Az, hogy ő és társai ilyen súlyos ítéletet kaptak, egyvalamiről lerántja a leplet. Ismerve a magyar közéletet átszövő bűneseteket, megállapíthatjuk a következőket: nem bűn az, ha a közvagyont herdálják, ha milliárdos csalásokban, bűnszervezetben megrövidítik a közpénzt (Sukoró-ügy, állami privatizáció…), nem bűn az, ha emberek halálát okozzák gazdasági szereplők, esetleg kormányzati szervek (vörösiszap-katasztrófa, 2006-os augusztus 20-i tűzijáték), nem kell elítélni senkit, amiért embereket ütnek-vernek törvénytelenül, csalással-hazugsággal hatalomra jutnak (2006. ősze), nincs felelőse annak, hogy a kommunisták 40 éven át megnyomorították az országot, kínoztak, megöltek, elüldöztek százezreket, 18 éves gyerekeket akasztottak, sortüzeket adtak le védtelen polgárokra (1945-1989). És nincs felelőse annak sem, hogy az egymást követő kormányok, noha tisztában vannak a magyar nép vészes fogyásával, hatalmuk megtartása érdekében elmulasztják megtenni a népesség újbóli növekedését eredményező intézkedések életbeléptetését, és hagyják kihalni nemzetünket! És még hosszan sorolhatnám.

Egy dolog van, amit a legnagyobb szigorral kell büntetni: azokat, akik ez ellen fel mernek lépni, a hatalmasokat felelősségre akarják vonni évtizedes bűneikért. Azokra a törvény legnagyobb szigorával kell lesújtani, nehogy mások is kedvet kapjanak. Ebben az esetben még csak bizonyítani sem kell a vádakat, elég a gyanú az ítélethez.

Nem volt még a történelemben olyan kor, amikor a büntetés-végrehajtás látszólag ilyen szépen elkülönült a hatalom gyakorlóitól. Mert ugye a liberális demokráciában a kormány felteszi a kezét, és így szól: én, kérem, nem tehetek arról, hogyan döntenek a bírák! Vagyis létrehoztunk egy olyan igazságszolgáltatási rendszert, ami teljes mértékben önjáró, azt csinál, amit akar, és senki nem vonhatja felelősségre. Ők pedig még az átkos rendszer kiszolgálói, vagy annak örökösei, akik a hazafiakon törlesztenek, tisztelet a kivételnek. A kormánynak is jó ez, hiszen két legyet üt egy csapásra. őt nem lehet okolni az ítéletekért, a kemény ellenállókat meg hidegre teszik.

Egészen ördögi. Erős a gyanúm, hogy a milliárdos gazdasági szereplők azok, akiknek leginkább módjukban áll befolyásolni az igazságszolgáltatást. Mert ők biztosan megtalálják a módját, hogyan tegyék. Például a nagy üzlettől elesett sukorói maffia, akik bosszút esküdtek az őket leleplező Hunnia-csoport ellen.

Akárhogyan is, már megszokhattuk az évszázadok alatt, hogy ebben az országban mindig a hazafiak voltak a legjobban üldözve. De mikor kell, hogy ez így legyen? Egy esetben: ha idegenek, idegenszívűek irányítják a nemzetet, mint Mátyás király óta szinte mindig –a Horthy-kort leszámítva.

Gondoljunk el egy boldogabb jövőt, amikor a Budaházy Györgyhöz hasonló emberek tehetségét, erős jellemét és tetterejét nem üldözi, hanem felhasználja, támogatja a hazafias vezetés a nemzet szolgálatában. Hol lehetne Magyarország akkor?!

Kérek mindenkit, aki tenni akar Gyuriért, hogy írjon levelet a fideszes országgyűlési képviselőknek, saját területi képviselőjének, esetleg a jobbikos képviselőknek is, akinek gondolja, hogy érdemes, a parlamenti e-mail-címükre, és fogalmazza meg a nemtetszését kulturáltan, a saját szavaival. Követeljen amnesztiát a 2006-2010 közötti politikai indíttatású cselekményekért! Ez nem kerül semmibe.

Hiszem, hogy számít, ha nagy tömegek jelzik, hogy itt valami hiba csúszott a törvénykezés gépezetébe. Kell, hogy érezzék, hogy vannak elvárásaik a szavazópolgároknak cserébe azért, hogy hatalomra juttatják őket. Amíg szépen mondjuk.

(Gaudi-Nagy Tamás amnesztia-törvényjavaslata itt érhető el.)

Soha ne adjuk fel!