Ma lenne a budapesti Pride – ezért kitűztük a szivárványos zászlót a Polgármesteri Hivatal épületére. A zászlóval azt fejezzük ki, hogy a Budavári Önkormányzat büszke a kerület sokszínűségére, hogy az I. kerületben mindenki emelt fővel járhat, mert kiállunk a méltóságáért, hogy közöttünk mindenkinek helye van, itt mindenki szabadon vállalhatja önmagát.

Sok tévhit forog közszájon a zászlóval és a Pride-dal kapcsolatban. Egyik az, hogy ez a melegség propagandája lenne. Csakhogy a melegséget nem lehet reklámozni, ahogyan a heteroszexualitást sem, hiszen nem választja senki, a szexuális orientációnkkal együtt születünk. A Pride azt üzeni, hogy gyere, legyél büszke és boldog úgy, amilyen vagy. Azért felvonulás, mert a bujkálásnak és kirekesztésnek vet véget. Az előző években többször is sikerült részt vennem ezen a felszabadult és örömteli felvonuláson, a járványhelyzet egyik nagy vesztesége, hogy nem lehet idén megtartani.

Ha le akarod szedni a zászlót, létrát a portán kérhetsz, de mielőtt felmásznál rá, gondold végig, hogy valaha az életedben megaláztak vagy kirekesztettek-e valamiért az iskolában, a munkahelyen vagy bárhol! Érezted-e magad egyedül, megszégyenülve és megbélyegezve? Szeretnéd-e megint így érezni magad vagy szeretnél-e ilyen élményeket a saját gyerekednek? Olyan országot akarsz-e létrehozni, ahol félni és bujkálni kell? Mert hiába érzed ma úgy, hogy a „jó többséghez” tartozol, egy olyan társadalomban, ahol elfogadjuk, hogy a másikat szabad megbélyegezni és kirekeszteni, mindig meg fogják találni, hogy te miben vagy más.