Az Indexnek Kegye Adél, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (angol rövidítéssel CFCF) jogi képviselője elmondta, hogy a bíróság az egyházat a "jogsértés" befejezésére utasította, de ez "csak" azt jelenti, hogy jövőre már nem indíthatnak osztályt. Felmenő rendszertől érvényes a döntés, ez viszont azt jelenti, hogy az a mintegy 50 – négy évfolyamnyi – gyerek, aki most odajár, még a 8. osztályig ebben az iskolában fejezheti be a tanulmányait.

"Szerettük volna elérni, hogy bezárják az iskolát, de ezt polgári perben sajnos nem lehetett elérni, azonban így is precedensértékű ítélet született. Reméljük, hogy a püspök úr belátja a hibát, és felszámolja az iskolát, az oda járó gyerekeket pedig integrálja a belvárosi iskolájukba" – mondta Kegye Adél.

A bíróság jogerős döntése teljes egészében helyben hagyta a Nyíregyházi Törvényszék februári elsőfokú ítéletét, ami kimondta, hogy az önkormányzat azzal, hogy az iskola épületét ingyen a görögkatolikus egyháznak adta, továbbá pénzügyi támogatást is nyújtott, és mindezzel egyidejűleg megszüntette a telepi gyerekeket a belvárosi iskolába utaztató iskolabuszt, "a cigány tanulókat jogellenesen elkülönítette".

A perben az egyházon kívül alperes volt az önkormányzat és jogutódja, a Klik is. Ráadásul az egyház az iskola fenntartásához kormányzati támogatást is kapott, a perben még Balog Zoltán erőforrás miniszter az iskola fennmaradása mellett foglalt állást.

Az Emmi Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkársága az ítélet után közleményt adott ki. Mint írják, a felperes CFCF tevékenységének sajnálatos következményeként így több olyan gyermek eshet el a kiemelkedő minőségű oktatástól, akiknek korábban, az iskola megalakulását megelőzően ilyen mértékű gondoskodásra és személyre szóló tanításra esélyük sem volt.

A közlemény szerint a kormány elítéli a "szegregációt", a Huszár-telepi iskola ügye viszont szerintük arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, "milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik, felkészítve őket arra, hogy ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban".

A telepen egyébként idén félmilliárd forintból végeztek felújítási munkát – ez az iskolát nem érintette – 94 százalékban EU-s forrásból. Szeptemberben a Nyíregyházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Huszár-telepi Polgárőrség elnöke még az iskola fennmaradásában bízott.

"Nem csak roma családok laknak a Huszár-telepen, így az iskolások sem csak romák” – kelt az iskola védelmére szeptemberben Csorba Miklósné. A Nyíregyházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Huszár-telepi Polgárőrség elnöke szerint pozitív változást hozott a görögkatolikus egyház által fenntartott iskola a telep életében.

„Most már előadásokon vesznek részt, versenyekre járnak, és már nem úgy köszönnek mindenkinek, hogy szia vagy csá, hanem, hogy dicsértessék” – hozott egy példát két hónappal ezelőtt Csorba a 2500 fős lakótelepről, ahol a munkanélküliséget elsősorban a közmunkaprogramok szorítják le. Szerinte azért sem lehet szegregációról beszélni, mert a szülők maguk dönthetik el, hogy a lakótelep iskolájába, vagy az egyház által fenntartott másik, belvárosi iskolába íratják be gyermeküket.

(Index nyomán)

A fenti cigányfajvédős cikkhez kapcsolódóan jelezném, hogy a túlképzett libsi gyökerek a tegnapi, a Debreceni Ítélőtáblán tartott tárgyalást (bohózatot) mint nyíregyházi tárgyalást reklámozták honlapjukon. Feltehetően a földrajzot kevésbé szeretik, mint a rejtett erőforrásokat.

Üdvözlettel: Skorzeny