Hallgatunk-e a csíksomlyói Szűzanya szavára, azt tesszük-e, amit Jézus mond? Fontos az összetartás és az Istenbe vetett bizalom, mert csak így építhetünk jövőt – hívta fel a figyelmet szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka. Az úzvölgyi konfliktusról elmondta: nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak az indulataink. A Székelyhon cikke.
 Fotó: Barabás Ákos / Székelyhon |
„Sokan közülünk ma egy hete voltunk itt Szentatyánkkal, Ferenc Pápával. Nagyon mélyen él bennem, a sárban, esőben, hidegben vonuló kitartó zarándokok hatalmas tömege, akik felkapaszkodnak ide a hegyre, odanyújtják szívüket Istennek és megnyílnak a Ferenc Pápa által hozzájuk szóló üzenet előtt. Aztán jön a Jóisten válasza, válaszol, akár a napsütésben is, megerősítve minket Isten iránti bizalmunkban. Ferenc pápa pedig háláját fejezi ki, hogy itt lehet ezen a kegyhelyen, ahova azért jövünk, hogy égi Édesanyánkkal találkozzunk és egymásban valódi testvérekre leljünk” – kezdte ünnepi prédikációját Pál József Csaba, temesvári megyéspüspök az egy héttel ezelőtti történelmi pápalátogatásra utalva.
Kifejtette, hogy ma újra visszajöttünk, itt vagyunk, eljöttünk Édesanyánkhoz.
Én is hazajöttem a Csíksomlyói Szűzanyához.Gyermekkoromból tudom, hogy Csíksomlyónak nem csak ilyen rendkívüli alkalmakkor van varázsa. Gyermekkorunkban, búcsúk után jöttünk takarítani, port törölni a kegytemplomba, de minden évben meglepődve láttuk: Mária arcán nem volt por. Ez még inkább csodálattal töltötte el gyermeki szívünket. Később is sokszor letérdeltünk elébe:Mária arcán, szemében kerestük, vajon a Szűzanya meg van-e elégedve velünk, inkább szomorúan néz ránk, vagy mosollyal? Lestük az arcát, mint ahogy a székely nép oly sokszor tette ezt a történelem folyamán. Vajon a mi anyánk meg van-e elégedve velünk? És ma, kedves testvéreim, vajon meg van-e elégedve velünk?
– tette fel a kérdést a szónok.
 Fotó: Barabás Ákos / Székelyhon |
Mint kifejtette: a Szűzanya nagyon szereti ezt a népet. Ezt sokszor megmutatta a történelem folyamán, és megmutatja újra és újra a mi életünkben is, napjainkban is (ennek egyik markáns jele Ferenc pápa történelmi látogatása is). „Nem lenne jó dolog, ha szeretetének jeleit nem vennők észre, és hálátlannak bizonyulnánk. Ahogy nem kételkedhetünk egy jó édesanya szeretetében, úgy nem kételkedhetünk Mária szeretetében sem. Határtalanul, személyesen minket szeret. Népünknek javát akarja. Ezért kéri ma is, úgy, mint régen a Kánai menyegzőn: »tegyétek, amit fiam mond«. »Tegyétek, amit Fia mond!« – nyomatékosította a püspök.
Ennek kapcsán tette fel ismét a kérdést, hogy vajon a mi védőszentünk, a csíksomlyói édesanyánk mire tanít? Nekünk milyen tanácsot ad? És hallgatunk-e az Ő szavára? Vagy egyáltalán kinek hallgatunk a szavára? Kedves magyar testvéreim és ti székelyek, különösen is.
Hallgatjátok-e a Csíksomlyói Mária szavát: Tegyétek, amit fiam mond? Tesszük-e amit Jézus kér?
Hallgatjátok-e a Csíksomlyói Mária szavát: Tegyétek, amit fiam mond? Tesszük-e amit Jézus kér?
A szónok szerint az első, aminek egy család édesanyja a legjobban örül, és így a Szűzanya is: ha a gyermekei egymással békességben élnek, ha összefognak, ha segítik egymást. Emlékeztetett: régen a falvakban, ahol az emberek többsége lakott, közösségben éltek, segítették egymást. Azóta a belső bomlasztás többet ártott, mint a külső ellenség.
A bomlasztás nemcsak a népet éri, hanem az egyházat is, és sajnos, nagyon sok esetben kikezdi a családot is.
„Közösségben, segítőkész légkörben, ott ahol van igazi szolidaritás, van kedve és van bátorsága a szülőknek több gyereket is vállalni. Az individualizmus, a csak saját magára való gondolás, tönkreteszi a közösséget, és boldogságot sem ad. Összetartás. Tudom, hogy ez nagyon közönségesen hangzik, de az összetartásnak kell, hogy legyen egy irányultsága is. A barátságról például, olvasom, hogy általában rövid ideig tart, ha a barátok nem irányulnak közösen valami felé” – fejtette ki az búcsú szónoka.
„Mi ma itt vagyunk, hogy közösen hallgassunk a Szűzanyára és az Ő Fiára. Induljunk el újra közösen építeni jövőnket, fedezzük fel a legszebbet, a legjobbat egymásban, erősítsük egymást, hogy együtt is meg tudjunk ajándékozni másokat, más népeket és más nemzeteket is.
A megyéspüspök szerint az összetartás legszebb ajándékát akarjuk átadni az utánunk következő nemzedékeknek. Szerinte a múlton nem keseregni kell, a múltból tanulni kell. „Ebben van szükségünk, hogy összetartsunk, együtt dolgozzunk. Mit érdekelne minket egy olyan focicsapat, ahol mindenkinek veretesen igaza van, de széthúznak, nem tudnak együtt dolgozni, egymásra figyelve játszani, és mindig kikapnak?” – példálózott.
