Magyar Péter hirtelen, szinte a semmiből tűnt fel. Megrendezett két nagyszabású utcai eseményt, ellátogatott a Spinoza-házba (azóta "Drágabolgárúr" műsorába is, a volt feleségét lekurvázó Klubrádióba - a szerk.), Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori férjeként kiteregette a nem éppen szívderítő családi vonatkozású eseményeket, százezer számra gyűjtötte a lájkokat a közösségi médiában, rávilágított a Fidesz struktúrájának visszásságaira, kormánybuktatást ígért, s persze – mint minden politikus – egy boldogabb, szebb magyar életet. De alapjában véve szinte semmit nem árult el céljairól, megoldási javaslatairól, elveiről. Ma még egy „sötét ló” a politikai palettán, ezért az ismert politológus és publicista, Tóth Gy. László segítségét kérte a rejtély megoldásához a Magyar Jelen. Alább Tölgyesi Tibor interjúja.
 |
– Magyar Pétert – mint politikai jelenséget – sokan Márki-Zay Péterrel vonják párhuzamba. Önnek mi erről a véleménye?
– Ebben az összevetésben vannak hasonlóságok, de vannak lényegi különbségek is. Márki- Zay színre lépésekor nyilvánvaló volt, hogy ő teljesen alkalmatlan erre a szerepre, de miután volt egy ilyen messiásváró hangulat, és akkoriban Hódmezővásárhelyen az emberek jelentős része kiábrándult a Fideszből - a fideszes polgármester ügyeiből -, tulajdonképpen bosszúból megválasztották ezt az embert. Azt a valakit, aki minden interjújával egyébként azt bizonyította, hogy nem alkalmas politikusnak, pontatlanul fogalmaz, szétszórt, összevissza beszél, és nem is lehetett tudni, hogy mikor, mit akar.
Magát jobboldaliként definiálta, miközben baloldali emberek vették körül, baloldali pártokkal kötött szövetséget, aztán középre lavírozta magát, és létrehozott egy civilnek nevezett mozgalmat, ami eleve reménytelen vállalkozás volt. Mindössze néhány csalódott jobb- és baloldali értelmiségi sodródott csak oda. Nem tudott erőt fölmutatni, egy értelmiségi hátteret sem volt képes maga köré szervezni, ezért aztán végig légüres térben mozgott, ráadásul minden interjúja után botrány keletkezett, nem győzött magyarázkodni. Egész egyszerűen egy komikus figura, aki szemmel láthatóan nem képes a realitások felismerésére, de a nárcizmusa és az egója politikai pályán tartja.
Ilyen értelemben nem tudom Magyar Péterhez hasonlítani, akiről sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy ne tudna fogalmazni, ne tudna koncentrálni, és ne tudná, hogy mikor mit akar.
Az eddigi szereplése arra utal, hogy a kommunikációja fel van építve, ugyanakkor meg érezni rajta, hogy néha rögtönöz, hiszen a civil életből jön. Én elhiszem neki, hogy ő két hónappal ezelőtt még nem is gondolt arra, hogy politikus legyen, és ez időnként látszik is a megnyilvánulásaiból, s abból, hogy kikkel veszi körül magát.
Ne feledjük, hogy a két személynek eltérő szociokulturális háttere van, ráadásul az ország társadalom-lélektani és politikai helyzete is egészen más. Magyar Pétert lényegében a Fidesz körül keletezett erkölcsi és politikai válság melléktermékének is tekinthetjük. Ha a feleségét, Varga Judit igazságügyi minisztert nem törlik le a politika térképéről, minden másként is alakulhatott volna.
Hasonlóság köztük, hogy egyiküknek sincs koherens társadalom- és jövőképe, de a gazdasággal kapcsolatos elképzeléseiket sem ismerjük. Magyar Péter most nagyon népszerű, mert minden olyan kérdést összegyűjtött, amelyik könnyen megválaszolható. Politikai szempontból Magyar egy kontúrok nélküli képződmény, amiből még bármi lehet. Ő pillanatnyilag azt csinálja, hogy azokat a népszerű elképzeléseket és szlogeneket, amik elterjedtek az országban a Fidesz hatalomgyakorlásával szemben, csokorba gyűjti, és igazságként tálalja. Ez sokaknak tetszik. Ő maga mondja, hogy hozzá csatlakozhatnak jobboldaliak, baloldaliak, hívők, meg ateisták. Igen, ezt egy darabig lehet mondani,
de amikor majd például az egyházak támogatásának kérdésében dönteni kell, akkor nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy én egyszerre kedvezek a hívőknek, meg az ateistáknak. Akkor valamit mondani és dönteni kell.
Magyar Péter eddig semmit nem mondott a migráció és a kerítés ügyében, ami európai viszonylatban is egy döntő kérdés. Nem tudjuk, mi a véleménye Ukrajna és Oroszország háborújáról. Hogyan viszonyul a genderlobbi agresszív nyomulásához? Mi a véleménye az Egyesült Államok, Kína, India és Oroszország hatalmi törekvéseiről? Mit gondol a változó világrendről? De mondok ennél is súlyosabbat: mi a véleménye a közel-keleti kérdésről? Elfogadhatónak tartja-e, hogy Izrael az őt ért támadásokra válaszul valóságos népirtásba kezdett Gázában? A meggyilkolt ártatlan palesztin nők és gyerekek száma megközelíti a húszezret. Ezek a neuralgikus kérdések.
