Matolcsy György azzal kezdte felvezető előadását, hogy előrevetítette: az igazságról fog beszélni, mert nincs helye az ámításnak. A beszédének célja az, hogy a magyar politikai elitek a jövőben soha ne ismételjék meg azt az „inflációs kalandot”, amit idehaza elkövettünk és átéltünk.

Az MNB elnöke ezt úgy jellemzi, hogy egy gazdaságpolitikai „tömegbaleset”, „szerencsétlenség” volt. Ugyan ebből már kifelé megyünk, decemberre 7 százalék körül lehet az infláció, de van mögöttünk egy gazdaságpolitikai kudarc.

Az infláció megeszi a növekedést – mondta a jegybankelnök, hozzátéve: ezt egyre több helyen tudják, de „Magyarországon még nem mindenki.”

Matolcsy emlékeztetett, hogy az MNB már 2020 tavaszán jelezte, tartós lesz az infláció, és az EU-ban elsőként lépett fel ellene. Csakhogy azt kellett tapasztalnunk, hogy egyedül vagyunk – mondta, mert a kormány 2022-ben nem vezette be azokat a lépéseket, amelyeket végül 2023-ban, másfél év késéssel hozott meg. Az MNB-elnök szerint a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett.

A kormány 2021-22-ben az inflációt érdemben növelő intézkedéseket hozott – vélekedett. Megemlítette a deficitnövelő-intézkedéseket és az élelmiszerárstopot.

Lehet, hogy tüzet akart oltani a kormány, de olajjal, mondta, majd úgy fogalmazott, hogy 2022 októberében az árfolyamválság környékén voltunk.

Végül 2023-ban indította el a kormány az infláció elleni küzdelmet, és nagy valószínűséggel decemberre egy számjegyűre süllyed az infláció.

Az ország nagyon közel járt a menedzselhetetlen krízishez, tavaly nyár végén, amikor az energiaárak csúcsán nem látszott tisztán, hogy a külső egyensúlyi kihívásokkal, illetve a magas devizaigénnyel miként tud megbirkózni a gazdaság. Az év véghez közeledve azonban ez a feszültség sokat enyhült, elsősorban a gázár esése, illetve a jegybank vészkamatemelése hatására. Szerinte egy kalandorpolitika inflációs kalandját látjuk

Arra is kitért, hogy 10 százalékos inflációs többletet mutat a hazai pénzromlás a régióhoz képest. Részletezve az adatokat azt mondta, hogy az élelmiszerárak az egyik tettese ennek a különbségnek, így szerinte az árstop bevezetése az üzemanyagokra és az alapvető élelmiszerekre az egyik fő kiváltó ok.

A versenyképességünk romlott az „inflációs kaland” miatt – mondta Matolcsy. Jelentősen nőtt a gazdaság külső függése, miközben a „megoldás mindig belül van” – mondta. Ebben az évben már javul az ország folyó fizetési mérlege, amiben szerepet játszik az import visszaesése, a fogyasztás mérséklődése. „Semmilyen versenyképességi reform a mi méréseink szerint nem szerepel ebben a javulásban” – fogalmazott.

Tisztában kell lenni vele, hogy Magyarország kockázati megítélése nem jó, pénzügyi szempontból a legsebezhetőbb öt ország között vagyunk – tette hozzá.

Szerinte tévhit, hogy 2030-ra meg lehet duplázni a növekedést, ehhez 10 százalék körüli növekedés kéne, ami magas inflációval járna. Matolcsy reméli, hogy „nem választjuk ezt a hibás döntést.”

Az infláció egyik legfontosabb oka az energiaár-robbanás – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. „Magyarország sem villamosenergiában, sem gáztermelésben nem rendelkezik saját nagy kapacitással” – mondta, szerinte ezért egy ilyen árrobbanás óhatatlanul beszivárog a fogyasztói árakba.

A második fontos ok az élelmiszerárak emelkedése, 2022-ben egy példátlan aszály sújtotta Európát. Ez az élelmiszerek árának robbanásával járt. A folyamat része volt a béremelkedés is. Az előző években azt láttuk, hogy egyre feszesebb lett a munkaerőpiac, a vállalatoknak ezért emelniük kell a béreket. A munkaerőpiac is hozzájárult az árak emelkedéséhez.

Elmondta továbbá, hogy a fiskális és a monetáris politika kifejezetten laza volt. A pandémia előtti években 80 százalék körüli GDP-arányos államadósságról 60 százalék környékére csökkent az államadósság, ezt folytatni kellett volna, de jött a járvány. Az lett az első számú cél, hogy megpróbáljuk megőrizni a foglalkoztatottságot. A fiskális lazításnak ez volt az oka, új helyzet állt elő a pandémia után.

Varga egyetértett Matolcsy Györggyel abban, hogy az infláció rengeteg kárt okoz a gazdaságban, az látszik, hogy a túl magas infláció az egyik legfontosabb probléma, mert az lefékezi a növekedést. Ha nagy az infláció, akkor a gazdaságpolitika céljai nehezen teljesülnek, mondta. „Ha a jegybank támogatni akarja a növekedést, akkor egy moderált infláció támogatja a növekedést.” Ugyanakkor aláhúzta, hogy a magyar infláció ma túl magas, a legmagasabb Európában.

„Én azt gondolom, hogy a jegybank jól tette, hogy elkezdte a kamatemelést, abban vita van, hogy időben tette-e vagy nem” – mondta Varga, aki hozzátette: amikor emelte a kamatot az MNB, még vette az állampapírt és a vállalati kötvényeket, márpedig egyszerre meleget és hideget fújni egyik gazdaságban sem lehet.

Elmondta azt is, hogy a világban még bőven kamatemelési ciklusok voltak, amikor az MNB lezárta azt.

2022 őszén a jelentős forintgyengülés nem véletlenül történt. A felelősségek le vannak osztva – mondta.

Azt is elárulta, hogy a jegybank veszteségét hosszabb időn át fogják rendezni, ez javítja a fiskális pozíciót. Fenntartjuk a fiskális szigort – mondta, hozzátéve, hogy csökkentik a hiányt.

A hiánycél felülvizsgálata zajlik – jelezte Varga. Eredetileg 3,9 százalékos hiányt terveztek, de a fogyasztás a reálbérek csökkenése miatt kevesebb lett, így a fiskális folyamatokat felül kell vizsgálni. A kormány elkötelezett abban, hogy az idén csökkenjen a hiány. Tavaly 6 százalék körül volt a GDP-arányos deficit. A kormány jövőre ragaszkodik 2,9 százalékos hiányhoz.

Elmondta, hogy akár folyamatban levő beruházásokat is leállíthatnak, ha a fiskális helyzet ezt kívánja. Illetve a honvédelmi beruházások elhalasztását is mérlegelheti a kormány, mint ahogy a bankok terheinek emelését is felvetette.

(Portfólió - 24)