Vona Gábor szerint nem csupán Európa migrációs politikája mondott csődöt a brüsszeli robbantások miatt, hanem a multikulturalizmus is, hiszen az elkövetők francia és belga állampolgárok voltak – jelentette ki a legnagyobb ellenzéki erő vezetője az N1 TV szokásos pénteki, Vona7 című műsorában. A pártelnök számára természetes, hogy a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, de „kérdés, hogy a kormány számára is így van-e” – utalt a Fidesz korábbi alaptörvény-módosító tervezetére, melyet „ők maguk is lekevertek”, és melyről úgy vélte, a politikai hatalmat egy rendeleti kormányzás irányába szélesítette volna ki. Az emberek biztonsága az első, de ezt olyan politikai garanciákkal kell megadni a kormánynak, mely lehetetlenné teszi, hogy ezzel visszaéljenek – szögezte le Vona. A néppárti vezető szerint nyugat-európai mintára nem a kormánynak, hanem a hatóságoknak kellene többletjogokat biztosítani a terrorveszély elhárítása érdekében.

Az adásban szóba került a hét eleji Orbán–Vona-csörte is, mellyel kapcsolatban az ellenzéki vezető ismét feltette a kérdést: Mészáros Lőrinc egy tehetséges vállalkozó, aki emiatt „hasít”, vagy Orbán Viktor strómanja, amit „a pesti folklór és az országos közvélemény” érez, vél vagy gondol? Vona úgy vélte, neki, mint a legerősebb ellenzéki párt vezetőjének ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell.

Az Országos Roma Önkormányzat ügyeivel kapcsolatban Vona Gábor megjegyezte, Mirkóczki Ádám is számtalanszor vonta felelősségre a kormányt és személyesen Orbán Viktort is, aki minden alkalommal kiállt Farkas Flórián mellett. Vona szerint ami az ORÖ-nél történik, az a cigánypolitika megcsúfolása. Ugyanis – vélte az ellenzéki vezető – ha a cigányság vezetői azt az üzenetet juttatják el a saját közösségüknek, hogy nem tudnak értelmesen működni, pénzek ellopása zajlik, akkor elképzelhető, milyen társadalomba, cigány kisebbségbe „legyűrűző” hatása lehet.

A Jobbik soha nem tagadta, hogy a Tiszavasváriban bevezetés alatt álló Rend és tisztesség programja nagyrészt az érpataki modell elemeire épül. Vona úgy véli, Fülöp Erik polgármester helyesen döntött, amikor elvállalta, hogy a kistelepülésen már bevált elvek alapján kezdi a korrupció, az uzsorázás, a közrend figyelmen kívül hagyása, a köztisztaság folyamatos megsértését felszámolni. Az elmúlt néhány hét tapasztalatát a pártelnök „elsöprően pozitívnak” nevezte. Az ellenzéki vezető reményét fejezte ki, hogy más jobbikos vezetésű településen is lehetővé válik a létező jogszabályoknak a hatóságokkal együttműködve történő betartatása.