A migránsok legfeljebb 72 órát tartózkodhatnak ezekben a táborokban, miután vagy menekültközpontokba szállítják őket az ország belsejébe, vagy ha nem kérnek menekültstátuszt, amelyek elbírálását felgyorsítják, akkor visszatoloncolják őket abba az államba, ahonnét jöttek. Hozzátette, hogy a szlovén kormány kész szigorítani a menekültjogi törvényen, és már javaslatot tett a külföldiekről szóló törvény módosítására is.

“Ljubljanának nem érdeke, hogy potenciális migránsok hosszabb ideig bolyongjanak az ország belsejében” – mondta Bostjan Sefic, hozzáfűzve, hogy az illegális bevándorlók lehetséges ott-tartózkodása ellenőrzött és biztonságos lesz.

A befogadóállomások létesítése ellen több járásban is tüntetéseket szerveznek szerdán. Ezzel kapcsolatban Sefic úgy nyilatkozott, hogy az említett központok ideiglenesek lesznek, és a rendőrség állandó felügyelete alatt állnak majd, ezért nem kell attól tartani, hogy “ellenőrizetlen helyzet áll elő, vagy a migránsok tovább tartózkodnak ott a menedékkérelmeik hosszú elbírálása miatt”. Hétfőn hivatalosan Szlovéniába látogatott Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter, aki Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszterrel folytatott a sajtó elől elzárt munkatárgyalásokat.

A rendőrség hivatalos adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában tavaly október óta félmillió közel-keleti betolakodót vettek nyilvántartásba. Márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni. A szlovén kormány adatai szerint a menekültek és migránsok ellátására és szállítására eddig 46 millió eurót fordított az állam, az Európai Unió viszont erre a célra csak 9,4 millió eurót folyósított Szlovénia számára.

(MTI nyomán)