A dunai Háros-sziget élővilágának megmentése érdekében nyújtottam be indítványt a kormánynak, miután az Országgyűlés tavaly leszavazta kezdeményezésemet, most pedig válsághelyzet alakult ki, írja Facebook-oldalán a Mi Hazánk alelnöke. Pedig a Hárosi-öböl olyan paradicsom lehetne, mint a homokos partú dunai strandnak is helyt adó Lágymányosi-öböl, ahol néhány napja mintegy 2000 indulóval rekordot döntöttünk az Öbölúszáson (a Balaton-átúszásra pedig már több mint egy hónappal előtte betelt a nevezési keret, tehát igény volna az ilyesmire):
Tisztelt Miniszter Úr!
A Budapest XXII. kerületi Háros-sziget szigorúan védett környezetvédelmi terület, az öböl a fővárosi Duna-szakasz legjobb ívóhelye a halak számára. A Háros-szigeti ártéri erdő élővilága nagy veszélyben van a Duna vízállása és a Hárosi-öböl torkolatának elzáródása miatt. Soha nem folyt be ilyen kevés víz a Hárosi-öbölbe, ahol már megjelent a kék alga is.
Sajnos hiába kezdeményeztem tavaly az idei állami költségvetésről szóló törvényben a Hárosi-öböl torkolatának megtisztítását a több mint húsz éve történt mederkotrás óta keletkezett iszaplerakódástól, azt leszavazták. Ezért most a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz fordult sürgős segítségért, az élővilág megmentése érdekében a Mi Hazánk XXII. Kerületi Szervezetének vezetője, Blahó László Budafok-Tétény Önkormányzata Klíma-, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság tagjaként, hiszen nagy szükség lenne a vízpótlásra, akár nagy szivattyúk segítségével is. Számíthatunk-e állami közreműködésre?
Az öbölben működő Baross Gábor Horgász Egyesület több mint 400 tagot számlál, ők minden nap motorcsónakokkal próbálják megmozgatni a vizet, hogy oxigén termelődjön. Az öböl bejáratától beljebb sokáig kikötő működött, amelyet a Dunára történő kijutási nehézségek miatt fel kellett számolni. Ezek a gondok is megszűnnének egy jól megszervezett mederkotrással.
Az öböl bejáratánál fekvő területek állami tulajdonban vannak. Az M0-s autóút déli Duna-hídja megépítésénél a híd védelme érdekében olyan védművek kerültek a mederbe, amelyek következtében úgynevezett "limányok" alakultak ki, melyek meggyorsították az iszap-lerakódás folyamatát. Ennek következtében alacsony vízállásnál a meder torkolata szárazra kerül, ezáltal még egy kisebb csónak sem tud kijutni az öbölből. A nagyobb baj viszont, hogy megszűnik az öböl természetes vízcseréje. Számíthatunk-e a Hárosi-öböl torkolatának megtisztítására a több mint húsz éve történt mederkotrás óta keletkezett iszaplerakódástól, vagy más állami közreműködésre?
Köszönettel:
Novák Előd