Az országgyűlési beszámoló bevezetője szerint az ügyészség elsődleges alkotmányos feladata az állam büntetőigényének érvényesítése. Ahhoz, hogy ezt eredményesen teljesíteni tudják, alkalmaz­kodniuk kell a változásokhoz: szervezeti és egyéni szinten egyaránt. Az alkal­mazkodás egyrészt abban nyilvánul meg, hogy jogalkalmazóként elsajátítják azokat az új ismereteket, amelyeket az elkövetők is felhasználnak a bűncse­lekmény megvalósításakor; más­részt megpróbálnak hatékony jogi választ adni azokra az új jelenségekre, amelyek valamilyen formában veszélyt jelentenek a társadalomra. Ez utóbbi részben azt jelenti, hogy a hatályos jogszabályokat megkísérlik alkalmazni az új helyzetekre, ha mindez jogállami keretek közt nem lehetséges, jelzik a jogalkotók felé a jogszabályi környezet módosításának igényét.

A legfőbb ügyész szerint az állami büntetőigény eredményes érvényesítéséhez a változásokhoz való alkalmazkodás képessé­ge legalább olyan mértékben szükséges, mint az egyedi ügyek szakszerű és időszerű megoldása.

A regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése a múlt évben megállt, 2022-ben az előző évhez képest 8,9 százalékos nö­vekedés következett be: tavaly összesen 167 774 bűncselekményt regisztráltak, ami több, mint a megelőző három évben.

Polt Péter szerint néhány bűncselekmény-kategóriában különösen jelentős volt az emelkedés:

Akár a regisztrált bűncselekményeket, akár a kezdeményezett eljárásokat nézzük, a csalások száma az előző évhez képest szignifikánsan emelkedett. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen cselekmények elkövetésének a módja egyre nagyobb arányban kapcsolódik az informatikai eszközökhöz.

A nagy tárgyi súlyú költségvetési csalásokat a többes elkövetői alakzatok, bonyolult bűnkapcsolati formák, névle­ges vezető tisztségviselők és tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégek egész hálózatának működtetése, az elkövetők összehangolt, konspira­tív magatartása, az elkövetési technikák, módszerek gazdag tárháza, továbbá nemritkán a cselekménynek a több külföldi államot érintő, határon átnyúló természete jellemzik.

Az elmúlt évben meghatározók voltak olyan elkövetési tech­nikák, mint például az áfa jogosulatlan csökkentésére irányuló számlagyárak működtetése, az Európai Unión belüli beszerzést terhelő áfa kikerülését cél­zó, úgynevezett „eltűnt kereskedő” módszere.

Ezek mellett előfordultak a csalás speciálisabb, ritkábban tapasztalt formái is, mint például az ortopédiai gyógycipőkre nyújtott állami támogatások vagy a kiegészítő egyházi támogatások jogosulatlan megszerzése.

A visszatérő elkövetési módok között említhető a nagy humánerőforrás-igényű szolgáltatási szektorokban – személy- és vagyonvédelem, takarítás – elkövetett, elsősorban a foglalkoztatást terhelő társadalombiztosí­tási járulékok megfizetésének jogellenes elkerülésére irányuló költségvetési csalás, amelyet jellemzően strómanok ügyvezetésével működő, rendszeresen cserélt, úgynevezett „bukócégekből” álló alvállalkozói hálózatok működteté­sével valósítanak meg az elkövetők.

Amennyiben hozzátesszük azt is, hogy a korábbi évek tenden­ciájához hasonlóan 2022-ben is tovább emelkedett az információs rendszer vagy adat megsértése elnevezésű bűncselekmények mennyisége, egyér­telműen levonható az a következtetés, hogy a jogalkalmazói munkában egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a kiberbűncselekményekre. Mind­ez speciális szakmai felkészültséget és folyamatos szakmai fejlődést igényel, hiszen az informatikai szektorra is az állandó, intenzív változás jellemző.

A regisztrált pénzmosások száma az utóbbi években töretlenül emelkedő tendenciát mutat, és ez a trend 2022-ben is folytatódott. A bűncselek­ményszám emelkedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a jogalkotó 2021 elejétől hatályon kívül helyezte az orgazdaság tényállását, és azt a pénz­mosás újraszabályozott tényállásába integrálta.

