Visszatért a migráció „fogalma és érzése is Röszkére”, a helyiek aggódnak az egyre nagyobb számban érkező illegális határátlépők miatt.

– Pár hónap szünet után most közel hasonló a helyzet, mint amilyen tavaly volt – mondta a település polgármestere. Borbásné Márki Márta kifejtette, mivel az utóbbi hetekben ismét sokan érkeznek Szerbia felől Magyarországra, attól tartanak, hogy visszatérhetnek azok a kemény és nehéz idők, amilyennel tavaly, illetve 2014-ben is szembesültek.

A rendőrség adatai szerint az utóbbi másfél hétben alig volt olyan nap, amikor száznál kevesebb migráns lépte át a magyar–szerb zöldhatárt. Igaz, hogy hétfőn csak 78-an, vasárnap pedig 60-an érkeztek, ám előtte szinte folyamatosan meghaladta a százat a számuk, a legtöbben, 237-en február 21-én léptek magyar területre.

A rendőri és katonai jelenlét a korábbinál jóval erősebb ugyan a térségben, helikopterekkel is járőröznek, de a röszkei polgármester szerint nem tudnak egyszerre jelen lenni mindenhol. Ezt kihasználva a menedékkérők már nemcsak a kerítést megrongálva, hanem a csatornákon, illetve a Holt-Tiszán át is érkeznek, vagyis azokon a helyeken, ahová nem lehetett kerítést építeni – mondta Borbásné Márki Márta. Szintén dél-alföldi, határ közeli probléma a nagyfai menekülttábor bezárása. Az ezzel kapcsolatos érdeklődésre a Belügyminisztériumnál annyit közöltek, a nagyfai állomásra vonatkozó kérdések idő előttiek, azok csak „a kormány döntését követően válaszolhatók meg”. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól pedig azt mondták, hogy a hozzájuk tartozó állomásokon jelentősen megnőtt a menedékkérők száma.

– A nyitott befogadóállomásaink kapacitása normál esetben 981 fő, az őrzött központoké 488 fő – írták. Előbbiekben, azaz Vámosszabadiban, Bicskén és Nagyfán a tegnapi adatok szerint 1159-en voltak, míg az őrzött központokban, tehát Nyírbátorban, Békéscsabán és Kiskunhalason 444-en.

– Körmenden várhatóan két héten belül ismét használatba vehető az ideiglenes nyitott befogadóállomás, a sátrak felállítása ugyanis önmagában még nem jelenti a használhatóságot – közölte tegnap a Belügyminisztérium. A nyugat-magyarországi városban tegnap kezdték meg a 300-500 fő befogadására tervezett sátortábor építését. Szentgotthárdon ugyancsak nagyjából 300 fős tábort építenek ki, ott azonban „az időjárási és a talajviszonyok alakulásától függ az ideiglenes befogadó állomás használatba vétele”. A magyar– osztrák határon lévő településeken már tavaly ősszel kiépítettek ideiglenes táborokat, de azokat érdemben nem használták.

– Danke schön, wiedersehen – búcsúzott távoztában egy csapat osztrák törzsvendég a Szentgotthárd központjában található Corso kávézóban. A hely látszólag tudatosan illeszkedik a nyugat-magyarországi város arculatához: a német nyelv itt is elsőbbséget élvez, még a bécsi szecessziós dekoráció is az osztrák vendégek kegyeit keresi. A parkolóban, ahogy az utcákon is, többségében BMW-k és Mercedesek állnak, szinte kivétel nélkül osztrák rendszámmal. Nem meglepő, hogy a központtól pár száz méterre tervezett menekülttábor ötlete a helyiek között nem aratott osztatlan sikert.

– Tavaly nyáron a hatóságok már mindkét városban felállítottak sátortáborokat. Ha megint idehozzák őket, a helyiek megkeserítik az életüket – mondta a Corso kávézó vezetője. Nagyné Ungár Brigitta szerint Szentgotthárd az Ausztriából fogorvoshoz, fodrászhoz átjáró turistákból él. Ha pedig ők megijednek, a város fő bevételi forrásának vége. A vendéglátós szavaiból úgy tűnt, a város lakói elszántak lehetnek, ha érdekeiket kell képviselniük. – Nem hiányzik a városnak a balhé, de az senkinek sem tetszik, hogy a hétfői hírekből kellett értesülniük a menekülttábor újranyitásáról – tette hozzá.

– Senki sem örül a menekülteknek, de van, amikor az ország érdekeit kell szem előtt tartani – ezt már Huszár Gábor, a város polgármestere mondta. – Tavaly szeptemberben a kormány több megyére kihirdette a válsághelyzetet – folytatta Huszár Gábor. Abban azonban a polgármester már nem volt biztos, hogy a válsághelyzet Vas megyében még mindig érvényben van-e. Ahogyan arra sem tudott válaszolni, mikor készül el a menekülttábor, és meddig tartják fenn. Huszár Gábor szerint a Jobbik gerjeszti az indulatokat, a párt helyi képviselői pártpolitikai célokra használják fel a botrányt.

A körülbelül húsz kilométerre lévő Körmenden már biztosra ment a kormány, itt a Belügyminisztériumhoz tartozó rendészeti szakközépiskola területén tegnap felállították a sátortábort. Óvatosabban is nyilatkoztak a helyiek, a sarki kocsmától a trafikosig, senki nem adta nevét véleményéhez.

– Mindent eldöntenek fent, minket nem kérdez meg senki – mondta egy a tábor mellett sétáló férfi, aki szerint a körmendi polgármester nem áll ki a helyiek mellett. – Szentgotthárd közelebb van a határhoz, miért nem oda viszik őket? – kérdezte. Szerinte a turizmus Körmend számára is fontos, tavaly nyáron a városon átvonuló bevándorlók látványa azonban elriasztotta a turistákat.

– Körmend jogkövető, konstruktív és empatikus közösség – írta közleményében Bebes István polgármester. A város vezetője azt állította, hétfő reggel kapott hivatalos megkeresést a Belügyminisztériumtól, ezt követően rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze. Lábodi Gábor, a Jobbik Vas megyei sajtófőnöke viszont úgy látja, Körmend és Szentgotthárd polgármesterének hozzáállása rossz, a helyi emberek megélhetését teszik kockára.

(MN nyomán)