Elfogadta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt kedden.
Zoom
Nagy Imréről és a többi "mártír kommunistáról" emlékeztek meg az ülés előtt (fotó: MTI/Kovács Tamás)
A képviselők 192 igen szavazattal hagyták jóvá a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által beterjesztett, kétharmados támogatást igénylő, a veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményező javaslatot.
A jogszabályban az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. A törvénynek ez a paragrafusa a kihirdetését követő napon lép hatályba. A veszélyhelyzet megszüntetéséről ennek megfelelően a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény.
Ez az a jogszabály, amellyel a parlament meghosszabbította a kormány által március 11-én elrendelt veszélyhelyzetet és ez tette volna lehetővé, hogy a kabinet akkor is hozhasson rendkívüli rendelkezéseket, ha az Országgyűlés a járvány miatt nem ülésezik. Varga Judit igazságügyi miniszter május végén azt közölte, várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet.
A kormány továbbra is szükségesnek tartja azonban több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását, továbbá néhány átmeneti intézkedés bevezetését, ezért Gulyás Gergely javaslatára a parlament 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is. Ez alapján az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.
A válsághelyzet elrendelésének akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet van. De akkor is el lehet rendelni, ha a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését oly mértékben veszélyezteti vagy károsítja egy váratlan esemény, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalansághoz vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé.
A veszélyhelyzet elrendelésének indoka lehet bármely olyan körülmény, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy a lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.
Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve, ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.
Meghatározták a hatósági házi karantén szabályait és lehetőséget adtak a felmentésre az alól különös méltánylást érdemlő esetekben. Döntöttek arról is, hogy a honvédség fegyverrel működhet közre a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.
A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben - a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A törvény megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot a hitelre, a kölcsönökre és a lízingszerződésekre december 31-ig.
Tartalmaz rendelkezéseket például az iskolákban, a szakképzésben a tanév befejezéséről, egyes vállalati adónemek bevallásának elhalasztásáról, az egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezményekről, a Széchenyi Pihenő Kártyára adható béren kívüli juttatás emeléséről és mentesítéséről a szociális hozzájárulási adó aló, vagy a lejáró szociális és családügyi ellátások meghosszabbításáról. Év végéig továbbra is 15 ezer forintig lehet PIN-kód nélkül érintéssel fizetni, és július 1-jéig marad az ingyenes parkolás is, szeptemberig pedig nem kell közterület-használati díjat fizetnie a vendéglátóhelyeknek.
Újdonság, hogy az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal munkáltatói kérelem alapján engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.
A törvényjavaslat eredeti szövegében még a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter adta volna ki az engedélyt, de az igazságügyi bizottság változtatást kezdeményezett, mert úgy látta: a kormányhivatal rendelkezik azzal a gyakorlati tapasztalattal, amely a hatósági feladat ellátáshoz szükséges.
Különleges szabályokat fogadtak el a járvány miatt meghiúsult, utazási iroda által szervezett utakra. Ez a többi között azt tartalmazza, hogy ha az ügyfél ezt elfogadja, az iroda utalványt is adhat pénzvisszafizetés helyett.
Rögzítették azt is, hogy a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a kormány továbbra is különös szabályokat állapíthat meg.
A veszélyhelyzet idején lejárt okmányok pótlására lesz idő, mert azok a veszélyhelyzet megszűnését követően még 180 napig érvényesek.
Meghatározták a menekültügyi eljárás átmeneti szabályait december 31-ig az Európai Bíróság tranzitzónával kapcsolatos májusi ítélete nyomán. A menedékjogi kérelmet a kormányrendeletben meghatározott külképviseleteken lehet benyújtani.
Zoom
Akiket összeköt a Nagy-imádat: Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter,  Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke és Kónya István, a Kúria elnökhelyettese (b-j) a Nagy Imre és "mártírtársai" újratemetésének emléknapja alkalmából tartott koszorúzáson Budapesten, a néhai miniszterelnök Jászai Mari téri szobránál 2020. június 16-án (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Frissítés: Nagy Imre, a nagy mártír
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszédében kiemelte: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével lezárult egy korszak, egy rendszert is eltemettek.