Hozzátette: nem elég, hogy igazunk van, alázattal kell tudnunk elfogadni azt, hogy az igazság egy része a másikban is jelen van. Kell tudnunk azt megbecsülni, és kell tudnunk segíteni egymást.
Kell, hogy tudjuk kiegészíteni egymást! Ha a másik nem olyan, mint én, ha nem úgy gondolkodik, ez még nem jelenti, hogy nem tartozik hozzám, nem jelenti azt, hogy nem testvérem, hiszen egy közös Mennyei Atyánk van. (...) Különbözőségünk ellenére, mindenikünkre szükség van. A Mennyei Atyának minden gyermeke fontos. Mária gyermekei ugyanakkor összetartanak. Mária gyermekei segítik egymást, és mindenki felé szeretettel fordulnak
– nyomatékosított a szónok.
 Fotó: Barabás Ákos / Székelyhon |
„A másik, amit kér tőlünk a Szűzanya, hogy: nagyon bízzunk Istenben! (...) Az Isten szeretete nélkül sem egy nép, sem egy birodalom nem állhat fenn sokáig. Akik Istent szeretik, pontosan ebből a szeretetkapcsolatból kapnak erőt. Tudják, hogy ha belékapaszkodnak, ha az Isten iránti szeretetük az első helyen van, minden, még a múlt szenvedései is, veszteségei is, javukra fordulnak. Jó, ha egy kicsit nyomatékosítjuk ezt a szót: minden.
Az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál. Az idős ember többnyire visszafelé néz, hiszen egy leélt élet van mögötte. A fiatal inkább előre. Mennyire szeretném, ha fiatalos lelkesedéssel tudnánk előre tekinteni, ha Istentől kapott reménységgel tudnánk nekifeszülni a jövőnek, úgy, ahogy a Szentatya mondta: együtt fonjuk, együtt szőjük a jövő szálait! Ez az »együtt« jelent minden jóakaratú embert, legyen az másként gondolkodó, más felekezetű, vagy más népnek a tagja – fogalmazott bizakodóan a csíksomlyói pünkösdi búcsú meghívottja.
Az úzvölgyi konfliktusra utalva a püspök elmondta: nem két nép áll szemben egymással. Szerinte meggondolatlan, vagy rossz szándékú intézkedésre felül egy mindenre fogható csoport, mivel felkorbácsolták az indulatokat.
Fáj, ami ott történt. De nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak az indulataink és nem általánosíthatunk. Az ügy, valamiképpen, Isten segítségével meg fog oldódni. De nekünk meg kell őrizni emberi és keresztény méltóságunkat, úgy, ahogy Széchenyi mondotta: kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőket építünk – emelte ki.
 Fotó: Barabás Hajnal / Székelyhon |
„Pünkösd a Szentlélek kiáradásának nagy ünnepe. Az Ő ereje a gyönge kis apostoli csoportot megerősíti, bátorsággal és bölcsességgel tölti el, úgy, hogy képesek lesznek elvinni a föld végső határáig a megfeszített és feltámadt Krisztus örömhírét. Ahol a Szentlélek van, ott van élet, van tűz, van kezdeményezés. Nála nélkül tervezhetünk, futhatunk, de messze nem jutunk.
Az egység a Szentlélek ajándéka. De ugyancsak az Ő ajándéka az a hit, amely rá tudja bízni magát egészen Istenre. Az Ő ajándéka a remény, amely által megszabadít a pesszimizmus bénító karmaiból. És az Ő ajándéka a szeretet, mely lakhatóvá és gyönyörűen széppé tudja varázsolni környezetünket, népünk életét.
Az a lélek, amelyben a Szentlélek lakik, örömmel van tele, az öröm a Szentlélek egyik gyümölcse. Kérjük minden nap a Szentlelket, hogy meg tudjuk tenni a mi részünket, azt, amit Jézus tőlünk kért: »szeressétek egymást, úgy, amint én szerettelek titeket«! Hogy ezt mások hogyan fogadják, mi lesz a válaszuk, az már nem a mi dolgunk. Jézus a halálig szeretett. Erre a szeretetre a válasz szava az Atyánál van. Mindezt neki, Istennek, és Istenért tesszük. Őt pedig, nagylelkűségben nem lehet felülmúlni” – emelte ki a pünkösd lényegét a püspök.
 Fotó: Barabás Hajnal / Székelyhon |
A püspök arra is buzdított, hogy imádkozzunk összekapaszkodva.
Édesanyánk, Csíksomlyói Boldogságos Szűz Mária, fogjál kézen minket, vezéreld a Te népedet szent Fiadhoz, hogy az Ő élete és tanítása legyen vezetőnk és útmutatónk a történelemnek ebben a korszakában is, és a megélt és megtapasztalt hitünk legyen az a kincs, amelyet átadhatunk a jövendő nemzedékeknek is – hagyta útravalóul a csíksomlyói zarándokoknak.
 Fotó: Barabás Hajnal / Székelyhon |
A csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, mert tégláit a hívek képezik
A mise elején a zarándokokat köszöntő Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke a "csíksomlyói katedrálisban" köszöntötte a zarándokokat. A párizsi Notre-Dame-székesegyház tragédiájára utalva kijelentette: a csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, felégetni, mert tégláit a hívek képezik - írja az MTI.
 Fotó: Barabás Ákos / Székelyhon |
 Fotó: Veres Nándor / MTI |
A csíksomlyói pünkösdi mise alatt cseperegni kezdett az eső, de a szertartás ragyogó napsütésben fejeződött be.
Így engedték csak ide román barátaink a szentatyát: Cenzúrázták a magyar feliratot az oláh hatóságok a pápa csíksomlyói miseruháján
