2018. július 16., hétfő, Valter napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
07:00 Költségvetést kell módosítani a rendkívüli ülésszakon06:46 A Balatonnál tart pénzbehajtást a NAV22:48 Kentuckyi szenátor: időpocsékolás az orosz beavatkozással foglalkozni, az Egyesült Államok ugyanezt csinálja22:14 Ez nem az Erdei Sándorok napja volt21:34 Bánja a kánya, egymillió mellé elfér: Németország átvesz 50 menedékkérőt az olasz kikötőkből kitiltott migránstaxiról21:10 "Ez nem is csúcstalálkozó lesz" - lehet, hogy mégsem Putyinnal lesz a legkönnyebb dolga Trumpnak20:45 Feminista felforgatók futottak be a pályára a futball-vb döntőjén20:16 Magyarország tiszteletéről biztosította Olaszország új kormányát Orbán Viktor 19:30 Az afrikai csapat nyerte a focivébé döntőjét19:15 A kitoloncolandók felét nem is találják a német hatóságok - a többivel nem száll fel a repülő, nem veszik őrizetbe stb.18:23 A Bastille helyett egymást ostromolta két rendőrmotoros Macron orra előtt18:00 Már a pamplonai bikák sem a régiek: idén csak 28 ember sérült meg a hagyományos bátorságpróbán17:35 A munkanap végén robbantott egy öngyilkos merénylő Kabulban17:14 Bild am Sonntag: Trump és Putyin egymásra találása nagyon veszélyes lehet Európa számára - a német külügyér óva int16:46 Ahol a telefon okosabb: üzenetküldőn keresztül terjesztett álhíreken felbuzdulva lincselik meg az embereket Indiában
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Az Alkotmánybíróság felülbírálta a Kúria melléfogását: a tudósító nem vonható felelősségre a politikus hazugságaiért

A közéleti sajtótájékoztatóról híven tudósító sajtó nem felel hírnévrontásért – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.
Az Ab az üggyel kapcsolatban az Alaptörvényben rögzített sajtószabadságból fakadó alkotmányos követelményt állapított meg. Ez alapján „a közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni”.
A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük – mondta ki az Ab.
A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez. Azt kifogásolta, hogy a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre egy olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.
Az ügyben eljáró Kúria szerint a sajtó az általa közölt valótlan tényállításokért objektív – vagyis a reá irányadó jogi és etikai szabályok betartásától független – felelősséggel tartozik, azok sérelmessége esetén felelősségre vonható a személyiségi jogi jogsértésért. (Ez a jogértelmezés az ügyre vonatkozó szakjogi rendelkezésekkel és érvekkel az Ab döntése szerint is alátámasztható.) Az Ab azonban kimondta, hogy a híresztelés fogalmának ez a – szokásos bírói gyakorlatnak megfelelő – értelmezése nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. Az Ab feladata az is, hogy a szakjogilag megfelelő értelmezéseket alkotmányos követelmények révén összhangba hozza az alaptörvénnyel.
„A sajtó nem egy a szólásszabadság jogosultjai közül, hanem olyan szereplő, amelynek működése különös alkotmányossági jelentőséggel bír. A vonatkozó polgári jogi rendelkezések értelmét ennek tiszteletben tartásával kell kialakítani” – olvasható a határozat indoklásában. Az Ab leszögezte: a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjának terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli.
Az Ab rámutatott arra is: a társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. A sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közhatalom gyakorlóit ellenőrizze, ennek pedig szerves része a közügyek alakításában résztvevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása. A média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.
„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül” vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban. „Ellene hatna ennek, ha a megszólalóknak a közéleti szereplők személyiségvédelmére tekintettel széles körben kellene tartaniuk a jogi felelősségre vonástól” – áll a határozatban. Az Ab kitért arra is, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.
Az Ab a konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését megsemmisítette, és burkolt kritikával illette az általános bírói gyakorlat alapjául szolgáló régi és új polgári törvénykönyvet egyaránt: „a jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.
Az Ab mindezek mellett leszögezte azt is, hogy nem feltétlenül mentesül minden esetben a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó a felelősség alól. Vizsgálni kell ugyanis, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e, valamint lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintettek cáfolatának.
A döntéshez az ügyben szavazó 14 alkotmánybíró közül 6 – Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária – fűzött különvéleményt. Az Ab döntése teljes terjedelmében megismerhető a testület honlapján.
(MTI)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready