Vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok összlétszáma elérte a 186-ot, miközben ez a Bajnai-kormány alatt 85 volt. De az Orbán-kormány korábbi önmagát is túlszárnyalta, hiszen jelentős a növekedés az év eleji, illetve az idén tavaszi adatokhoz képest. Akkor ugyanis 173, illetve 176 fő volt ennek a csoportnak a nagysága. Azaz miniszterből, államtitkárból és helyettes államtitkárból most csaknem hat százalékkal van több, mint bő fél éve, március elején, pedig már akkor is többen voltak, mint januárban. A januári adatokhoz képest nyolcszázalékos a bővülés.

Mindez azért is érdekes, mert Orbán Viktor 2010-ben, kormánya bemutatásakor azt ígérte, hogy a Fideszre és a KDNP-re, illetve az úgynevezett nemzeti együttműködés rendszerére „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele”.

Mivel a kormány tagjainak az alaptörvény szerint csak a miniszterelnök és a miniszterek számítanak, ebben az összehasonlításban az Orbán-kormányok eddig nem állnak rosszul a korábbi kabinetekhez képest. A Bajnai-kormányban 2010-ben a kormányfő mellett 15 miniszter volt, azaz 16 kormánytagot kellett akkor közpénzből fizetni. A második Gyurcsány-kormányban pedig például 2008-ban 17 tagja volt a kormánynak. Eddig Orbán Viktor kormányfővel és helyettesével, Semjén Zsolttal együtt 12-en voltak a kormány tagjai, de májusban Süli Jánost kinevezték a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek, majd nemrég Kósa Lajos, a Fidesz eddigi frakcióvezetője is tárca nélküli miniszteri tisztséget kapott, ő a megyei jogú városok fejlesztéséért felel október eleje óta. Ezzel ugrott 14-re a kormánytagok száma.

Legutóbb a múlt pénteki Magyar Közlönyben jelent meg határozat új államtitkárok kinevezéséről. Horváth István és Simon Róbert Balázs is a megyei jogú városokért felel, azaz Kósa Lajos két államtitkárt kapott, ahogy nemrég Süli János is. Ők a Miniszterelnökség alá kerülnek, így az államtitkárok számában ez a tárca lett a listavezető, 12-vel. A Lázár János vezette tárcánál emellett 18 helyettes államtitkár is van, ami azért érdekes, mert épp ez a minisztérium hirdetett korábban – azóta kudarccal zárult – bürokráciacsökkentést. Ám még így sem tudták lehagyni a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol a 10 államtitkár mellett minden korábbinál több, 21 helyettes államtitkár dolgozik. A dobogó harmadik fokára a nemzetgazdasági tárca állhat, ott hét államtitkárt és szintén 18 helyettes államtitkárt alkalmaznak.

Jól mutatja az utóbbi fél év változásait néhány, a vezetői létszámot tekintve a középmezőnyben szereplő minisztérium példája. A fejlesztési tárcánál március elején hat államtitkár és 11 helyettes államtitkár volt – utóbbiból most 15 van. A sereghajtók között van a belügyi tárca (3, illetve 9), az Igazságügyi Minisztérium (4, illetve 7) és a Rogán Antal miniszter által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda (4, illetve 2).

Sok minisztérium mindent elkövet azért, hogy a miniszteri biztosok számának változását lényegében követhetetlenné tegye – derül ki a kormányzati honlap és a Magyar Közlöny adatainak összehasonlításából. Az Emmi honlapján például jelenleg mindössze három olyan miniszteri biztos van, akinek – az ottani adatok alapján – hatályos a megbízatása. Ám az utóbbi hónapokban sok biztost újra kineveztek, csak éppen ezt „elfelejtették” átvezetni, néha egészen érthetetlen okból. Például a július 24-i Hivatalos Értesítő számolt be arról, hogy Persányi Miklós a Liget-projekttel kapcsolatban 2018. január közepéig marad miniszteri biztos, és ez szerepel is a tárca honlapján. Az viszont nem került fel a honlapra, hogy Hankó Balázs Zoltánt az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki, holott ez a döntés ugyanabban az értesítőben jelent meg.

Az Emminél a miniszteri biztosok száma – a tavaszi 14 után – elérte a 17-et. Jól áll ebből a szempontból a Miniszterelnökség (27), illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium (11) is. Az NGM-nél öt miniszteri biztost felejtettek el feltüntetni, a külügyi tárcánál pedig egy helyettes államtitkár nincs a listán (Menczer Tamás, akinek a kinevezéséről szóló döntés a szeptember 27-ei Magyar Közlönyben jelent meg). A miniszteri biztosok száma egyébként 76-ra nőtt a március eleji 66-ról.

A kormányzati honlap szerint továbbra is öt miniszterelnöki biztos van, illetve 13 kormánybiztos, a miniszterelnöki megbízottak száma pedig a márciusi 15-ről mostanra 17-re nőtt. Legutóbb Altusz Kristófot bízták meg áprilisban a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos diplomáciai egyeztetések lefolytatásával, illetve június óta Klinghammer István vezeti miniszterelnöki megbízottként a Magyar Corvin-lánc Irodát.

Miniszteri biztosokat a legkülönbözőbb tevékenységekkel bíznak meg. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban például Magyar Levente a frankofón ügyekért felel, az Emminél Vargha Tamás az Árpád-ház program előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokért. De miniszteri biztos felel a vízdiplomáciáért, a vízipari exportért és a Duna-régió stratégiáért, illetve például a Grúziával megvalósuló kulturális együttműködés végrehajtásáért is.

(MNO)