Az újraszabályozást követően a pénzmosás miatt indult büntető­eljárásokon belül két nagyobb ügycsoport azonosítható az elkövetési mód­szer szerint:

Az első típusra szolgál példaként az az ügy, amelyben a főügyészség nyolc terhelttel, köztük két ügyvéddel szemben emelt vádat a törvényszéken kü­lönösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlottak 2020 nyarától 2021 nyaráig rendszeresen szereztek meg csalásokból származó összegeket az ellenőrzésük alatt álló, névleges ügyvezetőkkel működtetett cégek felhaszná­lásával.

Az illegális vagyon eredetének és a pénz felett ténylegesen rendelkező sze­mélyek kilétének leplezése céljából az illetékes ügyvédi kamaránál bejegy­zett, ügyvédként praktizáló másod- és negyedrendű vádlottak közreműködtek a tényleges üzleti tevékenységet nem végző és kizárólag a bűncselekmény el­követéséhez eszközként használt gazdasági társaságok alapításában és név­változtatásában, valamint a fiktív ügyvezetők bejegyzésében. A cégek névle­ges ügyvezetői a harmad- és nyolcadrendű vádlottak lettek, akik bankszámlákat nyitottak a társaságok nevében, majd a számlák feletti, távoli hozzáférést biz­tosító kódokat és jelszavakat átadták az első- és másodrendű vádlottaknak.

A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójának évről évre visszatérő eleme az ügyészség korrupcióellenes tevékenységének bemutatása. Ezzel összefüggésben Polt Péter utal arra, hogy az ügyészség – és általában az igazságszolgáltatás – első­sorban nem megelőzi a büntetendő magatartások megvalósítását, hanem a bűncselekményeket elkövető személyek felelősségre vonását "realizálja". Az ügyészség tevékenységének értékelésekor az ország tényleges korrupciós helyzetéből, és nem a szubjektív alapokon nyugvó korrupciós érzetből kell kiindulni.

A beszámoló emlékeztet: 2022 júliusában jelent meg az Európai Bizottság közvélemény-kutató szer­vezetének, az Eurobarometernek a korrupciós érzékelési felmé­rése, amely szerint a magyarországi megkérdezettek 91 százaléka tekinti elter­jedt hazai problémának a korrupciót, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, csupán 27 százalék válaszolt igennel. Ennél is lényegesebb tény – folytatja a legfőbb ügyész –, hogy arra a konkrét kérdésre, miszerint az elmúlt évben személyesen tapasz­taltak-e korrupciós esetet, a válaszadóknak csak a tizede válaszolt igennel. Polt Péter szerint ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyze­téről, mint az objektív tapasztalatok. Márpedig jogállami keretek között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények és nem szubjektív érzetek alapján lehet.

A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikái alapján az a következtetés vonható le, hogy 2022-ben a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, a regisztrált gazdasági vesztegetések száma viszont 2022-ben kismér­tékben tovább emelkedett. A kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma tavaly tovább növekedett. Az általá­nos növekedés fő tényezője a gazdasági vesztegetés miatt kezde­ményezett eljárások számának emelkedése volt, míg a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárásoké kevésbé nőtt. A gazdasági korrupciós ügyeken belül változatlanul jelentős arányt képvisel az egészségügyi szektor.

Az utóbbi években a környezetvédelem egyik hangsúlyos területévé vált az ügyészség közjogi tevékenységének. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a kiadott ügyészi intézkedések száma az előző évhez képest 2022-ben több mint 90 százalékkal emelkedett. A környezeti értéke­ket súlyosan veszélyeztető vagy károsító cselekmények miatt 156 esetben büntetőeljárást, két ügyben pedig szabálysértési eljárást kezdemé­nyeztek.

A környezetvédelem mellett a fogyasztóvédelemnek is egyre jelentősebb a szerepe az ügyészség közjogi tevékenységében.

Tavaly a fogyasztóvédelem területén az ügyészség hat felhívással élt, 102 jelzést nyújtott be, mindamellett 21 hatósági eljárást, 18 büntetőeljárást és 9 szabálysértési felelősségre vonást kezdeményezett. Tevékenységük a közigazgatási és fogyasztóvédelmi szempontokon túl a vállalkozások cégadatainak és a weboldalukon alkalmazott általános szerződési feltételek ellenőrzésére, jogszabálysértés észlelése esetén a megfelelő ügyészi fellépés­re is kiterjedt.

(Index nyomán)