Orbán Viktor szerint mindig jobb döntések születnek, ha azok vitákból és nem egyoldalú kinyilatkozásokból származnak. Felidézte: a korábbi Magyarországról szóló jelentések, mint például a Tavares-jelentés sem állták meg a helyüket.

Úgy vélte, Magyarország vitája részben Brüsszellel, részben egy amerikai spekulánssal áll fenn. A méltányosság nem országméret függvénye – mondta, hozzátéve, azért utazott az unió fővárosába, hogy megvédje Magyarországot.

Emlékeztetett: 2010-ben Magyarország gazdaságilag Görögország szintjén állt, de azóta visszafizette az IMF-kölcsönt, a teljes foglalkoztatottság határán áll, csökken az államadósság, a gazdasági növekedés 4 százalék környékén van. Magyarország sikere egyben Európa sikere is, és az Európai Uniónak szüksége van manapság sikerekre – hangsúlyozta.

Az egyik jelenlegi vitás kérdés a CEU ügye. A kormányfő szerint elterjedt az a hír, hogy Magyarországon törvénnyel bezárták Soros György egyetemét. Ez a vád alaptalan, ezt elismerte a CEU rektora is hallgatóinak küldött levelében – idézte fel.

A valóság ugyanis az, hogy a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást.

A miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.

Orbán szerint a másik vitás kérdés Brüsszelben a magyarországi nemzeti konzultáció. Világossá tette ugyanakkor: Magyarország és a magyar kormány elkötelezettsége az EU irányába nem kérdőjelezhető meg. Ezért ért egyet maradéktalanul a nemrég elfogadott római nyilatkozattal és az Európai Néppárt máltai nyilatkozatával.

Magyarország ugyanakkor számos dologgal elégedetlen, ami az EU-ban zajlik, ezért meg szeretné azt reformálni – folytatta. Szerinte Magyarország éppen a konzultációnak köszönheti eredményeit. A konzultáción lévő kérdések viszont ellentétesek az Európai Bizottság álláspontjával. “Hogy kivel élünk együtt, az csakis a magyar állampolgárok döntése lehet”, még akkor is, ha Soros György és az NGO-i évente 1 millió migránst akarnak Európába telepíteni. Ezt Magyarország elutasítja – nyomatékosította.

Azzal sem ért egyet, hogy az energia árának hatósági megállapítását piaci alapú váltsa fel Magyarországon. Az adózásról és a közmunkáról is a magyar kormány akar dönteni – tette hozzá.

A harmadik vitás kérdés a nemzetközi szervezeteket érintő magyar szabályozás – mondta. Ez amerikai mintára készül, és nem tiltja, hogy folytathassák a tevékenységüket Magyarországon, de az anyagi helyzetüket átláthatóvá kell tenniük – emelte ki.

Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével – hangsúlyozta. Elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.

Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.

Emlékeztetett: Magyarország az erős nemzetek Európájában hisz. Azt kérte az európai képviselőktől, hogy ha ők másként is látják, akkor is nyílt vita keretében vitassák meg a problémákat. Arra kérte őket, mérjenek egyenlő mércével, csak így lehetnek mindannyian méltóak az európai névre.

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért “szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket – jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

A Jobbik szerint Orbán Viktor mai brüsszeli előadása a kettős beszéd, a maszatolás és a felelőtlen politika egyvelegének mintapéldája volt

Úgy véljük, a „szennyest”, vagyis hazánk belső vitáit nem külföldön kell kiteregetni, azaz megvitatni, az ilyen diskurzusok helye Magyarország. A magyar kormányfő is konstruktív vitáról, politikai kultúráról beszélt, ezt kérte számon a brüsszeli vezetőkön, ám itthon épp ő az, aki bolsevik módszerű, arrogáns hatalomgyakorlása során ezeknek a vitáknak nem ad helyet.

