Csaknem huszonöt millió forintos követelése ragadt benn a BKV-nak az előzőleg formaruhákat gyártó EMEF Zrt.-nél – derül ki a lapunk által megismert dokumentációból. A cég csődbe ment, vezérigazgatója, Heisler András pedig 2013-ban a Mazsihisz elnöke lett. A hitközségi szövetségben egyre inkább dúlnak a belső viták – írja a kormánypárti, így Slomóékat jobban kedvelő Mandiner.
„Aggasztó, hogy ezeket a negatív folyamatokat egyesek a Mazsihiszből generálják, s azóta árulásukkal már többen elveszítették hitelességüket” – fakadt ki a 2020 második félévéről beszámolójában Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. A lap már korábban is beszámolt róla, hogy a felekezetben elszabadultak az indulatok, egyre többen kérdőjelezik meg a világi vezetés kompetenciáját, hitelességét, a vita hevessége pedig a kiszivárgó adok-kapok nyomán akár nyilvánosan is követhető.
 Megesik, hogy a két héber(rajongó) tömb a másik zsidaját támadja |
Ahogy a Heisler-féle „árulás” kifejezés is jelzi, a Mazsihisz elnöke és köre alapvetően külső beavatkozást sejt a konfliktusok kapcsán, mondván, azok csak részben belső nézeteltérések, valójában szándékos, gerjesztett károkozás eredményei. Egy biztos: a világi vezetés és a Rabbitestület konfliktusa odáig fajult, hogy az előbbi felmondott az utóbbi vezetőjének, Róna Tamásnak, aki mellett azonban később kiálltak rabbitársai, s megerősítették pozíciójában.
Legutóbb pedig Verő Tamás, a Frankel Leó utcai zsinagóga lelkipásztora lépett ki a Rabbitestületből.
A Mandiner emlékeztet: Róna megalapította a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesületet, azaz a Zsimát, ami kiverte a biztosítékot. Az abszolút slomóista Neokohn írta meg, hogy Heisler András levélben kérte meg a Mazsihisz küldötteit, jelezzék, ha más egyháznak is a tagjai. Minden valószínűség szerint a Zsimára gondolt, ami azonban nem egyház, hanem vallási egyesület. A 111-ből húszan nem válaszoltak.
A kiszivárogtatások kapcsán aztán az országos vezetés összekülönbözött a Budapesti Zsidó Hitközséggel is. A Mandiner úgy tudja, a BZSH vezetője, Mester Tamás hiába bizonygatta a közgyűlési tagoknak, hogy nem adta ki a belső levelezést, Heisler lényegében ezzel vádolta meg.
Mindezek nyomán hétfő délutánra a Mazsihisz elnöke együttes ülés összehívását javasolta a BZSH elöljáróinak, ahol „meg kívánják tárgyalni az üggyel kapcsolatos további lépéseket”. A Mazsihisz vezetősége hivatalosan tisztázást vár el Mester Tamástól, ám névtelenséget kérő források azt jósolják, a távozását szeretnék elérni.
A laphoz eljutott információk szerint a Heisler-féle irányvonallal elégedetlenek mindenesetre az elnök vezetési stílusa mellett az előéletével kapcsolatban is komoly aggályokat fogalmaznak meg. Heisler, miután egyszer már vezette a Mazsihiszt, 2013-ban kezdődő újabb ciklusa előtt az EMEF Első Magyar Egyen és Formaruha, Divatáru Gyártó Kereskedelmi Holding Zrt. vezérigazgatója volt. A vállalat az országos hírekbe is bekerült, amikor a BKV-nek leszállított formaruhák kapcsán kénytelen volt elismerni, hogy azok hibásak. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke 2009-ben nyilatkozott úgy, hogy a minőségellenőrzés szerint nem olyan anyagból készült az öltözék, mint amilyen a szerződésben állt, továbbá hogy a gombok részben rozsdásodtak, és azt is kifogásolta, hogy a textilneműk pár mosás után összemennek.
Az EMEF nem sokkal később, éppen abban az évben,
amikor Heisler András ismét Mazsihisz-elnök lett, lényegében csődbe ment.
A Neokohn korábbi cikke, illetve a Mandiner által megismert dokumentáció szerint azt nem tudni, mi lett a hibás ruhák sorsa, de azt igen, hogy a pénzügyi összeomlás (a könyvvizsgálói jelentés szerint „az alaptőke a törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent”) után alig több, mint egy évvel, 2015. március 12-én a hitelezők felszámolást indítottak a cég ellen, amely még 2017-ben is tartott, amikor a felszámoló sikertelenül próbált megszabadulni a nyakán maradt „BKV feliratú, saját gyártású formaruha, egyenruha” készlettől. Az EMEF-et végül csak 2019. augusztus 2-án törölték a cégjegyzékből.
Még 2015. március 27-én fordult a BKV is a céghez, mondván, vele szemben több mint 23 millió forintos követelést tartanak nyilván, ami kiegészült még mintegy egymillió forintnyi késedelmi kamattal. Csakhogy a próbálkozás hiábavaló volt, s miután elindult a felszámolási eljárás, a közlekedési vállalat már kénytelen volt a felszámoló céghez fordulni igénybejelentéssel.
A BKV a nagyjából 25 milliós követelésből azonban annak csupán a töredékét tudta realizálni. „A partner vagyoni helyzetére tekintettel az eljárás lezárultakor a felszámoló bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslata alapján 85.073.- Ft került Társaságunk részére átutalásra” – tudatta a vállalat.
Kapcsolódó:
