Bezár!
2020. július 10., péntek, Amália, Kenese, Alma napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:38 Lehet ennél betegebb? Szexuálisan bántalmazott gyermekeket segítő egyesület alapító tagja védi Kaletát22:20 Az olasz belügyminiszter szerint ősszel "robbanhat" is a társadalmi feszültség21:46 Külföldi szervezeteket és médiumokat vádoltak meg Moszkvában az alkotmányról szóló szavazás manipulálásával21:13 Kokainista hölgyemény autókázását vették videóra20:54 Mégis marad az emlékkő a braunaui Hitler-ház előtt20:34 90 km/h helyett 223 km/h20:22 Folytatódhat a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése19:55 A WHO független bizottságot hoz létre a járvány kezelésének kivizsgálására19:38 Amerikai legfelsőbb bíróság: a demokraták nem, de a manhattani ügyész betekinthet Trump üzleti ügyeibe18:57 Strassburg nem csak a bűnözők, hanem a magukat más neműnek képzelők szorongását is nagyon a szívén viseli18:44 Leültetik végre azokat a cigányokat, akik felfüggesztett börtönbüntetésük ideje alatt támadtak rendőrre18:21 Holtan találtak rá Szöul eltűnt polgármesterére18:05 Tizenegy embert tartóztattak le a Mozaik utcai vesztegetési ügyben17:48 Bulgáriában bezárják az éjszakai szórakozóhelyeket, nem engednek nézőket sporteseményekre17:14 Nem jött be a "rágalom": Ungváry ugyanúgy visszataszítónak tartja a becsület napján megemlékező hazafiakat, mint a fideszes bértollnokok
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

A honvédség utánpótlását könnyítő törvényt fogadtak el

Reklám

A honvédség utánpótlásának biztosítását is könnyítő törvénycsomagot fogadott el a Ház 116 igen, 49 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett.
Ahogy a honvédelmi tárca államtitkára a törvény ismertetésekor elmondta: a honvédség munkahelyteremtéssel, toborzással, haderejének modernizálásával készen áll arra is, hogy részt vegyen az élet újraindítását szolgáló gazdaságvédelmi akciótervben. A Magyar Honvédség az ország legnagyobb munkáltatójává és megrendelőjévé válhat.
A törvénycsomag kilenc jogszabályt módosít. A személyi jövedelemadóról szóló úgy változik, hogy az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan a honvédelmi alkalmazottaknak is jár kiegészítő támogatás, amely szintén adómentes.
Változik a közkatona vagy a pályakezdő fogalmának törvényi meghatározása, és megszűnik a hivatásos állományba vételhez szükséges kétéves honvédségi jogviszonyra vonatkozó előírás. Új lehetőségként jelenik meg a hivatásos állományba vétel a polgári életből tiszt és altiszt esetén.
Egyszerűsödnek a próbaidőre vonatkozó szabályok, egyes rendfokozatok elérése esetében csökken a várakozási idő, de a változtatás pontosítja a fegyelmi szabályokat is.
A szerződéses állományú katonák egyszeri szerződéskötési díjat kaphatnak a jövőben.
Az önkéntes tartalékos katonák esetében a miniszter eltérő illetményeket és más juttatásokat is megállapíthat, és csak három hónapos próbaidővel kell számolniuk azoknak az önkéntes tartalékos katonáknak, akik vállalják, hogy a tényleges szolgálati idejüket egybefüggően teljesítik.
A járvány gazdasági hatásainak mérséklését célzó adóváltoztatásokról is döntöttek
A parlament a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése céljából módosított több adózási szabályt. A képviselők 136 igen szavazattal, hét nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát.
Az Országgyűlés döntése alapján a szociális hozzájárulási adó július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. Ezzel megegyezően mérséklődik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is, amely így szintén 15,5 százalék lesz.
A Ház határozata alapján a kisvállalatiadó kulcsa a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken.
Törvénybe foglaltak a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos szabályokat is, ami alapján a teher mértéke 0,19 százalék...
A képviselők lehetővé tették továbbá, hogy a cégek akár teljes nyereségüket társaságiadó-mentesen félretehessék egy négy éven belül megvalósuló magyarországi beruházásra, amennyiben annak összege nem haladja meg a 10 milliárd forintot.
Törvénybe foglalták a kiskereskedelmi adót
Az Országgyűlés törvényt hozott a kormány által a koronavírus-járvány alatt rendeletben kiszabott kiskereskedelmi adóról. A képviselők 122 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát.
A Ház döntése alapján a kiskereskedelmi adót kizárólag 500 millió forintos éves árbevétel felett kell fizetni, annak mértéke sávosan változik: 500 millió forint és 30 milliárd forint közötti adóalap esetén 0,1 százalék, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, az ezt meghaladó esetekben pedig 2,5 százalék.
Varga Mihály előterjesztése indoklásában hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a munkát terhelő adók, a jövedelemadók csökkentése, a gazdasági növekedés erősítése mellett, a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében pedig továbbra is a forgalmi-fogyasztási adókra kívánja helyezni az adórendszer súlypontját.
Kiemelte, a fogyasztás adóztatása egyben környezetvédelmi jelentőséggel bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, magasabb károsanyag kibocsátást keletkeztet.
Az éghajlatváltozásból következő feladatokról fogadtak el határozatot
Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Az ellenzéki frakciók nyújtották be az eredeti javaslatot, amelynek címe eltérő volt: az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szólt volna.
Hasonlóan a klímavészhelyzetről szóló másik ellenzéki kezdeményezéshez, ezt is jelentősen átírta a kormánytöbbség, így nem szerepel benne a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása sem.
Az Országgyűlés a most elfogadott határozatban megerősíti a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, valamint a kapcsolódó klíma- és energiapolitikai stratégiákat, terveket, amelyek átfogóan rögzítik az éghajlatváltozás megfékezésével, az alkalmazkodás erősítésével, a hazai energiamix átalakításával, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat.
Ebben a dokumentumban is megerősítik: Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest és hogy 2050-re az ország eléri a teljes klímasemlegességet.
Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.
Az előállító vagy a forgalmazó felelős az élelmiszerek kettős minőségéért
Az Országgyűlés 143 igen szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény módosítását.
A törvényben - uniós irányelvnek megfelelően - rögzítették: ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, akkor vagy az élelmiszer előállítója, vagy nem hazai előállítású élelmiszer esetén az első magyarországi forgalomba hozója felelős azért, hogy az itt forgalomba hozott élelmiszer összetételében és jellemzőiben jelentősen ne térjen el a másik tagállamban forgalmazottól. Kivételek lehetségesek "jogszerű és objektív okok" esetén, amelyeket rendeletben határoznak meg.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ezentúl egy évre hozzáférhetetlenné tehet olyan weboldalakat, amelyek hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező terméket, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert árul.
Létrehozták az állatorvosi alapellátó rendelő intézményét, ahol egyszerűbb beavatkozásokra lesz lehetőség.
Jövő évtől országszerte tilos az avarégetés
Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése. Az ezzel összefüggő, az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 148 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének.
Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.
A jogszabály biztosítja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hozzáférjen az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmével összefüggő feladatai érdekében.
A módosítás megszüntet egy mulasztásos alaptörvény-ellenességet is: kötelezővé tette, hogy a közigazgatási hatóságnak közölnie kell azokat a megállapításokat, amelyeket az elbírált ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról tett.
(MTI nyomán)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready