Bezár!
2019. november 15., péntek, Albert, Lipót, Hajnalka napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:40 Szükségállapotot hirdetett az olasz kormány Velencében22:28 Marad az enyhe idő22:01 15 éves ázsiai lövöldözött egy kaliforniai iskolában, halott is van21:44 Csúcson a "német" judeokrácia: egyetlen szó miatt zárták ki az AfD-s parlamenti bizottsági elnököt21:36 Most éppen a lengyel törvényalkotásba pofázik bele az EP21:11 Bolívia "átmeneti elnöke" elismerte Venezuela "ideiglenes elnökét"20:45 Tizenhárom év fegyházra ítéltek egy erőszaktevő szörnyeteget20:03 "Elképesztő szuperfegyverek készülnek a titokban megvásárolt magyar fegyvergyárban"19:48 Afgán, marokkói és tunéziai embercsempészt ítéltek el Zalaegerszegen19:22 Katonai kutyák tépték szét az osztrák hadsereg egyik altisztjét19:00 Újabb bátorítás az ellenőrökre támadóknak: a késsel fenyegetés is csak felfüggesztettet ér18:36 Pályák, bérlemények, hely- és időpontfoglalások kezelése gyorsan, egyszerűen, online (x)18:22 Moszkva is elismerte bolíviai elnöknek az önjelölt szenátort18:02 A Harcos őszi kínálata (x)17:54 Ritkán látott képek egy szovjet atombunkerből
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem lát át a Szitán

Reklám

Aki nem amatőrként, hanem felelős kormánytagként nyilatkozik ügynökügyekben, annak 16. éve illene tudni, hogyan határozza meg az ügynök fogalmát a 2003. évi III. törvény. A ma is hatályos jogszabály 3 feltétellel vagylagosan határozza meg az állambiztonsági hálózati személy fogalmát. Az 1.§ (5) pontja szerint:
Hálózati személy: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek számára titokban, fedéssel és fedőnévvel jelentést adott, vagy ilyen jellegű beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült.”
Tehát, aki az állambiztonsági szervezetek számára titokban, fedéssel, fedőnévvel
  • jelentést adott, vagy
  • beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy
  • ilyen tevékenységéért előnyben részesült.
Mindegyik feltétel megvalósulása külön-külön, önmagában is elegendő ahhoz, hogy valakit állambiztonsági hálózati személynek (ügynök, titkos megbízott, titkos munkatárs) tekintsünk.
Nézzük ezek után a következő konkrét tényeket.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a 3.1.2. M-42141 számú Munka Dossziéban őrzi a „Krakus Péter” fedőnevű hálózati személy 1980 és 1989 között titokban írt jelentéseit a BM III/II csoportfőnökségének Kaposvárott. „Krakus”-t 1980. július 1-én szervezte be a III/II (kémelhárítás) Somogy megyei osztálya, Fenesi Lajos rendőr főhadnagy révén, hazafias alapon, titkos megbízottként. Kilenc évig, 1989. május 9-ig foglalkoztatták, ez alatt jelentett hazai és külföldi személyekről, környezetéről, de még a saját rokonságáról is. Jelentéseinek tetemes részét saját kézzel írta. (A jelentések sokáig papír alapon voltak olvashatók, a közeli múltban digitalizálták azokat, a kutatók ma már így találják.)
Zoom
A Szita Károly jelentéseit őrző dosszié az ÁBTL-ben
Az ÁBTL őrzi azt az állambiztonsági nyilvántartó kartont is, amelyikből megtudható, hogy „Krakus Péter” hálózati személy azonos Szita Károllyal (1956. október 27, Kaposvár, Czeglédi Sarolta), aki a beszervezése idején „agrokémiai szakirányító” volt. Ma Kaposvár polgármestere (Fidesz - KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, 1998-tól 2002-ig országgyűlési képviselő, 2002-ben ismét bejutott a parlamentbe listáról, de az év végén lemondott mandátumáról.
(A beszervezési nyilatkozat aláírása és elfogadása után a beszervező szervezet állambiztonsági nyilvántartó kartont (6-os karton) állított ki, ami kellő kontroll után került az állambiztonsági nyilvántartóba. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem ad ki hamis kartont)
Zoom
Szita állambiztonsági nyilvántartó kartonja
Az előbbiek alapján, a hatályos törvény szerint minden további nélkül megállapíthatjuk, hogy a titokban, fedéssel és fedőnévvel jelentéseket adó Szita Károlynak bizonyított állambiztonsági múltja van, titkos megbízottként szolgálta a BM III/II csoportfőnökséget 1980 és 1989 között. Az ÁBTL-ben őrzött dokumentumok már több helyütt nyilvánosságra kerültek, így például tavaly március 17-én a Magyar Nemzetben. (A Kuruc.info már 2011. július 12-én közölte Szita érintettségét dokumentáltan itt.
A tényeken az sem változtat, hogy Szita valóságellenesen tagadja érintettségét, gyermeteg nyilatkozatai annyira nem életszerűek, hogy még azok sem hiszik, akik védeni szeretnék, de azt sem tehetik őszintén, mert például régóta ismerik kézírását és össze tudják vetni a jelentésekkel.
Zoom
Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP)
A III/II-eseket nem világították át, csak a III/III-asokat, ezért az átvilágító bírák az utóbbiak között nem találhatták Szita aktáit, tehát érintetlennek nyilvánították. Csupán érdekes adalék, hogy Szita nem jelent meg a bírák idézésére fontos és halaszthatatlan polgármesteri feladataira hivatkozva, de szokatlan behízelgő gesztussal gratulált az őt váró bizottság tagjainak újraválasztásukhoz és további eredményes munkát kívánt nekik felelősségteljes feladataik ellátásához. (ÁBTL 5.1. I-172/1998)
[Az átvilágítás megtévesztő gyakorlatáról már többször leírtam az alábbiakat, de úgy tűnik, még felelős beosztású hivatalnokok sem jegyezték meg.
Az átvilágítási törvény (legyünk pontosak: „Az Egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvény”) csődjére kell ismételten emlékeztetni.
Ez a megalkuvó jogalkotási termék még jobban megnehezítette a tisztánlátást az átmentett állambiztonsági múlt feltárásában és félrevezető módon hagyott kiskaput a volt hálózati személyek számára.
A törvény értelmében csak a volt nyilasokat, karhatalmistákat és a BM. III/III. Csoportfőnökség hivatásos állományát és hálózatát kellett átvilágítani, kiegészítve azokkal az állami és politikai tisztségviselőkkel, akik az állambiztonsági szervektől tájékoztatást kaptak döntéseikhez. A törvény előkészítésében meghatározó hangsúllyal érvényesült az a végzetes hiba, amit Boross Péter és Kónya Imre érvelése mutatott legjobban. Ők az első pillanattól leválasztották a BM. III/III. csoportfőnökség hivatásos állományát és hálózatát a BM. III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség további 4 csoportfőnökségéről (hírszerzés, kémelhárítás, katonai elhárítás, operatív technika), valamint 7 önálló osztályáról és egy önálló alosztályáról. Nem különben elkülönítették a HM katonai hírszerzésétől (MNVK/2).
Ma már többszörösen bizonyított tény, hogy a BM. III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökségen belül szabad átjárás volt, a feladatok mindenkire vonatkoztak, az egységes parancsokat együtt hajtották végre a legszorosabb, un. „összállambiztonsági” szemlélettel. Erről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az ÁBTL közös munkacsoportjának 2018. évi jelentése: „Az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományának vizsgálatáról” – egyebek között – megállapítja:
Az állambiztonsági szervek egymás között adták-vették a hálózati személyeket. Ez nem csak egy-egy csoportfőnökségen belül, hanem az egyes csoportfőnökségek között is bevett és szabályos gyakorlat volt.”