Kifejtette: 1956 októberében, a forradalom és szabadságharc idején szinte egyik napról a másikra lepték el Budapestet a lyukas zászlók, amelyekkel hitet tettek a nemzet függetlenségének és a demokráciának a helyreállítása mellett. Azonban november 4. után nemcsak a szabadság reményére emlékeztettek ezek a zászlók, hanem azokra is, akik véglegesen kiszakíttattak a nemzetből - közölte. Hozzátette: az elhunytak, a megtorlás áldozatai és az emigrációba kényszerültek megmutatták a világnak, hogy ez az álságos rendszer nem olyan, mint amilyenről a nyugati marxista értelmiség álmodozott. Megjegyezte: kényszerű hallgatás, elhallgattatás és hazugság jutott az itthon maradottaknak.
Az alelnök közölte: nem kerülhették el sorsukat azok a rendszerből kiábrándultak sem, akik Nagy Imrét követve a nemzet függetlensége mellett kötelezték el magukat. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésével megszilárdították hatalmukat a kommunisták - fűzte hozzá. Azt mondta: több mint három évtized kellett, hogy a történelem változása és "a magunk ereje révén igazságot szolgáltassunk".
Emlékeztetett: a Hősök terén búcsúztatták Nagy Imrét és mártírtársait, és az újratemetésen felszólaló Orbán Viktor és más szónokok, az ott megjelentek akkor még nem tudhatták, hogy bátorságuk és elszántságuk a függetlenség és szabadság visszanyeréséért folytatott küzdelem egyik első lépésévé válik. Hangsúlyozta: Nagy Imre és mártírtársai mellett emlékezni kell azokra az áldozatokra és hősökre, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbra fordításáért.
Zoom
Varga Judit sem érzi problémásnak Nagy Imre magyar- és németellenes tevékenységét
Kommunista volt, de...
Hiller István (MSZP) Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából azt hangsúlyozta: Nagy Imre kommunista volt, de belátta, hogy az a rendszer, amit kiépítettek (az ő nagyon is tevékeny részvételével - a szerk.), tarthatatlan és vállalhatatlan. Így lett a forradalom és a szabadságharc politikai vezetője, hőse és szimbóluma - hazudta.
Kijelentette: a Nagy Imre iránti tisztelet nem politikai hovatartozás ügye, jobb- és baloldali demokraták egyaránt tisztelhetik. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: az utóbbi években tudatos törekvés van Nagy Imre szerepének "relativizálása". Aki tiszteli a pesti srácokat, az nyugalommal tisztelheti Nagy Imrét is. Tegyük ezt közösen! - próbálta összemosni a kommunistákat a szabadságharcosokkal.
Orbán Balázs államtitkár arról beszélt: Nagy Imre emlékezete mindannyiunk közös ügye. Hangsúlyozta: Nagy Imre kommunista volt, de a kritikus pillanatban helyesen cselekedett, az ideológia helyett, a saját nemzetét, a nemzeti szabadságot választotta.
2. frissítés: Gulyás: szerda éjfélkor véget érhet a rendkívüli jogrend
A kormány üdvözli az Országgyűlés döntését, amellyel felkérte a kormányt a rendkívüli jogrend megszüntetésére, azt kérik, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és így szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi sajtótájékoztatóján, az Országházban.
A tárcavezető kiemelte: mindenkit köszönet illet, aki részt vett a járvány elleni védekezésben, létrejött a nemzeti egység, még ha ebben a baloldal nem is vett részt. A politikai életben nem sikerült egységet létrehozni - fogalmazott.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közölte: Magyarország sikeresen védekezett, nem lett tömeges a járvány. Ennek három oka van: a kiválóan felkészült szakemberek tudása, az emberek fegyelmezettsége, amellyel betartották az operatív törzs kéréseit, továbbá az, hogy a kormány időben hozta meg a szükséges döntéseket, gyorsan cselekedett.
(MTI nyomán)
Egy kis olvasnivaló a Nagy Imre-kultusz követőinek: