Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt.

Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.

Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt.

Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek.

Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.

Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát. Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re – amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot. A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.

Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja a négy új alkotmánybíró megválasztását - közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője. Tóth Bertalan az alkotmánybírák parlamenti választása idején tartott sajtótájékoztatóján kérdésre elmondta, a jelöltek megválasztása miatt nem lehet jogorvoslatot kérni, az Alkotmánybíróság (Ab) nem járhat el saját ügyében. Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz – közölte.

Arra a kérdésre, hogy a fideszes Gulyás Gergely szerint egy tag lemondása nem befolyásolta a jelölőbizottság határozatképességét, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, a törvény egyértelmű, legalább kilencfős bizottságnak kell jelölnie az alkotmánybírókat. Tóth Bertalan azt mondta, a testület múlt hét pénteken nyolcfős volt, mivel ő előző nap lemondott tagságáról.

Ez nem a határozatképességet befolyásolta, hanem a jelölőbizottság törvényileg előírt minimum létszámát – hangsúlyozta. Szerinte “az urizáló fideszes elit” a választással újabb szeget ver a jogállamiságba, most az az újdonság, hogy az LMP is közreműködik ebben.

A szocialista politikus az LMP érvelését vitatva azt mondta, ha nem egészítik ki a testületet és az Ab működésében zavarok lépnek fel, akkor akár ki lehetett volna kényszeríteni egy újabb törvényt egy nagyobb hatáskörű Ab-vel. Vagy azt, hogy konszenzussal válasszák meg az alkotmánybírókat a szakmai szervezetek észrevételeinek megfelelően – tette hozzá.

A Jobbik az alkotmánybírókat jelölő eljárás miatt nem vett részt a keddi szavazáson, a megválasztott tagokat azonban alkalmasnak tartja a feladatra – közölte Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus méltatlannak nevezte, hogy a Jobbikot “kirekesztették” abból, hogy formális keretek között elmondhassa véleményét. Szerinte nem korrekt, hogy csütörtök délután értesültek az egészről, s kedden már szavazás is volt.

Staudt Gábor közölte: az alkotmánybírókat személyükben alkalmasnak tartják a feladatra, azonban a jogásztársadalomban lettek volna olyanok is, akik a Jobbik értékrendjét meg tudták volna jeleníteni, róluk is lehetett volna egyeztetéseket folytatni.

A jobbikos politikus jó munkát kívánt a tagoknak és az elnöknek, s közölte: független és a törvényeknek alárendelt döntéseket vár tőlük.

(MTI)