Még egy esély lett volna az igazság kiderítésére. Ha a bírák érdeklődnek: volt-e a fontos tisztséget betöltő személynek bármilyen titkos együttműködése a BM III. Főcsoportfőnökség más csoportfőnökségeivel, illetve ha az átvilágítandó fontos személy magától tájékoztatja a bírákat erről. Ez lett volna a valódi tisztázó helyzet. De nem, mindkét fél hallgatott. Soha, senki sem törte meg a csendet, sem a bírák, sem az átvilágítottak nem kezdeményezték a teljes körű tájékozódást, illetve tájékoztatást. Ez kellett az állambiztonsági múlt átmentéséhez, s ahhoz, hogy a közvélemény ne a valóságot ismerje, hanem annak a megtévesztő látszatát.
És végül szólni kell a megtévesztő igazolásokról is, melyeket a belügyminiszter (Pintér Sándor) és a titokminiszter (Kövér László) nyújtott be az átvilágító bizottságokhoz. Nem azt igazolták, hogy a bizottság elé került fontos személy nem szerepel a III/III-as nyilvántartásban, hanem a szűkítés helyett sokkal szélesebb értelemben a teljes állambiztonsági nyilvántartásra utaltak, ami nem volt igaz. Pintér Sándor: „A Belügyminisztérium nyilvántartásában nem szerepel.” Kövér László: „Nevezett személy a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal nyilvántartásában nem szerepel.”(A Nemzetbiztonsági Hivatal vette át a volt kémelhárítás, a III/II feladatait 1990 februárjában.)
Nemcsak „Krakus Péter” ügynököt vitte be a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőnek 1998 és 2002 között, hanem a „Tóth József” fedőnevű informátort is, azaz Polonyi Károlyt is a Veszprém megyei területi listáról. Polonyit is a III/II szervezte be, 1965-ben Veszprém megyében hazafias alapon az idegenforgalmi elhárítás területére. Jelentései a 3.1.2. M-34172 számú Munka Dossziéban olvashatók az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Természetesen ő is zavartalanul átcsúszott az indokolatlanul leszűkített átvilágítási törvény szűrőjén 1999-ben, mert a BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség öt csoportfőnöksége közül csak egy: a III/III (belső reakció és szabotázs) érdekelte az átvilágító bírákat, a többi hálózata nem.]
Zoom
Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján
Az ügynökháttér jobb megértését szolgáló áttekintés után, emlékeztetek arra, mi történt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter két héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján. Miután szóba került a Szabadságkoncerten fellépett Vikidál Gyula („Dalos”) ügynökmúltja, az újságírók Szita Károly III/II-es érintettségéről is kérdezték a minisztert, aki egyes sajtóorgánumok tudósítása szerint a következő válaszokat adta:
„… a levéltár állásfoglalása szerint a kaposvári polgármester nem volt ügynök…” (Magyar Hang)
Szita Károly kapcsán a levéltár állást tud foglalni, nem volt ügynöki tevékenysége.” „Az ügynöki tevékenységet az egyes személyeknél kell vizsgálni és megismerni.” (Index)
Szitáról többször kimondta az illetékes hatóság, hogy nem volt ügynök és jelentéseivel soha nem okozott kárt senkinek és ezt a kérdést elsődlegesen magával Szitával kell megbeszélni.” (hvg.hu)
Szita Károllyal kapcsolatban úgy válaszolt, hogy ügynöki előéletéről dokumentumok jelentek meg, amelyekből kiderült, hogy hazafias alapon lett beszervezve… többször is kimondta az illetékes hatóság, hogy nem volt ügynök…” (Alfahír)
Június 20-án a Magyar Hang „A Fidesznek nincsenek erkölcsi aggályai a III/II-es múltú Szita Károllyal kapcsolatban” címmel, ismét közreadta azokat az ügynökjelentéseket és „Krakus” 6-os nyilvántartó kartonját, amelyet a Magyar Nemzet közölt 2018 március 17-i számában „Lelkes ügynök volt Szita Károly” cím alatt, s melyeket a mai napig nem cáfolt senki.