– Tehát lényeges kérdésekben nem nyilatkozott. Ezek szerint ezt ön mindenképpen hiányolja.
– Igen, felsoroltam ezekből előbb jó néhányat, de ne hagyjuk ki semmiképpen a közelgő önkormányzati választásokat sem. Mi a véleménye Karácsony Gergelyről, Vitézy Dávidról vagy Szentkirályi Alexandráról?
– Itt vannak tehát a válasz nélkül hagyott kérdések. Mi lehet ennek az oka?
– Úgy gondolom az, hogy mindenkinek meg akar felelni. De hogyha majd egy-egy kérdésben véleményt nyilvánít, akkor azok, akiknek az nem tetszik, azok lecsatlakoznak, ott fogják őt hagyni, s ezt nyilván el akarja kerülni. Pillanatnyilag ő a magyarországi pártstruktúrával kapcsolatosan az elégedetleneket vonzotta magához, de ez egy olyan heterogén társaság, hogy amikor majd a konkrét kérdésekre válaszolni kell, akkor ez a heterogén társaság könnyen szétszéledhet.
Ráadásul Magyar Péter problémafelvetéseket és -megoldásokat kerülő kommunikációja egy idő után kontraproduktívvá válhat.
Nem elég azt hangoztatni, hogy ő hazafi, mert mindegyik politikus ezt állítja magáról. Eddig csak ígérgetett, például politikai atombombákat, kormányváltást, meg hasonlókat, de ezt sokáig nem lehet büntetlenül csinálni.
– Említette a bombákat. Lehetnek még ilyenek Magyar Péter tarsolyában?
– Azt gyanítom, hogy ő már ellőtte a puskaporát, és itt saját magának is ellentmondott, mert korábban azt állította, hogy még vannak felvételei. Egy interjúban feltették neki azt a kérdést, hogy van-e még nála atombomba, erre azt a választ adta, hogy nem atombombák döntik el a választásokat. Tehát tulajdonképpen visszalépett, és ilyen indirekt módon elismerte, hogy nincs már a kezében semmi, s én se hiszem, hogy lenne.
– Fussunk végig a pártokon egy kicsit! Melyikre hogyan hat a Magyar-jelenség?
– Ami az eddigi, általa szervezett megmozdulásokon figyelemreméltó volt, az az, hogy csak nemzeti szimbólumokat lehetett látni. Az utóbbi évtizedekben ilyen tüntetés alig volt, mindenütt föltűntek pártzászlók, meg pártjelvények.
Egyes mérések szerint Magyar szavazóinak 5 százaléka a Fidesztől, 6 százaléka a Mi Hazánktól, 27 százaléka a Momentumtól érkezett. Igazság szerint én nem nagyon hiszek ezekben az adatokban, azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy Magyar Péter elsősorban a baloldali, a liberális, és a zöld pártoktól szerzi a szavazóit és természetesen az egész pártpolitikai világot elutasítóktól.
Azt valószínűsíthetjük, hogy a Fidesznek és a Mi Hazánknak nem sokat árt Magyar Péter feltűnése.
Néhány százaléknyi szavazó átmeneti elvesztése ezt a két pártot nem rengeti meg. Ugyanez igaz a Demokratikus Koalícióról is. Ennek a három pártnak van elfogadott vezetője, és viszonylag stabil szavazóbázisa. Félnivalójuk a kis megélhetési pártoknak van, mert a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és a többiek nem élnek túl néhány százaléknyi szavazatvesztést.
A Momentum a globalista nagytőke pártjaként nem tudott gyökeret ereszteni, az LMP jövője az őket támogató – Fidesz-közeli – oligarchák kezében van.
A Kétfarkú Kutyapárt is nagy veszélyben van, mert az ő létezésük a tagadásra épül. Magyar Pétertől sem áll távol ez az attitűd. A minden szervezettség elleni fellépés nemzetközi jelenség, ami végül is nem vezet sehova. Rendben van, tiltakozzanak, de mi lesz utána?
– Magyar Péter nem csak tüntetéseket szervezett, de hosszabb interjút is adott a Spinoza-házban. Erről mi a véleménye?
– A Spinoza-házban történő megjelenése annyiból érdekes, hogy ezek szerint ő is érzékeli, hogy a magyar társadalomban most ugyan a zsidó-magyar együttélés teljesen nyugalmi állapotban van, konszolidált körülmények között zajlik, de mégis fontosnak tartotta, hogy elmenjen egy ilyen vallási-etnikai kisebbség kultikus helyére.
Ez egyfajta kóserpecsét, hogy kvázi a budapesti belvárosi zsidóság elfogadja Magyar Péter személyét, és nem fogja támadni.
 |
Tehát itt megint megjelenik az az attitűd, hogy lehetőség szerint nem akar konfrontálódni senkivel, hanem csak gyűjteni akarja a szavazatokat. De erről már beszéltünk, ez vissza fog ütni, mert előbb-utóbb mondania kell valamit.
Ugyanígy színt kell majd vallania június 9-én a szavazóknak is, s ezen a választáson fog kiderülni, hogy ők valójában kit támogatnak.
