A hazájában elítélt volt macedón kormányfő kiadatási kérelmének ügyében csütörtökön döntött a Fővárosi Törvényszék, az ügyet zárt tárgyaláson, a sajtó kizárásával tárgyalták. A bírónő úgy fogalmazott, a kiadatás feltételei a szkopjei első fokú bíróság nemzetközi elfogatóparancsa, és az Észak-macedón Köztársaság igazságügy minisztériumának kiadatási kérelme vonatkozásában nem állnak fent. A bíróság arról is döntött, hogy a körözési rendszerben ez rögzítésre kerüljön, a felmerülő bűnügyi költséget pedig a magyar állam viseli.

A Fővárosi Főügyészség indítványa nem ismert, de fellebbezni az ítélet ellen ők tudnak, ha nem értenek vele egyet, Észak-Macedóniának erre nincs lehetősége.

A Fővárosi Törvényszékre június elején érkezett meg Észak-Macedónia kiadatási kérelme, ami kétirányú volt: részben szabadságvesztés büntetés behajtása érdekében, részben egy folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatása érdekében kérték a kiadatást. A bírónő a két konkrét ügy vádiratát röviden közölte, és hozzátette, hogy az ismertetés a kiadatási kérelem szerinti tényállítás, aminek valóságát és bizonyítását a magyar hatóság nem folytathatja le.

A bíróság kizárólag a kiadatás törvényi feltételeit vizsgálhatja  mondta a bírónő. Bár a megszületett ítéletet és a folyamatban lévő ügyet is meg lehet feleltetni a magyar jogrendszernek, egyik sem évült el, a büntethetőség elviekben fennáll, ám részletes indokolásában elmondta:

Gruevszki volt macedón miniszterelnökkel szemben Magyarországon a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatala határozatot hozott, és menekültként ismerte el, a 2019. áprilisi határozatával véglegesítette, a menekültstátuszt fenntartotta. Ez a végleges közigazgatási határozat pedig kijelöli a törvényszék vizsgálati lehetőségét is, mivel: a menekültkénti elismerést kapott személy nem adható ki annak az államnak, ahonnan elmenekült.

A bírónő a tárgyalás végén jelezte, a bűnözési rendszerben is meg kell jelölni ezt a döntést: Magyarországon nem vehető őrizetbe ezek miatt az ügyek miatt Gruevszki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elfogatóparancs visszavonásra kerülne, hiszen azt a kibocsátó fél teheti meg. Magyarországon nem hajtható végre, de más államokban még akár végre is hajtható, tette hozzá.

Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, ne fellebbez, ahogy nem meglepő módon Gruevszki is tudomásul vette, nem fellebbez, így a bíróság határozata végleges, végrehajtható.

A mai tárgyalásra Gruevszki napszemüvegben és baseball-sapkában, összekulcsolt kézzel érkezett, amit a zakója takart el, a politikust két civil ruhás férfi kísérte. A tárgyalóteremben dr. Várhegyi Éva bírónő a tárgyalás elején elmondta, hogy a XI. kerületi Rendőr-főkapitányság munkatársai őrizetbe vették és elővezették a politikust.

A tárgyalás elején a védelem azt kérte, hogy zárják ki a sajtót, mert érzékeny információk is elhangozhatnak, az indítványt a törvényszék sem ellenezte, a bíró ezért zárt tárgyalást rendelt el. 11 óra előtt pár perccel Gruevszkit is kiküldték a folyosóra, mielőtt ítéletet hozott a bíróság. A volt miniszterelnököt a várakozó újságírók megrohamozták, de ő némán, mosolyogva álldogált csak a sajtó és kísérői gyűrűjében, kérdésekre egyáltalán nem válaszolt.

Ahogy az ítélet után is: lesétálva a második emeletről a bíróság oldalsó bejáratánál várta egy autó, az odáig vezető úton egyetlen újságíró egyetlen kérdésére sem válaszolt, így nem derült ki, mik a tervei: marad az országban, vagy esetleg máshol is megpróbálja lefolytatni ugyanezen eljárásokat. esetleg továbblép, és a magyar állampolgársággal is megpróbálkozik.

Magyarország korábban a menekültstátusz megadásánál úgy érvelt, hogy Gruevszki visszatérése esetén hazájában a politikai múltja és véleménye, illetve az új kormány részéről őt ért koholt vádak miatt a hatalom üldöztetésének lenne kitéve.

(Index nyomán)