Zoom
ÁBTL, Irattár (részlet)
Ami pedig Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek az idézett kijelentéseit illeti, azokkal szemben a valós tények a következők:
1., A levéltár,- az illetékes Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltára, mint szaklevéltár - soha semmilyen állásfoglalást nem hozott nyilvánosságra arról, hogy Szita Károly nem volt ügynök. Ha karta volna, akkor sem tehette, mert nem mehet szembe a 2003. évi III. törvénnyel.
2., Semmilyen „illetékes hatóság” nem mondta ki, hogy Szita Károly nem volt ügynök és jelentéseivel nem okozott kárt senkinek. Nincs ilyen „hatóság”. Az átvilágító bírák nem voltak illetékesek a III/II-es állambiztonsági hálózati személyek múltjának vizsgálatára, Szita III/III-as átvilágítása eleve irreleváns volt és eredményét tekintve megtévesztő.
3., A „hazafias alapon” történt beszervezés a volt állambiztonsági szervek fogalmi körébe tartozott, a Rákosi és a Kádár rendszer iránti hűség kifejezéseként került be az állambiztonsági szótárba. A jelentések kapcsán az állambiztonsági tiszt feljegyezte Szitáról: „Kijelentette, örül annak, hogy segíteni tudja munkánkat.” „Érdeklődéssel várja feladatait, melyeket legjobb tudása szerint kíván végrehajtani.” „Feladatait kedvvel, a tőle telhető legjobb akaratával végezte.”
4., Az ügynök tevékenység egyes személyenkénti vizsgálata és megítélése nem kerülheti meg a törvényt, nem süllyedhet sem erkölcsi relativizmusba, sem a többpártrendszer hatalmi megoldásába: „a te ügynököd egy mocskos gazember, bezzeg az én ügynököm egy megtévedt ártatlan bárány.”
5., A miniszteri válasz azon része, mely az „…ezt beszéljék meg Szita Károllyal” elterelő műveletre vonatkozik, csak akkor vezethetne eredményre, ha Szita Károly hajlana a beismerésre és az önkritikára, ám ő hosszú évek óta gyermeteg módon dacol a valósággal szemben és pártja elfogadja ezt a méltatlan magatartást.
Zoom
Szita Károly titkos megbízott kézzel írt jelentéseiből
Mindezek után nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely miniszter felkészületlen és tájékozatlan volt ügynökügyben, az újságírók kérdéseire pedig egyszerűen blöffölt. Tévedésére az elmúlt két hétben nem tért vissza, állításait nem korrigálta.
De a történetnek itt még nincs vége.
A hivatkozott levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kiadott egy másfajta dokumentumot.
Tavaly ősszel végre megnyíltak – ha kivételekkel is - a sokáig indokolatlanul titkosított és a kutatók elől is elzárt állambiztonsági mágnesszalagok, melyeken nyilvántartották a BM III Főcsoportfőnökség egyes csoportfőnökségeinek hálózati személyeit.
Kutatásaim eredményeként idén megkaptam a levéltártól a „H” (Hálózati) adattárban tárolt hiteles adatokat arra vonatkozóan, hogy „Krakus Péter” fedőnéven Szita Károlyt tartják nyilván az állambiztonsági iratok. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött eredeti iratról készült másolat alább olvasható.
Zoom
Mágnesszalagok hálózati adattára: „Krakus Péter” azonos Szita Károllyal
Az ÁBTL-ben továbbra is megtalálható Szita Károly papíralapú nyilvántartása (ÁBTL 2.2.2. Nyt. iratok, 6-os karton) és 1980 – 1989 között írt jelentései (ÁBTL 3.1.2. – M-42141) digitalizált feldolgozásban.
 Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready