2017. december 16., szombat, Etelka, Aletta, Tihamér napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:43 A mérhetetlen párt kiskopasza lesz Rogán utódja15:28 A palesztinok természetesen elutasítják, hogy a jeruzsálemi Siratófal izraeli ellenőrzés alatt maradjon 14:58 Olcsóbb lehet a kis teljesítményű naperőművek építése14:26 Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség: hangulatkeltés folyik az őslakos magyar közösség ellen a központi ukrán médiában13:56 Bakonybél: ezeréves monostor tárja fel rejtélyes kapuit13:09 Kurz és Strache megegyezett: koalíciós megállapodást kötött a nevében konzervatív ÖVP és az egykor radikális FPÖ12:59 "Ezek tényleg nem adtak semmit, és közben a saját anyám se hiszi el, hogy nem kaptam" - sztrájkkészültséget hirdethetnek az egészségügyben12:24 Budaházy: a mi karácsonyi ajándékunk ettől a rendszertől az igazságtalanság és a szorongás érzése lett12:10 Egyiptom négy napra megnyitotta az izraeli blokád alatt álló Gázai övezettel szomszédos határátkelőt11:34 Lassan nem a holokauszt lesz a legnagyobb bűn Áder szemében - bilderberges spiclivel gründolt klímavédelmi alapítványt 10:52 Farkas Flórián először szerepel a népszerűségi listán, de máris jobban utálják, mint Gyurcsányt10:15 Öt autó ütközött az M1-esen Győrszentivánnál10:02 Aki nem gondolkodott előre, nehezen juthat szállodai szobához - egyre "trendibb" Magyarországon ünnepelni09:53 A Fidesz-székház elé szervezett fáklyás tüntetést a Jobbik - a kormány rendelte ÁSZ-támadás ellen tiltakoztak09:13 Morvai Krisztina az EP-ben: büntetőjogászként a börtönről - töredelmes beismerő vallomással
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Az Alkotmánybíróság felülbírálta a Kúria melléfogását: a tudósító nem vonható felelősségre a politikus hazugságaiért

A közéleti sajtótájékoztatóról híven tudósító sajtó nem felel hírnévrontásért – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.
Az Ab az üggyel kapcsolatban az Alaptörvényben rögzített sajtószabadságból fakadó alkotmányos követelményt állapított meg. Ez alapján „a közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni”.
A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük – mondta ki az Ab.
A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez. Azt kifogásolta, hogy a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre egy olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.
Az ügyben eljáró Kúria szerint a sajtó az általa közölt valótlan tényállításokért objektív – vagyis a reá irányadó jogi és etikai szabályok betartásától független – felelősséggel tartozik, azok sérelmessége esetén felelősségre vonható a személyiségi jogi jogsértésért. (Ez a jogértelmezés az ügyre vonatkozó szakjogi rendelkezésekkel és érvekkel az Ab döntése szerint is alátámasztható.) Az Ab azonban kimondta, hogy a híresztelés fogalmának ez a – szokásos bírói gyakorlatnak megfelelő – értelmezése nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. Az Ab feladata az is, hogy a szakjogilag megfelelő értelmezéseket alkotmányos követelmények révén összhangba hozza az alaptörvénnyel.
„A sajtó nem egy a szólásszabadság jogosultjai közül, hanem olyan szereplő, amelynek működése különös alkotmányossági jelentőséggel bír. A vonatkozó polgári jogi rendelkezések értelmét ennek tiszteletben tartásával kell kialakítani” – olvasható a határozat indoklásában. Az Ab leszögezte: a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjának terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli.
Az Ab rámutatott arra is: a társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. A sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közhatalom gyakorlóit ellenőrizze, ennek pedig szerves része a közügyek alakításában résztvevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása. A média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.
„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül” vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban. „Ellene hatna ennek, ha a megszólalóknak a közéleti szereplők személyiségvédelmére tekintettel széles körben kellene tartaniuk a jogi felelősségre vonástól” – áll a határozatban. Az Ab kitért arra is, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.
Az Ab a konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését megsemmisítette, és burkolt kritikával illette az általános bírói gyakorlat alapjául szolgáló régi és új polgári törvénykönyvet egyaránt: „a jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.
Az Ab mindezek mellett leszögezte azt is, hogy nem feltétlenül mentesül minden esetben a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó a felelősség alól. Vizsgálni kell ugyanis, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e, valamint lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintettek cáfolatának.
A döntéshez az ügyben szavazó 14 alkotmánybíró közül 6 – Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária – fűzött különvéleményt. Az Ab döntése teljes terjedelmében megismerhető a testület honlapján.
(MTI)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready