Háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött a cigányok egészségi helyzetéről hétfőn Pécsen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Pécsi Tudományegyetem orvoskara szervezésében. Hiánypótló, az biztos. Azt mindenesetre már most megtudtuk az egyik "szakember" asszonytól, hogy a rosszabb egészségi állapot, több betegség és magasabb halálozás az "esélyegyenlőtlenség" miatt jellemzi a "roma közösséget", azért tehát véletlenül sem az önpusztító, igénytelen életmód okolható. Pedig nyugodtan kimondhatná már végre azt is valamelyik "nagyfejű", hogy a "magyarok nemzetközi szinten is kirívóan rossz egészségügyi mutatóinak" sztereotípiáját mely "elnyomott" népcsoportnak köszönhetjük.
Az európai uniós szintű konferencián orvosok, társadalomtudósok, pszichológusok, közgazdászok, jogászok, önkormányzati vezetők, valamint kommunikációs szakemberek cserélnek tapasztalatot.
Östlin Piroska, WHO Europe programfelelőse az MTI-nek elmondta: ma még nagyon kevés kutatás létezik az idősebb korosztályhoz tartozó "romák" egészségi állapotáról, életkörülményeiről, és arról, hogy miért halnak meg a "romák" tizenöt évvel fiatalabban az uniós átlagéletkornál. Tény ugyanakkor, hogy Európában a legtöbb "roma" magas fokú esélyegyenlőtlenséggel küzd az egészségügyi ellátás területén. Bizonyított, hogy jelentősen rövidebb várható élettartam, rosszabb egészségi állapot, több betegség és magasabb mortalitás jellemzi a "roma" populációt, mint a többségi társadalom tagjait - közölte.
Hát persze. Elég bemenni egy egészségügyi intézménybe, és mindenki láthatja, hogy a szegínromákokat még csak be sem engedik oda a gaz rasszista magyarok. Véletlenül sem az tárul az egyszeri magyar szeme elé, hogy az orvosokat, mentősöket rendszeresen, népes családi kísérettel összeverő, a betegszállítást taxizásra igénybe vevő, állandóan vemhes - és még akkor is gyárkéményként füstölő -, a kórházakból minden mozdíthatót azonnal eltüntető véglényeken kívül mással nem is találkozhat, hisz a táppénz is "segíly", még ha életükben egy fillért sem fizettek be a közösbe.
A szakmai dokumentumok szerint elsősorban a szegénység, a szegregáció és a kommunikációs problémák jelentik a "roma" kisebbség számára a legnagyobb akadályt az egészségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférésében - tette hozzá a "szakember".
A tanácskozás résztvevői a három nap során cigány közösségeket is felkeresnek Baranya felzárkóztatásra váró térségeiben, hogy az érintettektől gyűjtsenek tapasztalatokat egészségi ellátásukról. A tanácskozás végén egy nagyon hasznos deklarációt is elfogadnak, amelyet az európai uniós államok kormányai és az EU vezetőinek is eljuttatnak.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, aki ezek szerint még abból sem tanult, hogy szeme fényét egy cigányállat megerőszakolta, köszöntőjében azt mondta, hogy meglátása szerint a "roma" lakosságot érintő egészségi problémák főként az egyének szociális helyzetére vezethető vissza, ezért a települések, országok és az EU vezetőinek elsősorban a szegénység elleni küzdelemben kell helytállniuk.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
