Még nem hozták nyilvánosságra azt a 21 millió dolláros támogatási szerződést, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium decemberben kötött a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (Mazsök) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz). A tárca nyilatkozata szerint a dollármilliók egyfajta kompenzációja egy az aranyvonathoz kapcsolódó perben megítélt összegnek, a kamatok pedig a Mazsihiszt illetik kiegészítő támogatásként. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója viszont mást mond mind a kifizetés okáról, mind a felhasználható kamatok irányáról.

A Magyar Hírlap birtokába jutott dokumentumok (lásd alább egyiket) szerint egy 2007. november 27-i kormányhatározat alapján a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló tárcaközi bizottságot hoztak létre. A testület 2007. december 12-én döntött egyrészt arról, hogy biztosítja a még élő és még mindig telhetetlen egykori kétkezi munkások további anyagi támogatását, másrészt a zsidó közösségek igényeit a felek közti kompromisszumos megoldással zárja le. A kormány erre 21 millió dollár támogatást nyújt, 12,6 millió dollárt már a múlt év végén kifizettek, a fennmaradó részt 2011-ben és 2012-ben folyósítják, mindkét évben 4,2-4,2 millió dollár értékben. Az erről szóló támogatási szerződést az Oktatási és Kulturális Minisztérium kötötte támogatóként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével mint jogosulttal. Kedvezményezettként a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt jelölik meg a hivatalos iratban.

A szerződést a minisztérium részéről Hiller István látta el kézjegyével, a Mazsök és a Mazsihisz nevében pedig Zoltai Gusztáv, valamint Herczog László írta alá. A kontraktus szerint a Magyarországon és a hazánkból elszármazott jogosultaknak a kedvezményezett, azaz a Mazsök fizeti ki az összegeket. A kifizetésig a pénzt a jogosult, azaz a Mazsihisz csak alacsony kockázatú papírokba fektetheti, a támogatás kamatainak megfelelő összeg szintén a szervezetet illeti meg. A szerződésben kijelentik, hogy a megegyezést a minisztérium honlapján is közzéteszik.

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megerősítették az információkat. Galik Gábor, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a 21 millió dollár egy floridai bíróság által, az aranyvonathoz kapcsolódó perben megítélt összegnek megfelelő kompenzáció (mi közünk a floridai perekhez?), amelyet a magyar állam így egyenlít ki. A szerződésben foglalt, a kamatoknak megfelelő összeg a Mazsihiszt illeti meg.

1998 óta a magyar állam úgynevezett örökjáradékot fizet a magyarországi egyházaknak azok után az ingatlanok után, amelyek az állam tulajdonában maradtak. 1998-ban ezeknek az ingatlanoknak a becsült értéke az evangélikus egyháznál 4,2 milliárd a reformátusnál 6,6 milliárd, a Mazsihisz esetében 13,5 milliárd, a katolikus egyháznál pedig 42 milliárd forint volt. Galik Gábor elmondta: ezek alapján fizetik évente a valorizált, azaz a folyó összegen számított örökjáradékot az egyházaknak. Ez évente emelkedő bevételt jelent nekik. A protestánsok esetében ehhez az összeghez hozzájön a kiegészítő járadék is – ezalatt nem az egyszázalékos adófelajánlásokból befolyt összeget kell érteni. A Mazsihisznek és a katolikus egyháznak viszont nem fizetik ezt. Az idén az evangélikusok így 1,2 milliárd, a reformátusok pedig 2,2 milliárd forintot kapnak kiegészítő járadékokkal. A Mazsihisz 1,2 milliárd, a katolikus egyház pedig 4,1 milliárd forintot kap e nélkül.

A lap megkereste Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, egyben a Mazsök kuratóriumi társelnökét, szerinte a kamatok nem kiegészítő járadékként illetik meg őket, az összeget pedig nem a bíróság által megítélt pénz kifizetésére fordítják.

"Ez az összeg a párizsi békeszerződésben foglalt úgynevezett uratlan vagyonról rendelkezik. Az összeget az elvett zsidó ingatlanok után a Magyarországon és az itthonról elszármazott holokauszttúlélők, valamint leszármazottaik kapják különböző támogatások formájában. Mi kiegészítő járadékot nem kapunk az államtól, nem is kértünk korábban sem." A kamatoknak megfelelő összeget, amelyhez a Mazsihisz a szerződés értelmében hozzájut, a hazai - "kárpótlások" hiányában rendkívül szegény - lágerszökevények étkezési, egészségügyi, közüzemiszámla-fizetési, meleg étel házhoz szállítási támogatására fordítják.

Segíts, zsidókra költöttem a pénzemet

A szerződés valóban nem tér ki az összeg pontos kifizetési okára, csak annyit rögzít: "A Magyar Köztársaság Kormánya az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló 1091/2007 (XI. 27.) Kormányhatározat alapján létrehozta a zsidó közösségi vagyoni igények és feltárását és rendezését koordináló Tárcaközi Bizottságot." A bizottság tagjait a továbbiakban nem részletezi a hivatalos irat, és arra sem tér ki, hogy az átutalt dollármilliókat pontosan mikor továbbítja a jogosultaknak a Mazsihisz és a Mazsök.

Ezzel kapcsolatban ez áll az iratban: "A Kormány által biztosított összeg alapján megvalósítandó kifizetések a jogosultak egyéni körülményeinek figyelembevételével, a prioritás elve mellett valósulnak meg, melynek a Magyarországon és Magyarországon kívül élő jogosultak részére történő kifizetéséről a Kedvezményezett (Mazsök – a szerk.) gondoskodik, a támogatás kamatának megfelelő összegek pedig a Jogosultat (Mazsihisz – a szerk.) illetik meg, amelyet működési költségeire használhat fel. Az összeg csak alacsony kockázatú értékpapírba fektethető."

Kérdés, hogy erről a támogatásról miért nem beszélt sem a kormányszóvivői iroda, sem a minisztérium, miközben a "holokauszt áldozatainak" kárpótlásáról van szó. Információink szerint a sebtében aláírt dokumentum a Mazsök kurátoraiban is több kérdést felvetett a támogatások, kárpótlások lebonyolításának szabályait illetően - írja a Magyar Hírlap.

Korábban foglalkozott a Hírlap a Mazsökkel. Az állam által felügyelt közalapítvány kuratóriumi ülésén az Amerikai úti zsidó kórház támogatása ügyében tört ki legutóbb botrány. Akkor Tordai Péter, a Mazsök alelnöke botrányos hangnemben beszélt Sessler György kuratóriumi taggal, veréssel fenyegette, majd közölte, tegye ki egy bizonyos testrészét az asztalra, hogy zsidóságát ellenőrizni tudja. Ezután az alapítói jogokat gyakorló oktatási tárca delegáltja, Molnár József a kuratóriumnak írt levelében benyújtotta lemondását. Az eset után többen, köztük Feldmajer Péter, a Mazsihisz elnöke is Tordai lemondását szorgalmazták. Az ügy a kuratórium előtt tett hivatalos bocsánatkéréssel zárult.