Orbán Viktor az országot – nem először – egy teljesen felesleges balhéba vitte bele. Eközben viszont a magyar népet érintő egyik legégetőbb kérdésről, a hazai és az uniós bérek közti szakadék csökkentéséről megint nem ejtett egyetlen szót sem.

Soros György emberek tízmillióinak életét tette tönkre, szegényedtek el a spekulációi miatt. Ezért szerinte méltatlan, hogy az Európai Unió vezetői fogadják Sorost, ami nem vet jó fényt az európai intézményekre – jelentette ki Orbán Viktor a brüsszeli plenáris ülést követő nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A kormányfő köszönetet mondott az Európai Parlament elnökének és a képviselőknek, hogy lehetősége nyílt a Magyarországgal kapcsolatos vita lefolytatására.

Szerinte a vita alapján a fő kérdés a migránsok ügye és az, hogy miként látjuk az Európai Unió jövőjét. A többi kérdés csak ehhez a két témához kapcsolódik – mondta. Elismerte: az egyértelmű, hogy Európának demográfiai problémái vannak, de Magyarország nem a migránsokban látja a megoldást, hanem a saját erőforrásaiban – nyomatékosította.

Hangsúlyozta: a bevándorlást illetően nem csak a migránsok emberi jogairól van szó, arról is, hogy ki hogyan látja az EU jövőjét 20-30 év múlva. Egyes EP-képviselők szerint a migráció jó válasz a kihívásokra, és ezért azt az Európai Unió szintjén kell kezelni, nem csak az emberi jogok miatt, hanem azért is, mert az jó az EU számára.

A magyar kormány és a magyar társadalom úgy gondolja, hogy a munkaerő- és népesedési kérdéseket saját erőforrásokból meg tudja oldani – fűzte hozzá. Magyarország ezért a bruttó hazai termék (GDP) egy jelentős részét költi családtámogatási intézkedésekre és a saját erőforrásaiból, bevándorlás nélkül jó választ tud adni a demográfiai kihívásokra – jelentette ki Orbán Viktor.

George Soros csütörtöki brüsszeli látogatásával kapcsolatban azt mondta: nem fogadja el a baloldal és liberálisok által folytatott szalámitaktikát, vagyis hogy az Európai Néppártot meg akarják osztani. Emlékeztetett: Soros emberek tízmillióinak életét tette tönkre, szegényedtek el a spekulációi miatt. Ezért szerinte méltatlan, hogy az Európai Unió vezetői fogadják Sorost, ami nem vet jó fényt az európai intézményekre.

Az uniós kritikákra rátérve azt mondta: Magyarország mérete miatt soha nem fogadhatja el, hogy probléma esetén ne jogi, hanem politikai keretében keressenek megoldást. Emlékeztetett: az eddigi vitákat az alkotmányról, a jegybankról, az igazságszolgáltatásról, a bírák nyugdíjazásáról, a médiáról vagy az atomenergiáról, sikeresen tudta lezárni Magyarország. Egyetlen komoly, alapjogokat érintő vitánk sincs az Európai Unióval – emelte ki.

Azzal kapcsolatban, hogy Nigel Farage meghívta Magyarországot a Brexit-klubba, azt mondta: Magyarország számára az elszigeteltség politikája irracionális, a magyarok az együttműködésben és az Európai Unióban látják a jövőt.

(Híradó nyomán)

A Central-European University (CEU) visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Parlamentben (EP) az egyetemmel kapcsolatban tett kijelentéseit.

A CEU-nak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Orbán Viktor az EP-ben azt állította, hogy a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff a diákoknak és tanároknak egy levélben azt írta: nem aggódik a Budapesten működő CEU bezárása miatt. “Ez hamis állítás. Az idézett levélben a rektor azt írta, hogy az egyetem a legnehezebb körülmények között is működni fog. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a CEU magyarországi léte ne lenne veszélyben” – tudatta az egyetem.

