Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.
Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.
Hozzátette: a szentmisén adják át az egyházmegye Szent Adalbert-kitüntetéseit.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe" - írták.
Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.
(MTI)
Frissítés: Olvasó: nincs szó augusztus 15-i országfelajánlásról
Az MTI-től idehozott cikk ezúttal csak közvetíti a téves információt; az igazi ludas a benne hivatkozott püspöki kari sajtóközlemény szerzője. Ha valahol, hát arrafelé igazán tudhatnák, hogy az Egyház - legnagyobbnak tartott középkori pápája, III. Ince dekrétuma alapján - a legrégibb, majdhogynem kortárs Cartuicus (Hartvik győri püspök) Szent István-életrajzát tekinti hitelesnek (a legendagyanús forrásai mellett is). Ebben pedig szó sincsen arról, hogy István a halála napján ajánlotta volna a Szentséges Szűz oltalmába országát: éppen ellenkezőleg, halála napját közeledni érezvén tette ezt meg, azután pedig - éppen Nagyasszonyunk iránti rajongása miatt - azon imádkozott (eredményesen), hogy lehetőleg a Dormitio napján hagyhassa majd itt maga is az árnyékvilágot.
(Székesfehérváron augusztus 14-én tartják az országfelajánlás napját, de a Hartvik-féle legendából nem derül ki a pontos dátum. Szent István nagyobbik legendájában a halál közeledésével sincs összekötve a felajánlás. A Magyar Katolikus Lexikonban további magyarázat nélkül augusztus 15. szerepel - a szerk.)