Kilencvenegy éves korában meghalt Berecz János, a rendszerváltás előtti korszak egyik legbefolyásosabb állampárti politikusa. Berecz János haláláról fia, Berecz János Gábor számolt be Facebookon, írja a Telex.
 Berecz János 2008. május 22-én a Terror Háza Múzeumban (fotó: Kovács Tamás / MTI) |
Berecz János 1930-ban született Ibrányban. A Kádár-rendszerben a nyolcvanas években a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja volt, az állampárt ideológiai és propagandaügyekkel foglalkozó KB-titkára, 1987-ben az operatív, heti ügyekkel foglalkozó Politikai Bizottság tagja.
Tanulmányait a Sárospataki Református Kollégiumban, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a budapesti Lenin Intézetben és a moszkvai párfőiskolán végezte. A hetvenes években az MSZMP külügyi bizottságában dolgozott, külügyi osztályvezető-helyettes, 1974-től osztályvezető lett. 1982-ben a Népszabadság főszerkesztője lett, 1985-től ismét a pártban dolgozott.
A nyolcvanas évek második felében az álampárton belül kialakult egy reformkommunista irányzat, amely Pozsgay Imre köré szerveződött.
Berecz János az ezzel szembenálló, az egypártrendszer fenntartásáért küzdő pártvonal egyik vezetője volt. A rendszerváltás idején a megújuló Magyar Szocialista Párt (MSZP) helyett Grósz Károllyal együtt a marxista–leninista elvek mellett kitartó, újjáalakuló MSZMP-be lépett be.
Berecz János nevéhez fűződik a Kádár-korszak egyik legismertebbé vált, a szovjet beavatkozás és a kádári megtorlás helyességét igazoló könyve az 1956-os szabadságharcról, Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956 címmel. Ebben az 1956-os eseményeket a külső ellenség (USA vezette kapitalista tömb) által szervezett és a belső ellenség (nyilas és horthysta elemek, illetve Nagy Imre áruló csoportja) által végrehajtott ellenforradalomként mutatta be, amelynek végső célja a második világháború előtti úri világ restaurációja, Magyarország szovjetbarát, szocialista rendszerének megdöntése volt, írja róla a Wikipédia.
Berecz 1991-ben kilépett az MSZMP-ből, 1994-ben vállalkozásba fogott, több céget vezetett. 1997-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, de 1999-ben onnan is kilépett. Ezután nyugdíjba vonult, és több könyvet írt. 2004-ben jelent meg Vállalom című önéletrajzi műve. 2003-ban szülőfalujában, Ibrányban díszpolgárrá választották (!).
Ibrány város hivatalos Facebook-oldalán búcsúzik Berecz Jánostól. Azt írják: „Halálával egy igazi lokálpatriótával lett szegényebb városunk. Személye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 70-es 80-as években Ibrány elinduljon azon az úton, amely lehetővé tette, hogy a későbbiekben a térség egyik meghatározó települése lehessen.” Az önkormányzat Berecz Jánost saját halottjának tekinti.
Berecz János első házasságából három gyermek született. Második felesége Sáfár Anikó színművész volt.
