Közös európai megoldást és a menekültek tagállamok közötti elosztására szolgáló kvótarendszert szorgalmazott Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott találkozóját követően. "Nem hiszem, hogy egyedi megoldásokkal sikert tudunk elérni, közös európai megoldásokra van szükség" - mondta a német politikus. Az EP elnöke szerint "szakadás" fenyeget Európában, ha fontos menekültügyi kérdésekben nem tudnak megállapodni a tagállamok.

Úgy vélekedett, hogy ha az EU-ban bevezetnének a tagállamok lakosságán, gazdasági teljesítőképességén és az adott tagállamban eddig befogadott menekültek számán alapuló elosztási kulcsot, akkor Magyarország "valószínűleg" jobb helyzetben lenne, mint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket jelenleg alkalmaz. Schulz közölte: felkérte Orbán Viktort arra, hogy segítsen közös európai megoldásra jutni a legális bevándorlást, a polgárháborús menekülteknek nyújtandó ideiglenes védelmet és a politikai menekültek befogadását illetően egyaránt.

Az EP elnöke szerint három dolgot kell tisztázniuk a menekültválság kezelése érdekében a tagállamoknak: egy közös alapot kell találniuk arra, hogy mi a jogszerű bevándorlás Európába, kibővített eszközökre van szükség azok védelmére, akik Szíriából jönnek és "ideiglenes védelemre" van szükségük, és biztosítani a politikai menedékjogot azoknak, akiket az megillet. Ez utóbbi veszélybe kerülhet akkor, ha minden bevándorlási kérdést "a dublini rendszer alá akarunk besorolni". Schulz szerint ezekben a kérdésekben jelenleg "egoizmus érvényesül" Európában, és ha nem tudnak megállapodást találni a tagállamok, akkor "a legnagyobb szakadás keletkezhet Európában".

A magyarok és az európaiak tele vannak félelemmel, mert az európai vezetők - köztük a miniszterelnökök - nem képesek a helyzet kontrollálására - mondta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök leszögezte, hogy a schengeni kódex, a dublini szerződés, valamint a Frontex-szabályok világosan kimondják: a határok ellenőrzése és őrizete a schengeni határországok felelőssége és kötelessége, és Magyarország ilyen ország. Orbán Viktor közölte, hogy Magyarország mindent megtett, ami tőle tellett, hogy betartsa ezeket a szabályokat. Hozzátette: ez nem egy európai probléma, hanem egy német, mert a migránsok közül senki sem akar Magyarországon maradni, mindenki tovább akar menni.

Magyarország lépésről lépésre a vezetőülésbe ül, és képes lesz érvényt szerezni ezeknek a szabályozásoknak – hangsúlyozta a tájékoztatón Orbán Viktor, aki arra kérte az uniós vezetőket, ne kritizálják, hanem segítsék Magyarországot abban, hogy ez sikerüljön. Arra a riporteri kérdésre válaszolva, mi Magyarország stratégiája a menekültekkel, Orbán Viktor azt hangsúlyozta: az európai szabályozások egyértelműek, mindenkit regisztrálnunk kell, és ez zajlik most. A tervezett uniós kvótarendszerről a miniszterelnök azt mondta, Magyarországnak nem tetszik ez a fajta európai megoldás, mert szigorú határőrizet nélkül megvalósíthatatlan.

Magyarországnak most mindenkit regisztrálnia kell az európai szabályozásnak megfelelően, akár a határon, akár a pályaudvaron – ismételte meg újra egy riporteri kérdésre válaszolva a magyar kormányfő. Itt ma nem beszélünk pénzről, finanszírozásról, csak a szabályozásról, törvényekről – mondta szintén kérdésre válaszolva a miniszterelnök. Az együttérzés hiányát firtató felvetésre pedig úgy reagált a magyar miniszterelnök, hogy ha most olyan benyomást alakítunk ki az országról, hogy mindenkit befogadunk, az hamis lenne, mert ezt nem tudjuk megoldani, morális szempontból igenis az a helyes, ha jelezzük: ne jöjjenek!

A közel-keletről érkező menekültek növekvő számának ismeretében Európának többet kell tennie a migránsválság kezelése érdekében - mondta az Európai Tanács elnöke szintén brüsszeli sajtótájékoztatón, miután tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. Donald Tusk szerint azoknak az országoknak, amelyeket nem érint közvetlenül a migránsválság, és amelyek már szolidaritást tapasztaltak az EU részéről a múltban, ugyanilyen a szolidaritást kell most tanúsítsanak azok számára, amelyek ezt igénylik.

"Nagyon nagy ellentmondás az, hogy a legnagyobb országok Európában - olyanok mint Németország és Olaszország - a szolidaritásunkra szorulnak, csakúgy, mint Magyarország" - mondta Tusk, és hozzátette, hogy komolyan kell foglalkozni a migránshullám megfékezésével, méghozzá a határok megerősítése révén. A brüsszeli vezető fontosnak nevezte, hogy jóval nagyobb európai hozzájárulást kapjon minden olyan intézmény és szervezet, amely a migránsfolyam kezelésével foglalkozik.

A magyar miniszterelnök újabb brüsszeli sajtótájékoztatóján is azt hangsúlyozta: Magyarország továbbra is elkötelezett megvédeni a schengeni határokat, és ragaszkodik a schengeni szerződésben foglaltakhoz. Az európai határok megvédése csak akarat kérdése - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Sokat kritizálják a magyar kerítést, de kíváncsian várjuk az európai vezetők véleményét arról, hogyan lehet 175 kilométer határt másképp megvédeni. Nemcsak a magyar, de az európai határt is védjük – hangsúlyozta a kormányfő a tájékoztatón.

Az Európai Tanács elnöke óvott attól, hogy a bevándorlási hullám feltartóztatását és a szolidaritás gyakorlását egymást kizáró kategóriáknak tekintsék. Tusk egyúttal "a keresztény szellemiség tágabb értelmezésére" intette a magyar kormányfőt, aki ismét kiállt a schengeni határok következetes védelme mellett.

Orbán Viktor brüsszeli programjának második látogatása az Európai Tanács elnökéhez, Donald Tuskhoz vezetett. Megbeszélésük előtt mindketten rövid nyilatkozatot tettek a jelenlévő nemzetközi sajtó számára.

Orbán Viktor ebben ismét leszögezte, hogy Magyarország kormánya elkötelezett végrehajtója a schengeni rendszer előírásainak, beleértve a schengeni külső határok hatékony védelmét. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a szerződés értelmében a schengeni határokat csak a kijelölt átkelőpontokon, az erre kijelölt hivatalos fogadóórák alatt lehet átlépni. Most azonban tömegek igyekeznek átlépni a határt annak teljes hosszában, ami szerinte nyilvánvalóan tarthatatlan.

Itt, és ennek kapcsán védte meg ismét a magyar kormánynak a szerb határ elkerítésére vonatkozó intézkedését is. Mint fogalmazott: "Ha megkérdezzük az európai vezetőket, hogyan lehet másként ellenőrizni a 175 kilométeres határszakaszt - betartatni a schengeni egyezményben foglaltakat -, anélkül, hogy fizikai akadályt hoznánk létre, senki sem tud jó tanácsot adni".

A magyar miniszterelnök egyúttal úgy vélte, hogy eltérés van aközött, amiért a menekült válság kapcsán Európa népei aggódnak, és amit Európai vezetői látszólag hirdetnek, vagy cselekszenek.

Tusk a maga részéről azzal nyitott, hogy bár "nem mindenki rajong az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt ellentmondásos megoldásokért, és meg tudom érteni, miért", de egy dolog szerinte egyértelmű: "Orbán miniszterelnök konkrét lépést tett az EU-határok megvédése érdekében".

Az Európai Tanács lengyel elnöke maga is úgy vélte, hogy "komolyan kell venni a bevándorlók áradatának feltartóztatását az Unió határainál, visszavéve egyúttal a határzárak kulcsát a csempészektől és gyilkosoktól". Sietett azonban hozzátenni azt is, hogy "a két megközelítés - szolidaritás és feltartóztatás - nem szabad, hogy kölcsönösen kizárják egymást. Megbocsáthatatlan volna, ha Európa azok között oszlana meg, akik a magyar kerítés által szimbolizált feltartóztatás hívei, illetve akik az "ajtók, ablakok teljes megnyitását" hirdetik."

Tusk ennek kapcsán emlékeztette azon országokat, "amelyek nincsenek közvetlenül kitéve a válság hatásainak, de amelyekkel szemben szolidárisak voltak mások az unióból a múltban", hogy most "hasonló módon viszonyuljanak azokhoz, akik ma szükségét látják ennek."

"Felszólítom az EU összes vezetőjét, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket, amikor olyan tagtársakkal szembeni szolidaritásról van szó, amelyek példátlan bevándorlási nyomásnak vannak kitéve. Menekültek befogadása nem az egyetlen, de fontos formája az igazi szolidaritás kifejezésének. Legalább 100 ezer menekült igazságos szétosztása az EU országai között a legkevesebb, amire ma szükség van" - hangsúlyozta nyilatkozatában Donald Tusk.

Tusk megjegyzése azért is érdekes, mert Brüsszelben kiszivárgott, hogy a Bizottság jövő héten az eddigi 40 ezren felül további 120 ezer menekült áthelyezésére készül javaslatot tenni Olaszországból, Görögországból és Magyarországból. Twitteren megjelent, hogy hazánkból 54 ezer menekült tagállamok közti elosztását fogja javasolni Brüsszel.

Tusk szorgalmazta egyúttal, hogy hozzanak létre befogadó központokat az EU területén kívül, ahol a menekültek átadhatják kérelmüket. Mindeközben az EU-nak szerinte fokoznia kell támogatását a konfliktusokkal sújtott térséggel szomszédos országok - Törökország, Jordánia, Libanon, Marokkó - felé.

Mindez persze azt is jelenti, hogy több pénzre lesz szükség - ismerte el az ET lengyel elnöke. "Amikor új befogadó központok felállításáról, a határok jobb védelméről, vagy az unión kívüli országok gazdasági támogatásáról beszélünk, akkor egyszerűen több pénzről is van szó. Úgyhogy az EU vezetői októberi találkozójuk idején készen kell hogy álljanak arra, hogy ez ügyben is döntsenek" - jelentette ki, majd befejezésül egy előre bocsátottan "személyes megjegyzést" fűzött még Orbán Viktornak a csütörtöki Frankfurter Algemeine Zeitungban megjelent írásához.

"Számomra a keresztény szemlélet a társadalmi és közéletben együtt jár a szükségben lévő testvéreim megsegítésével. Egy keresztény számára nem szabad hogy számítson, hogy milyen fajhoz, valláshoz, nemzetiséghez tartozó ember megsegítéséről van szó" - zárta a magyar miniszterelnökhöz intézett szavait a lengyel politikus.

(MTI nyomán)