A minapi választáson győztes Finn Középpártot vagy Centrumpártot (Suomen keskusta) 1906-ban alapították Vidékiek Szövetsége (Maalaisliitto) néven. Mai nevét 1965-ben vette fel. A párt elsődleges célja - tulajdonképpen a mai napig - a parasztgazdaságok önállóságának biztosítása, a nemzeti tudat védelme, valamint a központosítás (beleértve a nagy települési központok kialakulásának) ellenzése. A párt történelmének egyik legjelentősebb politikusa, Lauri Relander (1883-1942), aki minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a keleti és nyugati nagyhatalmak közötti kis államokat összefogja. A Finn Középpárt szavazói jórészt igen szigorú erkölcsöket valló finn vidéki emberek, akiktől a liberalizmus eszméi nagyon távol állnak.
A párt még az EU-csatlakozást is a végsőkig ellenezte. A mostani szavazáson a párt 51 képviselői helyet szerzett, az előző választásokhoz képest 4 hellyel kevesebbet.
A Nemzeti Tömörülés (Kansallinen kokoomus) nevű finn pártot 1918-ban alapították. Az alapítók soraiban a két ágra szakadt finnpártiak (suomalainen puolue) tagjai voltak, akik az alkotmányosság hívei voltak, s a korábbi orosz megszállás idején legfontosabb közvetlen céljuknak a finn nyelv általánossá (hivatalossá) tételét tartották. A párt tehát nemcsak a nevében nemzeti, hanem múltjában is. A Nemzeti Tömörülés jobboldali, nemzeti értékeket valló polgári párt.
A párt a mostani szavazáson 50 képviselői helyet szerzett, az előző választásokhoz képest 10 hellyel többet.
A Finn Szociáldemokrata Pártot (Suomen Sosialidemokraattinen Puolue) Finn Munkáspárt néven Turkuban alapították 1899-ben. Mostani nevét 1903-ban vette fel. Tagsága 1917-ben az azonnali forradalom híve volt, 1919-es pártgyűlésükön határoztak a demokratikus eszközökkel történő osztályharc mellett. E párt soraiból került ki egyebek között Matti Koivisto és Tarja Halonen, a korábbi és a jelenlegi köztársasági elnökök (ez utóbbi korábban - egyebek között - a Szexuális Egyenlőség Társasága elnöke, a SEXPO egyik alapító tagja), valamint Erkki Tuomioja a még jelenlegi külügyminiszter, akinek nagyanyja az a Hella Wuolijoki (1886-1954) (színdarabíró, az YLE finn állami rádió elnöke), akit szovjetek számára végzett kémkedésért ítéltek el. (Az ítélet végrehajtását a szovjetek akadályozták meg.) A párt a mostani választásokon 45 helyet szerzett, az előzőhöz képest 8 hellyel kevesebbet.
A fenti eredmények alapján, melyet - az egyébként egyáltalán nem jelentéktelen - kisebb pártok lényegesen nem befolyásolnak, azt mondhatjuk, hogy a mostani finn választások a nemzeti erők óriási győzelmét, a baloldaliak hatalmas vereségét hozta.
(A magunk részéről mindehhez még hozzátehetjük, hogy úgy, hogy a finn embereknek fogalmuk sem volt arról, mert a finn média erről őket nem tájékoztatta, hogy a finn szociáldemokraták, az Erkki Tuomioja vezette finn külügyminisztérium és Tarja Halonen a tőlük telhető módon támogatták a Gyurcsány-kormányt.)
Kádár György, Finnország
Forrás: Pirinen-Jutikkala: Finnország története, Budapest, Kairosz, 2004,
finn szakfolyóiratok
Facta 2005
Suomen tiedotustoimisto