Véleményük szerint valótlan az is, hogy a törvénymódosítás privilégiumokat semmisít meg és a jogokat egyenlő módon újraosztja az egyetemek között. Már hetek óta kérdezik – írták -, hogy a CEU-nak milyen privilégiumai voltak a múltban és milyen új jogokat kaptak a magyar egyetemek a törvénymódosítás következtében.

A miniszterelnök most sem válaszolta meg ezeket a kérdéseket – tették hozzá. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a CEU megdolgozott az akkreditációjáért, és a diplomák kiadásának joga nem privilégium. A felsőoktatási törvény módosítását “tiltakozás fogadta a magyar felsőoktatási szektor szinte minden részében” – áll a közleményben, amely szerint a törvénymódosítás és elfogadásának módja “a magyar felsőoktatás és a tanszabadság iránti tiszteletlenséget mutat”.

Az Európai Parlamentben rendezett vitán elsők között az Európai Néppárt EP frakciójának vezetője szólalt fel. Manfred Weber arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy fontolja meg az Európai Bizottság által javasolt módosításokat. Weber azt mondta: "Az elmúlt 25 évben a Közép-Európai Egyetem mindig is két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért veszik el a diákoktól A tudomány szabadsága az EU alapértéke, ezt be kell tartani és meg kell védeni. Az egyetem csak a munkáját végzi."

Az EP szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője az illegális bevándorlással kapcsolatban úgy fogalmazott: szerinte Magyarország visszautasította a "menekültek" áthelyezését, és úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is – jelentette Gianni Pitella.

A liberálisok frakcióvezetője azt mondta: a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket. Guy Verhofstadt szerint zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához tartozó lengyel képviselő úgy reagált: a frakciója ellenez minden olyan vitát, amikor egy országot próbálnak meg pellengérre állítani. A képviselő hangsúlyozta: a magyarok már akkor a szabadság hősei voltak – ugyanúgy, ahogy a lengyelek, a csehek és a szlovákok -, amikor a Nyugat megalkudott a Szovjetunióval. Hozzátette: "Nem önöknek kell bennünket szabadságra és demokráciára tanítani." Hozzátette: igaz, hogy a civil társadalom a demokrácia alapja, de itt is szabályozásra van szükség.

Zdzislaw Krasnodebski, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának lengyel tagja azt mondta: “Évekig együtt dolgoztam a Közép-európai Egyetemmel (CEU). Nagyon komoly tudós emberek dolgoznak ott, de az egyetemnek egyértelmű ideológiai profilja van, és alapítója politikai ambíciókkal rendelkezik” – mondta a lengyel képviselő, aki szerint ilyen feltételekkel több országban, köztük Franciaországban, Olaszországban, Németországban nem is alapíthattak volna egyetemet.

A magyar miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: Magyarország betartja a migrációval kapcsolatos dublini rendeletet, ami miatt elismerést érdemel és nem bírálatot. Orbán Viktor hangsúlyozta: a migránsok kötelező kvóta alapján történő áthelyezésének politikája megbukott, hiszen azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Orbán Viktor miniszterelnök szerint "a migránsügyben kialakított álláspontunk teljesen világos: az illegális bevándorlást meg kell állítani, a különválogatást a menekültek és migránsok között az Európai Unió területén kívül kell elvégezni, és a bajba jutott embereknek oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, és nem a bajbajutott embereket kell behozni.”

Az Európai Bizottság első alelnöke a vitát lezáró felszólalásában úgy fogalmazott: a problémákkal kapcsolatban nem lesznek jogi lépések Magyarországgal szemben. Frans Timmermans hangsúlyozta: ezeket csak azokkal szemben alkalmazzák, akik megszegik az alapszerződéseket.

(MTI - M1 nyomán)

Kapcsolódó: Így állítja meg Brüsszelt a Fidesz: "követünk el hibákat, és készen állunk a kijavításukra" - írták az Európai Néppártnak