Az MVSZ székházának (MVSZ Magyarok Háza – Bp. Semmelweis u. 1-3.) programszervező titkára, aki egyben a Magyarok Világszövetsége - mvsz.szekhaz kukac gmail.com - elektronikus cím kezelője, az MVSZ székházában zajló programok népszerűsítésére használt címlistán kiadott egy meghívót (Meghívó Dr. prof. Kiszely István és Dr. Hankó Ildikó könyveinek bemutatójára), amelyhez a Magyarok Világszövetségének semmi köze nincs.

Amint az a meghívóból látható, a meghirdetett rendezvény helyszíne Kőbányán a Pataky István Művelődési Központ, szervezői pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára, a Kőbányai Írók és Költők Egyesülete és a Bem József Klub.

A Magyarok Világszövetségének elnöke még aznap vizsgálatot rendelt el, amelynek során kiderült, hogy az MVSZ székházának programszervező titkára munkahelyi elöljárójának, az MVSZ székháza programigazgatójának kérésére tette közzé az ominózus meghívót, aki azonos a kőbányai „Emlékezzünk régiekről…” című est levezetőjével, dr. Medvigy Endre irodalomtörténésszel, a Kárpád-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének elnökével.

Az MVSZ elnöke még aznap írásos figyelmeztetésben részesítette az érintetteket, és meghagyta, hogy az említett elektronikus címről a jövőben csakis a Magyarok Világszövetségének programjait, illetve a Magyarok Világszövetsége székházában zajló, más intézmények által szervezett programokat lehet hirdetni, illetve azokkal kapcsolatos levelezést folytatni. A kőbányai programot az MVSZ dr. Medvigy Endre magánprogramjának tekinti.

Az egyik legolvasottabb magyar hírportál, a Kuruc.info szerkesztőségi kommentárban rótta fel a Magyarok Világszövetségének, hogy dr. Kiszely István személyében kommunista besúgót népszerűsít. Az MVSZ Sajtószolgálata megkereste Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét, aki ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta. „A Magyarok Világszövetsége mélységesen elítéli a mindenkori besúgókat, és nem tartja felmentő körülménynek azt, hogy nyomást gyakoroltak rájuk. Ez a megállapítás érvényes dr. Kiszely Istvánra is, aki a kommunista pártállam titkos kiszolgálásával kérdőjel alá helyezte saját, több évtizedes tudományos munkásságát is. Amennyiben dr. Kiszely István nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy a múltjával kapcsolatosan nyilvánosságra került dokumentumok hamisak, akkor számára egyetlen út marad: tetteinek töredelmes bevallása, a tételes bocsánatkérés, és jóvátétel szolgáltatása mindazoknak, akiknek titkos jelentéseivel ártott. Amennyiben ezt elmulasztaná, úgy nem csak életútjára, de tudományos munkásságának egészére is a kétely árnyéka vetül.”

Budapest, 2009.09.09.