húszéves süllyedést meg lehetett volna előzni, ha Széchenyire hallgat az ország. És nem egy újabb Kossuth, hanem Deák rakta végül rendbe a dolgokat. Rombolás helyett önépítés volt és marad a program.
Orbán Viktor jól beszélt tegnap. A magyar jobboldal készen áll a kormányzásra. A posztromantikusokkal nincs baj, de én inkább a könyvespolcon szeretem őket.
A romokból újjá kell építeni az országot. Ez a valóságos helyzet, az álom pedig az, hogy aztán mit szeretnénk. Először eltakarítjuk a törmeléket, aztán építkezünk. És nagyon örvendetes volna, ha az új épület alapjainál sem jobbról, sem balról nem settenkednének égő kanóccal olyanok, akik termékeny gondolatokkal és tettekkel nem járulnak hozzá a közös ügyekhez.
MH - Szentesi Zöldi László
Ajánlott cikkek: Mit tett a Fidesz cigányügyben hatalmon, mit várhatunk tőlük a jövőben? - Utánajártunk
A "változatosság" kedvéért: iskoláink elcigányosítását, még több ingyenpénzt követel fajtársainak a Fidesz cigányasszonya
Idióta zsideszes Schmidt Maca is cigányt pátyolgat
Zsideszes főcigány: nyomós oka volt Olaszliszkának és a Cozma-gyilkosságnak
Az eredeti cikk:
Józanság
Széchenyi Istvánra gyakran hivatkozunk, jobbára persze csak az ismert közhelyeket csűrjük-csavarjuk, és mintha nem értenénk, hogy a reformkori és a mai sorskérdések nagyjából ugyanazok. Ezek sorában a legfontosabb kétségkívül a következő: modern reformpolitikával vagy politikai radikalizmussal kell-e gyógyítani a nemzetet?
Én azt a Széchenyi-gondolatot ajánlom megfontolásra a jobboldali választópolgárnak, amely szerint nekünk, magyaroknak az a legfőbb fogyatékosságunk, hogy a valós helyett állandóan a kívánatos helyzettel vetünk számot.
Orbán Viktor tegnap józanságra intette a magyar embereket, és az úgynevezett posztromantikától óvott. Tette ezt egy olyan korban, amikor könnyen kinyílik a bicska az ember zsebében. Aligha létezik ugyanis olyan hazáját féltő magyar ebben az országban, aki ne mondott volna már cifrát a gyurcsányok és bajnaik végeláthatatlan tömegére. Ezzel nincs is baj. Szimpla hazaárulókról beszélünk, nyerjék csak el méltó büntetésüket.
Csakhogy. A Fidesztől jobbra terjed egy sajátos korhangulat. Azt halljuk onnan, hogy második rendszerváltásra készülnek. És azt is, hogy itt mindenki velejéig korrupt, és szétlopja az országot, de ők, a tiszták, majd rendbe tesznek mindent.
Valamikor én is posztromantikus voltam, a magyar ember eleve annak születik. Ma már azt gondolom, hogy kormányozni csak józan fejjel, tapasztalattal lehet. A bátornak tetsző kiállás, a „szájkarate” édeskevés. Gondoljuk csak el: most, amikor a magyar kormányt Nemzetközi Valutaalapnak hívják, mi a fészkes fenét lehet itt tenni? Nem az álmainkban, hanem ahogyan Széchenyi felteszi a kérdést: valóságosan? Csakis egyet: magyar szívvel és a legjobb tudásunk szerint újratárgyalni, amit egyáltalán lehet. A végső cél ugyanis nem a társadalmi felfordulás, hanem az emberek napi életének megkönnyítése, a kis- és közepes vállalkozások szabadsága, a nemzeti önépítés.
A posztromantikusoktól eddig olyanokat hallottunk, hogy romboljuk porig az egyik kereskedelmi televízió épületét. Mintha ezt meg lehetne tenni… Aki mondta, az is tudja, hogy nem. Hát akkor miért mondta? Ebben a kérdésben és a rá adott válaszban benne van a Jobbik-rejtvény megoldása.
Orbán Viktorék az elmúlt húsz év legnehezebb kormányzására készülnek. Csupa olyan dolgot kérnek számon rajtuk, amelyet ellenzékből nem lehetett megoldani. Ha megnyerik a választást, majd elválik, mire képesek. Az viszont méretes túlzás, hogy hovatovább mindenki az elszámoltatás köré építi fel a maga mitológiáját vagy éppen ellenmitológiáját. A képlet egyébként roppant egyszerű: a Fidesz-kormány nyilvánvalóan nem engedi futni a főbűnösöket, és ezt a több millió rájuk szavazó ember joggal el is várja tőlük. De az máris borítékolható, hogy mindenki kedvére nem tehetnek, az egyik oldal boszorkányüldözést kiált majd, a másik pedig konyhakést ad a kézbe, hogy az új kormány mindenkit belezzen ki azonnal a helyszínen.
A tét: a magyarság megmaradása. Számomra a csendes, normális polgári élétet élő, gazdagodó magyar milliók jövője sokkal szimpatikusabb vízió, mint egy roppant bátornak tetsző, de mozdulatlan hullahegy. A világosi katasztrófát és az utána következő húszéves süllyedést meg lehetett volna előzni, ha Széchenyire hallgat az ország. És nem egy újabb Kossuth, hanem Deák rakta végül rendbe a dolgokat. Rombolás helyett önépítés volt és marad a program.
Orbán Viktor jól beszélt tegnap. A magyar jobboldal készen áll a kormányzásra. A posztromantikusokkal nincs baj, de én inkább a könyvespolcon szeretem őket.
A romokból újjá kell építeni az országot. Ez a valóságos helyzet, az álom pedig az, hogy aztán mit szeretnénk. Először eltakarítjuk a törmeléket, aztán építkezünk. És nagyon örvendetes volna, ha az új épület alapjainál sem jobbról, sem balról nem settenkednének égő kanóccal olyanok, akik termékeny gondolatokkal és tettekkel nem járulnak hozzá a közös ügyekhez.
MH - Szentesi Zöldi László
